Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-03-02 / 9. szám

74 velegi lelkész az egyházi fegyelemről tartott érteke­zést Utóbbi végeredményében oda jut, hogy a lelkész az ige hatalmával hasson a hivekre, hogy azok idővel i önmagukat fegyelmezzék s igy minden más fegyelem feleslegessé váljék. 3. A nagyhonti egyházmegye lelkészi karának értekezlete nagyon élénk és gazdag volt. Az élénk­ségnek egyik tényezője — sajnos — egy kellemetlen incidens volt, melyet az értekezletnek egy elfogult tagja idézett elő. Az értekezlet gazdag tárgysorozatá­nak jórésze helyi érdekű. Ezen egyházmegyében mű­ködő lelkésztestvéreink szorgalmazzák a prot. theol. fakultás létesítését a budapesti tudományegyetemen, az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtását, a lelkészek fize­tésének rendezését és az egyetemes lelkészi értekez­let jegyzőkönyv mellékleteként való kinyomatását. A Luther-társaság számára tagokat gyűjtöttek A lelké­szek részére vasúti féljegyek váltására jogosító igazol­vány kieszközlését kívánják. Foglalkoztak még a ke­rületi lelkészi értekezlet szervezésének kérdésével. Kí­vánatosnak tartják annak kötelező kimondását, hogy 12 év előtti korban senkit konfirmálni nem szabad. Sürgetik a hiványok revízióját s a hivek kötelezettsé­geinek garantálását az egyházközség által. Óhajtják, hogy az államsegély kiosztásánál a hivek vagyonta­lansága s az adóhátralék vétessék figyelembe. Kuchta Lajos a szocializmusról, a zsidóságról, az ultramon­tanismusról s végül a lelkész és tanitó egymáshoz való viszonyáról tartott köztetszéssel fogadott érdekes előadást. 4. A nógrádi egyházmegye területén eddig há­rom értekezleti kör is létezett. A folyó évben az úgy­nevezett hegyi kört feloszlatták s ma ezen egyház­megye lelkészei két körben, az úgynevezett felső- és alsó nógrádi körben munkálkodnak. Ezen egyes körök működéséről azonban külön-külön nem szükséges meg­emlékeznem, mert tárgyaik azonosak a közös értekez­let tárgyaival, mely az egész egyházmegyére kiterjed. A beérkezett jegyzőkönyvek tanúsága szerint Nóg­rádban a lelkésztestvérek a kerüteti lelkészi értekezlet szervezéséről, a reformatio négy százados évforduló­jának megünnepléséről, a lelkészi fizetések rendezésé- i ről, a theologusok tandíjmentességéről, az adóalapi I bizottság eljárásáról s a missziói bevételek miként le­endő felhasználásáról értekeztek. A theologusok tan­díjmentességét a fölemelt államsegélyből vagy más egyházkerületi, vagy egyetemes egyházi alapból óhajt­ják lehetővé tenni. A négyszázados emlékünnep alkal­mából az egyházközségek s az egyházmegye monog­raphiáját óhajtják elkészíttetni s egy diakonissa állo­mást kívánnak létesíteni. A külmisszióra befolyt ado­mányokat a magyarországi ev. külmissziói egyesületnek akarják juttatni s kívánatosnak mondják, hogy az ösz­szes egyházmegyék és lelkészi értekezletek ezen egye­sületek alapító tagjai, a lelkészek pedig rendes tagjai legyenek. A lelkészi fizetések rendezése tekintetében a tanári fizetések alapjára óhajtanak helyezkedni. A pozsonyvidéki papi értekezlet kétszer is össze­ült s tevékeny munkásságot végzett. Az őszi ülésen az elnök mellé egy előkészítő bizottságot alakított s azt a kérdést vitatta meg, hogy hogyan ünnepeljük meg a reformatio négyszázados évfordulóját ? Az ér­tekezlet azon indítványt fodadta el, hogy a gyáminté­zet kerületenkint