Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-12-16 / 50. szám

VII. év. \Ra oskeresztur (Budapest mellett) 1911. december 16. 50. szám. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy iven. Kéziratokat, előfizetési Öijakat, hiröetések szövegét és diját a

z Ev. Őrálló szerkesztősége címére Rákoskeresztú

r Pestmegye, kell külöeni. — A bel- és külmissióra vonatkozó közlemények Seholtz Ödön lelkész, rovatvezető cimére Ágfalvára (Sopronmegye) külöenöők. 01 W BB 01 FELELŐS SZERKESZTŐ: ISTVÁN rákoskeresztúri lelkész. Szerkesztő-helyettes: NÁDASSY JÁNOS ny. lelkész. Rákoskeresztúr. * Főmunkatárs: Bű SCHOLTZ ÖDÖN ágíalvi lelkész. A lap ára: Egész évre .... 12 K Félévre 6 K Negyedévre .... 3 K Egyes szám ára 40 fillér. 51 Hirdetés ára oldalanként 40 korona. 9 TARTALOMJEGYZÉK: Vezéreiké: Igazságszolgáltatás a felekezeti iskoláknaK. Irta Pröhle Henrik — Cikkek: Spanyolországi levél. Közli Schrödl József. Iskoláink értesítői. Ismerteti dr. Szelényi Ödön. — Theológiai irodalom. S-től. — Belélet. — Pályázatok és hirdetések. Igazságszolgáltatás a felekezeti ísfeoláftnafc. Sokat hallottuk már és hallhatjuk ma is ócsárolni a felekezeti iskolákat. Szinte hozzá szoktunk ahhoz a lekicsinylő hanghoz, amelyet hivatott ós hivatlari oldalról a felekezeti oktatással szemben használnak. Sőt talán nagyon is megszoktuk; annyira, hogy még a saját körünkben, egyházi téren is alig-alig hallunk határozott, erélyes hangot, amely a felekezeti iskoláinknak védelmére kelne. Borzasztó narkotizáló hatása van a napilapok utján mesterségesen csinált közvéleménynek. Pedig ideje volna, hogy felocsúdjunk s bátran helyt álljunk a magunk igazáért s nem törődve azzal, ha a mesterségesen csinált közvéleménnyel ellentétben kerülünk. A napokban végre hallottunk egy bátor tiszta hangot a felekezeti iskoláról, oly hangot, amelyre érdemesebb figyelni, minthogy nem papi ember ajakáról hallatszott, nem is egyházi gyűlésen, hanem egy magas állású politikus és államférfi ajakáról politikai körben, gróf Tisza István beszédéről van szó, amelyet a nemzeti munkapárt értekezletén dec. 7-én mondott a vallás- és közoktatásügyi költségvetésének tárgyalása alkalmával. Szász Károly rs főleg Várady Zsigmond képviselők beszedőre utalva többek között a következő emlékezetes és megszívlelendő szavakat mondta: „Engedje meg nekem, tisztelt barátom; de mindenekelőtt már csak a történelmi igazság érdekében is, a magyar nemzet reputációja nevében is a leghatározottabban kell azon az igazságnak meg nem felelő kritika ellen tiltakoznom, amellyel a magyar felekezeti népiskolát illette. Hiszen, tisztelt értekezlet, méltó büszkeségünk lehet a magyar felekezeti iskola múltja. Olyan sötét korszakban, midőn népoktatásról nem beszéltek sehol a világon, a magyar felekezeti iskola magas fokon állott és a ma gyar felekezeti iskola évszázados működésének gyümölcse az a magas intellektuális fok, amelyre a magyar nép felemelkedett, amelyen a magyar nép előnyösen állja ki a versenyt bármely más néppel vagy nemzettel a világon. — Abban a tekintetben lehetnek eltérők a nézetek, hogy valnki a népoktatás jövő fejlődését inkább az állami vagy felekezeti oktatás irányában keresse. Én az utóbbi irányban keresem; de látok súlyos érveket a másik irányban is. De méltóztassanak megengedni, a saját nemzeti történelmünk legszebb kincseit tépjük meg saját magunk, ha igy nyilatkozunk d felekezeti iskola múltjáról és a felekezeti iskolának a magyar népkulturát képező működéséről." Ezek a szavak igazságot szolgáltatnak a felekezeti népiskoláknak és világos, szinte lapidáris tárgyilagosságukkal minden elfogulatlan hallgatóra meggyőző hatással vannak. Az értekezlet i tudósítás meg is jegyzi, hogy a beszédet újra meg újra általános helyesléssel fogadták; a vallás- és közoktatásügyi miniszter kijelentette, hogy Tisza grófnak minden szavát aláírja. Nekünk evangélikusoknak kétszeres okunk van rá, hogy ezt az igazságszolgáltatást ne csak tudomásul vegyük, hanem alkalomadtán való megemlékezés okáért meg is őrizzük. Mert két-