Evangélikus Őrálló, 1912 (8. évfolyam)

1912-01-20 / 3. szám

48. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1912 zönségének oly ritka módon megnyilatkozott bizodalmát, mint hogy habozás nélkül azt elfogadja. Midőn a mult év őszén a kerület felügyelője, Zsilinszky Mihály 13 évi fáradhatatlan és buzgó működése után lemondott, az egyházmegyék elnökségei értekezletükön szinte egyhangú véleménye az volt, hogy — bár a kerületben több kiváló vezéri tehetségű férfiú van — mint a legérdemesebb, aki fiatal kora óta hűségesen szolgálja egyházát, s mint egyetemes főjegyző nagy érdemeket szerzett, Zsilinszky Jenőt kell megválasztásra ajánlani. S a kerület közönsége ezen veleményt igazolta s benne oly férfiút talált, aki nem csak akar, de képes is az anyaszentegyház hajóját a biztos révpartra kormányozni. Eddigi egyházunk körül kifejtett munkálkodásáért ez ünnepélyes órában is hálás köszönetünket kell kifejeznünk s a mult biztos zálogunk a jövőre nézve is Dicső nagy elődjének méltó utódját látja a kerület az uj felügyelőben. Feleslegesnek tartja a püspök, hogy az uj kerületi felügyelőhöz nagyobb szabású intelmeket intézzen s elmondja azon fontos és nagy kötelességeket, a melyek reá várnak. Mégis egy néhány kérést óhajt hozzá intézni. A hitközöny terjedését a papoknak tulajdonítják, mintha ők nem lennének a nép igazi lelkipásztorai és lelkiatyjai Igaz, hogy első sorban a lelkészek köteles sége a hitközöny terjedése ellen küzdeni, de ezen kötelességüknek csak ugy tudnak eleget tenni, ha a világi urak védik a kopott reverendát és támogatják őket hivatásuk teljesítésében. Mondják továbbá, hogy a régi világban megelégedtek a lelkészek a tisztességes szegénységgel. Ez a tisztességes szegénység ma is'meg van a jobb javadalmazásn paróchiákon, de a kisebb paróchiák szegénysége már nem tisztességes szegénység, de szégyenletes szegénység, valóságos nyomorúság. Panasz panaszra érkezik segíteni nem tudunk, nem mellőzhetjük az 1848. évi, XX t.-c.-re való hivatkozást. Amit eddig e cimen kaptunk, sok tekintetben féltett autónomiánk bánja. Hogyan legyen a nyomorban élő, családos lelkész a nép vigasz taló atyja, aki maga is vigasztalatlan. Eleket és a theol fakultás kérdését ajánlja a püspök az uj felügyelő figyelmébe, kéri segítségét, hogy kövessen el mindent egyházunk vitá'is érdekében. Kerületünk sérelmét, amelyet, az adóalapi segély kiosztása alkalmával szenvedett, szintén megemlítve, a püspök is felajánlja minden irányban hűséges szolgálatait. A pecsétet átadja. Zsigmondy Jenő kerületi felügyelő elmondja azután minden vitális kérdésekre kiterjedő, alaposan átgondolt székfoglaló bestédét, amelyet vezérhelyen egész terjedelmében közlü ik le. A beszédet a közgyűlés helyesléssel fogadta s az uj felügyelőt lelkesen megéljenezte. Az éljenzés csillapultával következtek az egyes üdvözlések. Elsőnek az egyetemes egyház nevében báró Prónay Dezső, egyetemes felügyelő szólott, aki — nála szokatlan — meghatottsággal üdvözölte Zsigmondyt a kerületi felügyelői széken s egyszersmind búcsúzik is tőle, mint egyetemes főjegyzőtől. Jellemzi azon nagy és buzgó munkásságot, amelyet az egyház terén kifejtett s azon őszinte bizalmon és megbecsülésen álló viszonyt, amelyben ő a felügyelő, a volt főjegyzővel állott. Majd Laszkáry Gyula a legidősebb kerületi felügyelő hozta a többi három kerület meleg üdvözletét; míg Antal Gábor református püspök a megjelent ref. testvéregyház küldöttsége élén tolmácsolja az öt ref. kerület üdvözletét, lelkes szavakkal fejtegetve a prot. demokratikus alkotmányt, a protestáns vezérek munkáját a legnagyobb hazafias munkának jellemzi. Őrömmel vesz részt az ünnepélyen, mert nem vegyül gyász az örömbe s aposztrofálja Zsilinszky munkáját. Végül Zsilinszky Mihály hivatali utódját üdvözli, akit megnyugvással lát örökében. „Visszavonulása — igy szólt — nem jelenti azt, hogy szeretete és érdeklődése megszűnt volna az egyház iránt. A protestantizmus jövőjét attól teszi függővé, vájjon észre tudja-e venni azt, hogy a dogmatikus ellentétek ideje elmúlt s neki egységesnek, egyetértésben élőnek kell lennie s vájjon lesz e képes teljesen megérteni azon nagy eszméket, amelyek most a művelt világot uralják. Ez eszméket nem szabad elkerülnie, hanem megértenie s azokból leg