egy vagy két jubiláris templomot építsen, mire már most indítsa meg a gyűjtést és a Luther-társaság adjon ki mind a három nyelven Lut- í herre és a reformatióra vonatkozó iratokat. Hollerung Károly elnök azon kérdést vetette fel, hogy a leány­iskolákban a vallástant tanítónők adják elő és erre alkalmas tanítónőkről gondoskodjék az egyetemes egy­ház. A tavaszi ülésen a lelkésztestvérek az értekezlet két elhunyt kiváló tagjáról Trsztyenszky Ferenc fő­espesről és Hörk József akadémiai tanárról emléke­zett meg s elfogadta a lelkészi fizetések rendezésére vonatkozó ismeretes indítványt. 7 A trencséni lelkészí értekezletnf csak egy jkvi pontja érkezett be. De ha tényleg nt foglalkoz­tak volna ezen egyházmegye lelkészei egy tárgygyal, ez az egy is elég munkát adott nekik. Ez ^edig Vitéz Lajos bánluzsányi lelkész előadása volt az egyetemes gyűlés jkönyvének 184. pontjára vonatkozólag. Előadó számadatokkal világítja meg, mily szomorú az ev. egy­ház helyzete a lélekszám változás tekintetében. Ezen kedvezőtlen helyzetnek okai előadó szerint a gyakori járványok, a kivándorlás, az áttérések és a reversali­sok. A bajok orvoslására Vitéz testvérünk a követ­kező javaslatokat terjeszti elő: A kivándorlás törvény­hozási úton korlátoztassék az osztályuralom megszün­tetése, a népjogok kiterjesztése, az állami birtokok parcellázása, a közigazgatás jobbítása és az igazság szolgáltatás gyorsítása által. A közegészségügy tör­vényhozási úton javittassék a vidéken kelló számú orvosok alkalmazása és a gyógykezelés olcsóbbítása által. Az 1868 évi 53 t.-c. 12 §-a. a mely szerint a fiuk az apa, a lányok az anya vallását követik, vissza­állítandó és az 1894-iki, a gyermekek vallását bizto­sító és reversalisokat törvényesítő törvény módo­sítandó. A „Ne temere" és a „Providá"-val szem­ben kiadott egyetemes gyűlési utasítás a legszigorúb­ban betartandó. Egyetemes egyöntetű és jó papvá­lasztási törvény, illetve szabályrendelet alkotandó, olyan, mely meggyorsítja a lassú és sokáig tartó pap­választások miatti törvénykezést, meg lehetetlenné te­szi nemzetiségi kérdések miatt az egyházakban elő­fordúló zavarokat, áttéréseket és a papi állásoknak éveken át tartó üresedését, mely idő alatt híveink kellő gondozásnélkül maradnak. A missziói egyházak­ban a lelkészi állások rendszeresítessenek, A hanyatló protestáns öntudat ébresztése és fentartása cél­jából különösen a nem evangelikus iskolákban minden fokon a hitoktatás intensivebb végzésére több gond fordittassék és a hitoktatók méltányosan dijaztassanak. Tanítónő képezde, ifjúsági és nőegyle­tek, városokban diakonissa intézetek létesíttessenek. Kórházakban az apácák lélekhalászó működése ellen­őriztessék. Olcsó népies és prot. szellemű egyházi és politikai napilap, naptár szerkesztessék és vallásos iratok magyar, tót és német nyelven lehetőleg ingyen vagy olcsón terjesztessenek és felolvasások tartassa­nak. Az egyetemes adóalapi segély igazságosabban osztandó fel. A papi fizetés rendezése sürgetendő. (Folyt, köv.) Innen—Onnan. Az „ Országos Pázmány-Egyesület Védöirodája" újjászervezve ismét megkezdi működését, .hogy a katholikus hitet, vallást és intézményeket, valamint egyházi személyzetet érő rosszakaratú és hazug híre­ket a maguk értékére leszállítsa. — E végből a maga részéről, tőle telhetőleg figyelemmel fogja kisérni a

Next

/
Thumbnails
Contents