Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-03-16 / 11. szám

1911 evangelikus^örällö Francz Vilmos felvetett kérdésére az értekezlet oda nyilatkozott, hogy theologusaink a szószékre Luther­kabatban felbocsáthatók ugyan, azonban ároniáldást nem mondhatnak. Kívánatosnak tartja az értekezlet a hivatalos öltözet egyöntetűségét, miért is a kerület útján a baretnek általánossá tételét ajánlja az egye­temes közgyűlésnek. A mint ezen röviden összefoglalt jelentésből lát­szik, lelkészi értekezleteink ismét áldásos munkát vé­geztek; sok tárgyat feldolgoztak; sok nagy fontosságú kérdést megoldottak. Legérdekesebb tárgyak, melyekre az egyetemes lelkészi értekezleteken még vissza lehetne térni: az egyházi adócsökkentésre szánt államsegély fölosztása, a vegyes házasságokra vonatkozó utasítások, az eske­tési stóla eltörlése, az egyházi fegyelem a lelkész­választási törvény egyetemessé tétele, a reformátió négyszázados évfordulójának megünneplése Midőn ezen kérdéseket a mélyen tisztelt Értekez­let szíves figyelmébe ajánlom, megköszönöm a figyel­met, melylyel a lelkésztcstvérek megajándékozni szí­vesek voltak s Istennek gazdag áldását kérem további munkálkodásunkra. Veszteségeink az 1909. évben. Mult évben e lapok hasábjain az 1908. évi vesz­teségeinkről való beszámolás alkalmából újból és nyo­matékoaan hivtam fel az illetékesek figyelmét hazánk­ban a protestantizmust, különösen pedig a hazai evan­gelikus egyházat minden téren érő veszteségekre. Az évről-évre nemcsak ismétlődő, de fokozatosan emel­kedő veszteségek ellensúlyozása tárgyában részletes javaslatot is kidolgoztam (Lásd: Ev. Őrálló 1910. évi 22., 25 , 26. számait) s vártam, reméltem, hogy javas­latom az érdeklődők által kritika tárgyává tétetik és a mi abban jő, szükséges és célszerű, az nemcsak meg­állapíttatik, hanem lehetőleg mielőbb az illetékes fó­rumok által, miután a baj nagyon is „jam proximus ardet", meg is valósittatik- Mindez legnagyobb sajná­latomra mindez ideig be nem következett. Javaslatom az önismeret elvéből indult ki s te­kintettel arra, hogy egyházi közállapotainkat nem is­merjük helyesen és teljesen, minden részleteiben és nyilvánulásaiban ; nem ismerjük, nem ismerhetjük pedig azért, mert nincs egyházi közéletünk minden viszo­nyaira kiterjeszkedő pozitív adatokon nyugvó, biztos kepet nyújtó egységes szervünk. Javasoltam azért egy­házi közállapotainkat állandóan ismertető, ily hű képet nyújtó szervnek megvalósítását, bennünket vallás-er­kölcsi, egyházi szempontból s szociálisan érdeklő po­sitiv adatoknak, a gyakorlat és tudomány elvei alap­ján feldolgozott egységes egyházi statisztikai évköny­vek életbeléptetését. Javasoltam azt azért, mert erős a meggyőződé­sem, hogy önismeret nélkül a sötétben tapogatódzunk, egy biztos lépést tenni nem tudunk. Intézkedéseink, utasításaink, mint arra a lelkészek részéről az egye­temes gyűlés által kiadott utasítás kapcsán e lapok­ban a múlt évben is rámutattam, a bizonytalanság, a határozatlanság bélyegét viselik magukon. Mig nem tudom' hol, miért, milyen a baj, képte­len vagyok annak eltávolítására gyógyszert, segítő, kivánt intézkedést alkalmazni. Rámutattam javaslatomban, hogy az országos m. kir. központi statisztikai hivatal, annak kiadvá­nyai, országos adatai alapján mily módon érhetnők el e tekintetben szociális, egyházi érdekeinket, céljain­kat. Külön