peljebb a szélsőségeket lenyesnie. Minél nagyobb boldogulást kiván ugy a kerületnek, mint az uj felügyelőnek." Lelkes éljenzés támadt Zsilinszky beszédje után, amely magának Zsilinszkynek, a kerület volt nagy felügyelőjének szólt, aki most először mutatkozhatott szerencsétlen balesete óta a gyűlésen s most is észrevétlenül jött be a terembe. Zúgmondy Jenő megköszönte az üdvözléseket s miután felolvasták még az unitárius és a szász püspökök üdvözlő táviratait, a díszközgyűlés véget ért. Tiz percnyi szünet után a kerületi közgyűlés még egy néhány sürgős ügyet intézett el. Ugyanis törvényszéki bíróvá dr. Szelényi Aladárt választotta^, meg, aki az esküt le is tette. A jogügyi bizottság elnöke Haviár Dániel s a pénzügyi bizottság elnöke Wágner Géza lett. Végűi — a lapunkban már ismertetett — a theológiai fakultásra vonatkozó Raffay-féle indítvány lett tárgyalva és elfogadva, t. i., hogy az vagy a budapesti, vagy ha nem lehet, a pozsonyi egyetemen állittassék fel államköltségen. jy. A riagygerezsöi egyezség álöásai. Ezen rovat alatt közölni fogjuk mindazon beérkezett leveleket, közleményeket, melyek tanúságot tesznek arról, hogy a prózai élet mennyire kigúnyolja még a legideálisabb szabályrendeleteket és egyezményeket is,. * Az egyezségből folyó áldatlan következményeket súlyosan érzik a nyitrai ev. hívek is. Ennek igazolására szolgáljon ez a néhány hiteles citátum és megjegyzés. A reform, lelkész, hogy a sérelmek miatt méltatlankodó evang. híveket megnyugtassa (illetve vérig sértse) a következő „Pótegyezséget* ajánlja elfogadásra : l Megengedi, hogy az illetékes assakürti ev. lelkész évenként négyszer tartson evang. istentiszteletet Nyitrán. Ha nem j 3het, az esetre az evangélikusok Pozsonyból kötelesek hozatni ev. theol. növendéket. 2. Az illetékes ev. lelkész istentiszteleteket és szertartásokat a hivata'os fekete Luther-köpenyben végzi, mindenkor magyar nyelven; az urvacsorát azonban a résztvevőknek anyanyelvén szolgáltathatja ki. 3—4. pont megengedi, hogy az oltár mikor és mily kegyszerekkel szereltessék fel. Pld. a feszület feltehető, s a gyertyák meggyujthatók, de csak úrvacsora osztáskor. 6. A fungáló ev. lelkész kihirdetheti a maga offertóriumát, ha kihirdeti a ref. egyházra való közadakozást. is. 7. A reform, iskola tantermét vallásoktatás céljaira használhatja. Ezek után szolgáljon tudomásul, hogy Nyitrán van 266 evang. lélek, 150 református.