Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-02-09 / 6. szám

1911. EVANGELIKUS ÓRÁLLÓ 49 4Dlasz nép szivéből csak a mesterségesen feltáplált bosszú és egyházgyülölet érzelmeit képesek kiváltani." A hitoktatás a faluhelyen abból áll, hogy a plé­bános vasárnap és esetleg csütörtökön összehívja a gyermekeket 1—2 órai hitoktatásra. Városban azonban a gyermekek közül alig-alig jelen meg 1—2 a hittan­órán. A Mária-Maggisze plébánosa így kiáltott fel: „Uram! én 30,000 hívőmtől hetenkint 20 gyermeket kapok hitoktatásra!" .... (»Egyházi Közlöny* 48-ik száma.) Legyen elég a szomorú részből! * A vallások elterjedése. Az egész föld összlakos­ságát kerek 1974 millióra becsülik. Ezek vallásuk sze­rint a következőképen oszlanak meg, persze nem egészen matematikai pontossággal: Katholikus van • 272.638,500 Protestáns » . 166.066,000 Görög-keleti * . 120.157,000 Zsidó a . 11.220,000 Mohamedán » . 216 630,000 Budhista » . 137.935,000 Hinduk . 209.759,000 Konfucius köv * . 231.816,000 Sintoiseta » 24 000,000 Fetisimádó 3) . 157.069,000 Egyébb » 15.362,000 (Egyházi Közlöny" 50-ik száma.) Nagykároly. Közli: Rédei Károly ev. lelkész. Felelet a támadásokra. Az Ev. Őrálló legutóbbi számában két rendbeli iámadás jelent meg ellenem. Nagyon rövid megjegy­ezésem van rájuk­Stránernek az a válaszom, hogy hitemet és meg­győződésemet az igazhitüség legfőbb haszonbérlőinek prédájára nem bocsájtom. Mit és mennyit tűrhetek el az evangélomi szabadság birtokában s milyen orcával és milyen erővel hirdethetem és hirdetem az Isten igéjét gyülekezetemnek, azt elbírálni nem Stráner hí­vatott. Hit és becsület oly egyéni bírtok, amelyhez jóízlésű és komoly lelkű ember nyúlni nem szokott., Hornyánszkyval nem vitatkozom. Évek óta tudja, tapasztalja, hogy én vele nemcsak azért, mert ideg­beteg ember, hanem más okok miatt is, soha, semmi­féle dologban és semmiféle körülmények között nem bocsátkozom vitába. Most meg éppenséggel nincsen se időm, se kedvem a Kámory & contra Ballagi, Bal­lagj contra Kámory-féle komédiát végigjátszani. Elég volt az eféléből egyet elszenvednünk. Ami tudomá­nyos színezetű kifogást felhozott, arra, az egyetlen ek pueumatosz hagiú magyarázatára, a Theol. Szaklap­ban fogok kitérni. Arra is csak a félreértés miatt. Különben, ha apagyilkossággal vádolna meg Hor­nyánszky, vele szóba akkor se állanék. A szerkesztői megjegyzésekből sajnálattal látom, hogy a szerkesztő helyesli az ilyen személyeskedő támadásokat. Nekem nem gusztusom, nem is bocsát­kozom bírálatukba, nem is követem. Csak sajnálom, Ihogy egyházunkba is egészen befészkelődik már ez a nem odavaló modor. Ami pedig a támadásokat il­leti, azok engem nem tartóztatnak abban a munkában, amelyet eddig is egyházam javára végezni igyekeztem. Rajfay Sándor. * Raffay lelkésztársam e nyilatkozatára a magam részéről röviden felelek. Semmi joga sem volt azt ál­lítani rólam, hogy a személyeskedő támadások közlé­sében örömöm telnék. Sőt ha nagybecsű figyelmére méltatja vala lapom általam szerkesztett évfolyamait, sőt akárcsak a múlt szám vele foglalkozó cikkei alatt foglalt szerkesztői megjegyzéseimet, mindkettőből észre vehette volna, hogy támadó jellegük dacára azért tet­tem közzé, mert tuáományos vitára alkalmas tárgyi tényállásra hivatkoznak. Vannak kérdések, amelyek az olykor velők elkerülhetetlenül összefüggő szemé­lyes vonatkozások dacára is igényelik a nyilvános megbeszélést — s ezek, az egyházi lapban — épen az evang. hit és az evangeliumi tudomány kérdései. F. Szerk. T Ä R C Ä. Ä vallás szerepe az emberiségnek tökéletesbülésére való törekvésében. (Folytatás). Mindjárt megjegyezzük azt, hogy itt a vallás szerepéről szólván, a ker. vallásra gondolunk, részben azért, mert a ker. vallás, amint az isteni alapitójának Jézus Krisztusnak személyében életet öltött, absolut vallás, részben pedig azért, mert itt látjuk megvaló­sulva azt a legmagasabb célt, a hova a történelem elágazó utai céloznak, amelyhez való viszonyban ér­tékelendők úgy az egyes ember cselekedetei, mint az emberiség haladása s ez : Isten országa. A ker. er­kölcstan szerint a legfőbb jó : Istenországa. Ha az ember fogalmát legteljesebben ugy hatá­rozzuk meg, hogy az ember vallásos lény, ha a leg­főbb jó az emberi élet célja, az ő eszményi teljessé­gében, amely célra az ember az ő erkölcsi tevékeny­sége folytán a társadalomban s a természeti világban való munkássága által törekszik, ame' törekvése az­tán maga után vonja a társadalmi ék át akulását s a természeti világ megdicsőitését, ug;, • ígos, hogy ugy az egyes ember, mint az egész e> eriség célja az erény, az erkölcsi törvény és kötelesség Isten or­szágára utal. Isten országa az ő e* ményi alakjában a tökéletesség országa, azért ezen ^élra való törek­vés az emberiség tökéletesség után való vágyából fakad, a mint az Üdvözítő is figyelmeztet: .Legyetek tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes." A mondottakból folyik, hogy az emberiség ma­gasabb célra való törekvése, haladása, az egész mű­velődés a ker világnézet mellett magasabb jelentősé­get nyer, mint amelyet a puszta evolúciós elmélet ki­látásba helyez. A ker. vallás fényében az egész fej­lődést a teleologia szempontjából nézzük. A fejlődés elmélet a pozitív tudomány szótárából való. A tele­ologiát, hogy egy hasonlattal éljünk, jelezhetem egy [^^••MQBHfeifl

Next

/
Thumbnails
Contents