Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-03-02 / 9. szám

73 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. megyének külön könyvtára van. Az értekezlet egyes helyi érdekű kérdésben mondott véleményt, a kei­missziói szabályrendeletet tárgyalta és meghallgatta Wack Péternek „Külsőségek a lelkészi szolgálatban" című érdekes felolvasását. 3. A bánsági lelkészi értekezlet jegyzőkönyvének csak egy pontja érkezett be. E szerint Jeszenszky Ig­nác nagykíkindai lelkész a lelkészek szociális feladai­ról értekezett, de előadását csak bevezetésnek minő­sítette s a lelkésztestvérek óhajára kinyilvánította, hogy a jövő évi lelkészi értekezleten részletesebb előadást fog tartani. 4. A békési egyházmegyéből is kivonatos jelen­tést kaptam. E szerint ezen egyházmegye lelkészi kara a gyermek istentiszteletek kérdését, a vegyes házas­ságok dolgában az egyházi tisztvise'ők részére kiadott utasításokat és a kerületi elnökségnek amaz ismeretes körlevelét tárgyalták, a mely a lelkészekre nézve le­hetetlenné akarta tenni, hogy az országgyűlésnek tag­jaivá lehessenek. Az első kérdést oly fontosnak és sürgősnek minősítette az értekezlet, hogy kimondotta, miszerint gondoskodni kíván arról, hogy az egyház­megye minden egyházában már a jövő tanesztendőben megvalósíttassék a gyermek-istentisztelet nagyfontos­ságú kérdése. Ezzel kapcsolatban az értekezlet ér­vényt óhajt szerezni azon miniszteri rendeletnek, mely szerint az iskolás gyermekek kötelezve vannak a sa­ját istentiszteleteikre eljárni, a tanítók pedig kötelesek őket oda elkísérni. Ezen intézkedést az értekezlet ki­terjesztendőnek véli a polgári és középiskolákra is. Az „Utasítások" tárgyalása alkalmával az előadó javaslatot tett az esketési stóla eltörlése, — missziói istentiszteletek tartása és népszövetség létesítése iránt. Az esketési stóla eltörlésére irányuló javaslatot az értekezletet oda módosította, hogy az esketési stólát az anyakönyvi bevételekkel együtt az állam váltsa meg A missziói istentiszteletek tartását is helyesli az értekezlet s megbízást adott az előadónak Russ Zol­tánnak, hogy a !övő évi értekezlet elé ez irányban külön részletes javaslatot terjesszen. Ezzel a kérdés­sel kapcsolatosan az értekezlet elfogadta azt a javas­latot, hogy hasson oda az egyházmegye, hogy a fő­városi evang. templomok nyittassanak meg hétköz­napokon is a közönség számára, hogy a fővárosba utazó evang. hívek oda bármikor bejuthassanak. A bányai egyházkerület elnökségének azon körlevelét, melyet az a lelkészeknek képviselővé választhatósága s általában politikai szereplése kérdésében kiadott, az értekezlet a lelkészekre nézve sérelmesnek minősítette s egyenesen felette kívánatosnak jelentette ki, hogy a lelkészek és tanítók a politika terén is érvényesíthes­sék befolyásukat! 5. A budapesti egyházmegyében a lelkészi érte­kezlet még nem tartatott meg. 6 A csanád—csongrádi egyházr egyei lelkészi értekezlet alapos bírálat tárgyává tette a kerületi misz­sziói szabályrendeletet s azt lényeges átalakításokkal fogadta el; a pozsony-vidéki lelkeszi értekezlet javas­latát a lelkészek fizetésének rendezése tárgyában ma­gáévá tette ; a békési egyházmegye átirata alapján ki­mondotta, hogy kívánatosnak tartja, miszerint az egye­temes egyház az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtását mindaddig követelje, mig az ténynyé nem válik. Az értekezlet az egyházmegye útján a kerület elé juttatta azon óhaját, hogy a kerületi közgyűlések időnkint a vidéki nagyobb egyházközségekben tartassanak. 