felhívtam az illetékeseket arra, mit lehetne és kellene ez ügyben tenni. Meg'örtént-e, nem tudom. Én magam, aki költséggel nem rendelkező és e téren semmi támogatásban nem részerülő ccngruás lelkész, mult nyáron főleg azért Budapestre utaztam, a köz­ponti statisztikai hivatalban annak érdemes s nagy tudományu igazgatójával Vargha Gyula miniszteri ta­nácsos úrral s az ő lekötelező szívessége és bemuta­tása alapján a hivatal több tekintélyes tagjával ez ügy­ben beszéltem. Ezen megbeszélésnek, kérésemre és felvilágosításomra e -»dménye lett, hogy a miniszteri tanácsos úr, még o létem alatt meghagyta az illető hivatali közegnek, he y a lelkészek által évente rend­szeresen a központi statisztikai hivatalba beszolgálta­tott, de az évkönyvben eddig nem közölt egyházilag eltemettettek száma felekezetek szerint már a legkö­zelebbi évkönyvben feltüntetve legyen. Az előttem fekvő statisztikai évkönyvben öröm­mel látom, hogy a mit eddig e helyen számtalanszor eredménytelenül felemlítettem és sürgettem, az szemé­lyes közbenjárásomra immár megtörtént s így tudjuk meg a legújabb évkönyvből, az elhaltak s egyházilag eltemettettek számainak feltüntetéséből, hogy 1908-ban a róm. kath. elhaltaknak 97 5°/o-a, a gör. kath halot­taknak 95"8%-a, a ref. elhaltaknak 96"27u-a, az ág. h. ev. elhaltaknak 980Va, a gör. kel. elhaltaknak 94 3'Vo-a, az unitárius elhaltaknak 89 0'/: J-a részesült illető lelkésze által egyházi temetésben. Nem nagy dolog, és reánk felekezetekre mégis nagyon fontos és tanulságos, hogy tudjuk miképen nyilvánul e téren az egyházi hitélet ténykedése Nem került senkinek semmibe, az én személyes közben járásomon kivül, melynek uti költség számláját majd csak levonják az érdekelt felekezetek s ha nem von­ják le, megadja az, a kitől jő minden jó és tökéletes dom ány. Varga miniszteri tanácsossal történt személyes beszélgetésemnek más tekintetben is lett örvendetes eredménye. — A miniszteri tanácsos buzgó református férfiú, ki a I udapesti egyházi életben apostoli és köl­tői lelkületű nejével együtt tevékeny részt vesz, ér­deklő figyelemme' kiséri a hazai protestantizmusnak minden téren sajnálatos veszteségeit, ismeri s meleg érdeklődéssel hallgatta meg a lapokban közzétett ja­vaslatom különösen azon részed, melyekben a köz­ponti országos statisztikai hivatalra utalok, hogy ne­vezetesen a gyermekek vallására vonatkozó megegye­zéseket községenkint és számszerint közölje az év­könyv, melyből azután az egyházak átvennék az ada­tokat s egyházi közigazgatással és cura pastoralissal orvosolnák a bajt ott, a hol az jelentkezik, melyet az eddigi adatok mellett azért nem tehetünk, mert csak országosan és nem helyenkint ismerjük a bajt. — A Méltóságos úr e tekintetben azt a tanácsot adta, ke­ressék meg az egyetemes Conventet, illetőleg a közös protestáns bizottság a kereskedelmi Miniszter urat, nem kétli, hogy a Miniszter úr az ily kérelemre el nem rendelné s a statisztikai hivatal minden akadály és nagyobb költség nélkül, kívánalom szerint feldol­gozza a hivatalban meglévő adatokat s rendelkezésre bocsátja vagy az évkönyvben, vagy külön füzetben az egyházaknak. Közöltem azt is az illetékes ténye­zőkkel és a mult évi ev. egyetemes közgyűlés jköny­vének 160 pontja alatt, ez ügyben az egyetemes fel­ügyelő elnöklete alatt, a kerületi elnökségekből, az

Next

/
Thumbnails
Contents