Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-12-30 / 52. szám

495 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. nyos reményünk, hogy még minden jóvátehető. A kormányban megvan a jóindulat, hogy a mi igényünket is kielégitse. Csak megfelelő úton-módon kell felvenni az ügy elszalasztott fonalát. És egyszer már egyet kell akarnunk s még bizonyos önmegtagadás árán is az egyetemes érdek szolgálatába kell hajtani az eddig széthúzó erőket és törekvéseket. * A jövő 1912. január 17-re az uj kerületi felügyelő beiktatása végett összehívott bányakerületi rendkívüli közgyűlés elé az egyetemes evang. theol. fakultás dolgában a következő indítványt adtam be: A bányai ág. hitv. evang. egyházkerület méltóságos közgyűléséhez! Indítvány az. evangelikus theologiai faku tás létesítése tárgyában. A nm. rnagy. kir. vallás- és közoktatásügyi minisztérium a református jellegű debreceni állami egyetemmel egyidejűleg Pozsonyban is egyetemet tervez. Mig azonban a debreceni egyetemen a ref. egyház számára teljes theol. fakultást állit, addig a pozsonyi theol. akadémia fakultásul leendő bekapcsolásáról még csak meg sem emlékezik. A megemlékezés e hiányának jórészt magunk vagyunk az okai, mert a pozsonyi egyetem készüléséről vagy nem tudtunk, vagy ha tudtunk is, elmulasztottuk az illetékes helyen igényeinket bejelenteni s theol. akadémiánk becsatolását szorgalmazni. Azt pedig nem kívánhatjuk, hogy maga az államkormány kínáljon meg bennünket theol. fakultással ott, ahol komolyan eddigelé sohsem terveztük. Mert eddig tett felterjesztéseink vagy a budapesti központi egyetemen, vagy legújabban Eperjesen kívánták a theologiai fakultás felállítását. Uj korszak küszöbéhez jutottunk. Korszakos és elhatározó lépést vár tőlünk a jövő. Ezt a lépést azonos és komoly akaratnak kell irányítania. Az egész magyar ev. egyház közvéleményét a pozsonyi theol. fakultás megteremtésének érdekében kell tömöritenünk. Minden lokális érdeknek el kell némulnia, minden partikuláris törekvésnek háttérbe kell szorulnia a nagy közös cél szolgálatáért. Kétségtelen, hogy jogunk van egy theol. fakultáshoz. Kétségtelen, hogy annak megvalósulása Pozsonyban látszik legkönnyebbnek. A megvalósítás érdekében tisztelettel indítványozom: 1. Mondja ki a kerületi közgyűlés, hogy a pozsonyi egyetemmel kapcsolatosan a pozsonyi evang. egyetemes akadémiának fakultásul leendő becsatolását szükségesnek tartja; 2. keresse meg a kerületi közgyűlés az egyetemes egyház elnökségét, hogy a pozsonyi theol. fakultás érdekében sürgősen hivja össze az egyetemes theologiai nagybizottságot, amelynek ugy a theologiákat fentartó testületek elnökségei, mint a theológiák igazgatói és képviselői is tagjai: továbbá lépjen érintkezésbe az államkormánnyal; 3. szorgalmazza a kerület egy oly előkészítő bizottság kiküldését, amely a pozsonyi theol. fakultás felállítása és a többi theológiák további sorsa, szemináriummá való átalakítása érdekében a szükséges előmunkálatokat a lehető legrövidebb idő alatt készítse el s azokat legkésőbb a jövő évi rendes őszi, de esetleg már egy a jövő óv tavaszán összehívandó rendkívüli egyetemes közgyűlés elé terjessze; 4. keresse meg a kerület a többi kerületet, hogy a theologiák kérdésével mielőbb, ha szükségesnek látják, rendkívüli közgyűlésen döntőleg foglalkozzanak. JRaffay Sándor. Protestáns uj hönyueh és a Luther-társaság. E napokban érkezett meg hozzám a Kapi Béla által szerkesztett Protestáns Család és Iskola című könyvsorozatnak 12 kötete. Külsejével is imponáló 12 szép könyv. ízléses kiállítás, vászonkötés, olcsó ár. Együtt megrendelve csak 1 koronába kerül kötetje. A diszkötésü 1 K 80 filléres példányokkal pedig a fővárosi kiadványok sem versenyezhetnek. Vannak közöttük külön a gyermekeknek, külön a serdültebb ifjúságnak, a népnek és a müveiteknek való kötetek. A szerzők: Gyurátz, dr. Masznyik, Stráner, Kapi, Albert József, Borsos István, Hamvas József, Babay Kálmán, Pósa Lajos, Farkas Mihályné, Dingha Béla, Gagyhy Dénes, mind ismert, kiváló iró, a kiknek neve már a tartalomért is kezeskedik. Az egész sorozat a szerkesztőnek tervszerű, komoly és lelkiimeretes munkájáról tanúskodik. És sikerült neki kiadóul egy szakavatott ügyes és bátor könyvnyomtatót szerezni a vidéken, a kit, úgy látszik a Harangszó sikere hangolt ily nagy bizalomra a protestáns olvasó közönség iránt. A szerkesztő vállalkozásálak azonban van reális alapja is azokban az 50 fillérekben, melyeket a gyermekek a megszűnt tandíj helyett most iskolai könyvtárra hordanak össze. Ezt a vállalatot a tavasszal kezdeményezték és az őszre a kész 12 szép kötettel már dűlőre is vitték. Alig lehet evangelikus ember, a ki jó lélekkel és örömi mel ne gratulálna az eddig elért eredményhez. Ebba az örömbe azonben keserű csenpet vegyit a Luther-Társaság igazgató választmányánk dec. hó 13-án tartott ülése, mely kisajátítja a Kapi-íéle tervet, anyagi bázisát is hasonló módon veti meg, de mintha Kapi vállalatáról mit sem tudna, vagy egyenesen az elé akarna gátot emelni, körlevelet intéz az összes gyülekezetekhez és „nyomatékosan figyelmezteti" őket'hogy saját könyveinek megjelenéséig más irányban le ne kössék anyagi erejüket és más vállalat, könyveit be ne szerezzék. Nagyon sajnálom, hogy a választmányi gyűlésen jelen nem lehettem, az egyesek komoly munkáját, és áldozatkészségét éppen nem méltányló határozatra még a január 17-én tartandó közgyűlés előtt felhívjam lelkésztársaim figyelmét. A Luther-Társaságnak nem lehet feladata, hogy jól szerkesztett és nagy anyagi befektetéssel kiadott irodalmi művek terjesztését megakadályozza, azok megrendelésétől a gyülekezeteket mintegy eltiltsa. Meglevő kesz vállalatokkal szemben ez visszaélés a társaság tekintélyével. Más irodalmi társulatok, például az Akadémia vagy a Történelmi Társulat ellenkezőleg magán vállalatokat is hathatósan szoktak támogatni, ha céljukkal megegyező munkát végeznek. Különösen bántó, pedig ez ai eljárás éppen Kapi Bélával szemben, a kitől a társaság mig egyrész átveszi a Harangszót s ezzel erkölcsi elismerést nyújt neki, addig másfelől meg ujabb életrevaló vállalatának akarja nyakát szegni s ezzel őt vidéki kiadójával szemben a legkellemetlenebb helyzetbe hozni. Ha ezt az életrevaló tervet Kapitól a LutherTársaság minieaképen át akarja venni ós az evang. iskolák könyvtárait a fentebb jelzett jövedelmi forrásból miga kívánja ellátni jó könyvekkel, akkor legalább i* az volni elvárható, hogy a Luther-társaság a most megjelent 12 értékes kötetet a szerkesztőtől ós kiadótól — ha ugyan ezek hajlandók reá — átveszi. Minden-