Evangélikus Őrálló, 1913 (9. évfolyam)

1913-04-19 / 16. szám

J 82 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1913 A pesti magyar egyház kiadásainak nagysága miatt egyházi adót kénytelen kivetni az egyháztagokra és e cimen 1911-ben 48780 K-t szedett be; a többi fővárosi ev. egyház ma is még az önkéntes hozzájárulás alapján áll, és e cimen a pesti német egyház tagjai 8371 K-t, a kerepesi-uti egyház tagjai 1200 K-t, a budai egyház tagjai 8893 K-t, és az óbudai egyház tagjai 1973 K-t fizettek saját egyházuk céljaira. Ezek az adatok hangosan szólnak. Sok mással is kiegészithetők volnának. Mind arról tennének tanúságot, hogy az evangelikus egyházak nem osztoznak egyenlően vagy arányosan az egyházi feladatok megoldásában, — tagjaik nem egyenlő alapon vesznek részt a teherviselésben ; — ebből pedig (ezt talán magyarázni nem kell) az inkonvenienciák egész sorozata keletkezik. A német és tót egyház tagjai nem vesznek részt a vallástanítás feladataiban, a tót egyház a polgári- és középiskolák feladataiban sem. Utóbbi tekintetben a budai és óbudai egyházak is exiniálva vannak. A békét az 1848/9. évi szabadságharc után egy ambiciózus segédlelkész bontotta meg, a kit az egységes egyház a tót istentiszteletek és funkciók ellátására választott meg és a kit utóbb a tótnyelvii hitsorsosok illetéktelenül és jogtalanul lelkésszé választottak meg. Az adókivetést is nehezíti, de a reklamációkat is szaporítja az, hogy a német vagy tót egyházhoz csatlakozás alapján bárki kivonhatja magát az egyházi adó fizetésének kötelezettsége alól. Minden költözés a Duna egyik partjáról a másikra: adó tekintetében reklám átióra adhat okot, — és mivel a hitsorsosok a legtöbb esetben nem jelentik be lakváltozásaikat, sok esetben pedig megmaradni kivannak az eddigi egyházi kötelékben : kétszeres adózások és elégületlenségek következnek. Az is visszásság, hogy oly evangélikusok, a kik több fővárosi kerületben birnak vagyonnal, lakással, vagy keresettel: több evangelikus egyházhoz tartozóul tekintessenek. A pesti magyar egyházat az, hogy a feladatok és terhek oroszlánrésze reá nehezedik és az egyliiztagok hovatartozósága labilis: jelentékeny deficitekbe sodorta, a melyekből évek óta nem tud kivergődni, habár tartózkodik, — mert tartózkodni kénytelen — oly humanitárius intézmények megvalósításától és fejlesztésétől, a melyeknek a fővárosban nem szabadna hiányozniok ! Ezt az állapotot fenntartani nem lehet, nem szabad. Ezt nem egyeseknek érdekei, nem partikuláris érdekek, hanem a magyarhoni evang. egyház közérdeke tiltj mely hazánk fővárosában feltétlenül szükségképpen az evangélikusok olyan organizációját követeli, a mely az egyház céljait minden irányban megvalósítani segíti és azokat a jogosulatlan tendenciákat és separatisztikus törekvéseket, a melyek akadályul szolgálnak, megszüntesse. Jogosulatlan tendenciákról és separatisztikus törekvésekről szóllok, mert elismerem, hogy vannak joj;os követelések és kívánalmak is, a melyek elő! kitérni nem volna helyes, nem volna méltányos. Es ezek is szükségessé teszik a törvényalkotást, mert egy uj nemű egyházjogi szervezetet csakis törvény alkothat meg. Jogos követelésnek tekintem azt. hogy egyrészről a német, másrészről a tót istentiszteletek és fuknciók jövőre is biztosíttassanak nemkülönben azt, hogy a mai német és kerepesi-uti egyháznak jövőbeni működési körét az határozza meg, hogy a fővárosi evangelikus, megmagyarosodott családok hitéletének ellátásában is részt vegyenek a nélkül, hog}

7

, ebből összeütközések származzanak, továbbá azt, kogy a mostani egykázakból és lelkészkörökből alakuló egyházrészek a helyi érdekek intézésére annyi önkormányzati jogot nyerjenek, amenynyit a közösség érdeke megenged, végiil azt is, hogy e testrészekre oly elnevezést állapítson meg, a mely a kölcsönös megnyugvást elősegíti. A német istentiszteletek és funkciók fenntartásának biztosítását indokolja az, hogy ugy a már itt lakó, valamint a jövőben fővárosunkba bevándorló idősebb németajkú evangélikusoktól államnyelvünknek oly mérvű elsajátítása nem várható, hogy vallásos szükségleteiket a magyarnyelvű istentiszteletek és funkciók kielégíthessék. (Folytatjuk.) Wagner Géza. w