7. A horvát-szláv on egyházmegye lelkészi kara leginkább közigazgatási kérdésekkel foglalkozott. Wallrabenstein Jakab azt a kérdést fejtegette : Hogyan kell megünnepelnünk a reformatio 400-os év­fordulóját ? Klein lelkész azt a kérdést tárgyalta: Gyógyitható-e az iszákosság ? és több gyakorlati ta­nácsot ad az iszákosok megmentésére Az értekezlet kimondotta még egy árvaház felállításának szükséges­ségét. 9. A túróci testvérek két értkezletet tartottak, egy tavaszit és egy őszit. Tárgyak voltak : a) „A zsolnai zsinat előzsményei a túróci esperességben." „Van-e helye egyházunkban a holtakért való imádkozásnak?" .Hogyan temessük el az öngyilkost ?" „Hogyan visel­kedjék 3 lelkész azokkal az egyházakkal szemben, kik személyes ellenszenvből nem akarnak az ő szol­gálatával élni ?" Az értekezlet kiadatta Kollár János­nak egy 1883-ban Pesten elmondott, eddig ismeretlen beszédét, mely arról szól : „Mikép védekezzünk azok­kal szemben, kik szemünkre vetik, hogy ev. egyhá­zunknak semmije sincsen ?" Jövőre a reformatio 400-os évfordulójának megünneplése lesz az értekezlet tárgya. 10 A zólyomi egyházmegye lelkészikara az idén már harmincötödik értekezletét tartotta. Az értekezlet alkalmával a lelkészi testület igen szívélyesen ünne­pelte Svehla Gusztáv kiérdemült főesperest és őt egy képes nagy bibliával ajándékozta meg, melybe az ösz­szes lelkészek bele írták neveiket. Több, inkább köz­igazgatási kérdés került szőnyegre. Az értekezlet fáj­dalommal vette tudomásul, hogy az egyházmegye te­rületén a baptizmus hívatlan apostolai befurakodnak az ev. családokba s már néhány helyen elszakadást is idéztek elő. A hívatlan vendégek tolakodása a köz­igazgatási hatóság közbelépését is kihívta maga ellen. A missziói szabályrendelet a pozsonyvidéki lelkészi értekezletnek a lelkészi fizetések rendezésére irányuló javaslata, a Borromeaus encyklika s az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtásának kérdése foglalkoztatta még az értekezletet. A kerületi lelkészi értekezlet működéséről nem érkezett jelentés. II. Dunáninneni kerület. A barsi egyházmegyének lelkészei csekély szá­muk és a nagy távolsság miatt csak ritkán jöhetnek össze értekezletre. Ez évben mégis összejöttek, de inkább csak a fontosabb közigazga ási kérdések meg­beszélése céljából. Az értekezlet azon óhajának adott kifejezést és ehez az egyházmegye hozzájárulását is megnyerte, hogy a biztosítási díjakból az egyházme­gyének juttatott 30 °/o összeg jövőre az egyházmegyei lelkészi értekezlet megtarthatása érdekében használ­tassék fel. 2. A fehérkomáromi testvérek két értekezletet is tartottak s tanácskozásaik iránt világi férfiak is érdek­lődést tanúsítottak. Gáncs Jenő elnök megnyitójában rámutat azon kétségbevonhatlan igazságra, hogy a vallás nemcsak az értele.n és akarat, hanem a szív dolga is ; épen azért kárhoztatja a rationalizmust, mely a hívőket a templomokból kipredikálta s hang­súlyozza, hogy nem kell félni a pietismustól, mert az nem más, mint hogy Krisztus előtt tárjuk fel keblün­ket. Az értekezlet tárgya volt még a kerületi lelkészi értekezlet szervezésének kérdése, melyre nézve az értekezlet a főbb irány elveket megállapította, — és a hívek számának csökkenése. Droppa Samu orosz­láni lelkész írásmagyarázatot tartott, Horváth Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents