Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-03-16 / 11. szám

92 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ tette, azután rámutatott arra, hogy az enciklika a • történelem tanuságtételeit gúnyolja ki. Stettner Gyula, a liturgiái bizottság előadója terjedelmes jelentést nyújtott be, melyben az oltári istentisztelet menetét vázolta. Scholtz Ödön a külmissióról, Lőw Fülöp a soproni felsőegyházmegyei belmissióról, Varga Gyula a kemenesaljai egyházmegyei belmissióról, Hetvényi Lajos az 1908/9. tanév folyamán alakult soproni liceumi belmissiói egyesületről terjesztett elő köztetszéssel fogadott jelentést. A kerületi értekezletnek jelentőségteljes határozatai voltak még azok, melyekben 200 K. pályadijat tűzött ki oly népies vallásos műre, mely a szórványokban a vallásosság ápolására s a házi istentiszteletek fenntartására alkalmas, továbbá megszavazott 300 koronát egy ev. szellemű néplap megindításának költségeire, melynek szerkesztését, valamint az előmunkálatainak végzését Kapi Béla körmendi lelkészre bízta. Scholtz Ödön bejelentette az értekezletnek, hogy Hetvényi Lajos soproni főgymn. vallástanárral egy evang. naptár megindítását tervezik. Utoljára említem, hogy az értekezlet a főjegyző jelentése kapcsán az egyetemes lelkészi értekezlet működésével és szervezésének kérdésével is foglalkozott. Az előadó véleménye az egyetemes lelkészi értekezlet működéséről nem a leghizelgőbb, de nem hiányzik a belátás sem, amely szerint beismeri, hogy „fontos dolgokat kellő előkészület nélkül futtában, egy közgyűlési napnak estéli pár órájában, a napimunkától s izgalmaktól kifáradt aggyal elintézni nem lehet." = Különben erről külön lesz szó. IV. Tiszai kerület. 2. A brassói egyházmegye papi értekezletének tárgyai voltak az egyházi alkotmány revideálása, az istentiszteletek egyöntetűsége, a lelkészi könyvtárak és a kerületi lelkészi értekezlet létesítése. 3. A szepesmegyei lelkészegyesület, mely a beküldött közös jegyzőkönyv szerint két körben működik s azután együttes értekezletet tart, tartalmas elnöki megnyitó után az istentiszteletek egyöntetűségének kérdésével foglalkozott, amelyet a zsinat utján óhajt megoldatni. Szó volt még a kerületi lelkészi értekezlet szervezéséről, az egyházfegyelemről, a kedvezményes vasúti jegyekről és a vallástan! óráknak rendszeres díjazásáról. Az istenitiszteletek egyöntetűségének kérdésénél kimondotta az értekezlet, hogy kívánatosnak tartja, miszerint szigorúan megállapíttassék — mely ünnepeket kell megtartani, továbbá, hogy egy belmissiói, egy külmissiói, egy bűnbánó s egy az egyházi év utolsó vasárnapjára eső halotti emlékünnep rendeztessék be. A gömöri lelkészi értekezlet működéséről külön füzetben terjedelmes jegyzőkönyv számol be. Ennek számottevő részét képezi az elnöki megnyitó, mely a reversalisok útján szenvedett veszteségeinkre s az azok ellen irányítandó lelkiismeretes küzdelemre, a Borromaeus encyklikára s az azzal szemben elfoglalandó álláspontra, az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtására s a reformáció négyszázados évfordulójának közeledésére terjeszkedett ki. Az értekezlet évről-évre kiküld egy-egy tagot a Luthertársaságnak, az egyetemes gyámintézetnek, a Protestáns Irodalmi Társaságnak közgyűlésére, hogy az tapasztalatairól beszámoljon s a nevezett egyesületek működését az értekezlet előtt 1911. ismertesse. A P. I T. ünnepélyéről jelentést tevő Nádassy János alapos bírálat tárgyává tette gróf Tisza Istvánnak dogma- és confessió ellenes előadását s meggyőző erővel mutatja ki, hogy a dogma el nem távolítható, mert abban van kifejezve a vallás lényege s hogy confessió nélkül vallás nem is képzelhető. Az értekezleten elhangzott még három ' emlékbeszéd elhunyt lelkésztársak felett. Szó volt még a liturgia egységesítéséről, a központi levéltárról, melynek eszméje az ő körükben pártolásra nem talál. Az értekezlet jelentést tétetett magának arról, hogy az egyes egyházközségekben miként ment végbe a confirmátió. Smid István ertekezést olvasott fel, melynek címe: „A socialismus a bibliai kereszténység álláspontjáról és a lelkészek teendője a szociális mozgalom körül! Az értekezés azonban idő hiányában kellő méltatásban nem részesülhetett s még a jövő évi értekezletnek is tárgyát fogja képezni. Végül lelkesen ünnepelték az értekezlet tagjai Terray Gyula elnököt tőesperesi működésének 25. évfordulója alkalmából s nevére a rozsnyói kerületi leánynevelő intézetnél egy 250 koronás alapítványt létesítettek, melynek kamatai első sorbsn ev. papleányok között lesznek kiosztandók. 5) A hegyaljai egyházmegye lelkész egyesületé1 nek gyűlésében Martony Elek «Az elemi iskolai valj lástanítás tárgyi reformjáról" olvasott fel értekezést. A lithurgia egységesítése céljából kiküldött bizottságnak a kerülethez beterjesztett javaslatára nézve kimondotta, hogy azt további tanulmányozásra és tárgyalásra alkalmasnak tartja, de nem tartaná megengedhetőnek, hogy e tekintetben a gyülekezetekre nyomás gyakoroltassék. Az értekezlet állást foglalt a Borromaeus — encyklika ellen; csatlakozott a pozsonyvidéki papi értekezletnek a lelkészi fizetések rendezése tárgyában tett indítványához s tudomásul vette a Prot, írod Társaságnak a népkönyvtárak létesítése érdekében szétküldött köriratát. 6) A kishonti kartársak a lithurgia egységesítésének kérdésében azon véleményüknek adtak kifejezést, hogy azt kívánatosnak, de keresztülvihetetlennek tartják. Az egyházi tisztviselők részére a vegyes házasságok dolgában kiadott „Utasításokéra azon vélemény hangzott el az értekezleten, hogy felekezeti érdekeinket nagyobb határozottsággal és sokkal intensivebben kell megvédelmeznünk, mint ezt a szóban forgó egyetemes utasítás előírja. 7) A liptói testvéreink két értekezletet is tartottak. Ezen értekezletek fontosabb tárgyai voltak: „A keresztségről és a baptistákról" szóló értekezés, melyet Bezek János olvasott fel s Janoska György elnöknek a lithurgia egységesítéséről s a zsolnai zsinat háromszázados évfordúlójáról előadott értekezése. — Az értekezlet ajánlotta a lelkészeknek, hogy minden anya- és leányegyházban egyházi könyvtárakat létesítsenek nemcsak az ifjúság, hanem felnőttek számára is alkalmas jó könyvekkel. 8j A sdrosi lelkésztestvérek értekezletén Halmi Aladár „Az egyes egyházak népkönyvtárainak megállapításáról" tartott előadást, melynek alapján kimondották, hogy a Luthertársaság felszólítandó, hogy gondoskodjék alkalmas tótnyelvű iratokról. Laczkó János felolvasta az Ev. Őrállóban is megjelent .A szörnyű való — és tenni valóink" cimü értekezését, melynek pessimistikus alaphangjával azonban az értekezlet nem értett egyet. Foglalkozott még az értekezlet az adócsökkentési szabályrendelettel, melyet módosítani óhajt s a pozsonyvidéki indítványnyal, melyet magáévá tett.