Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-12-23 / 51. szám

1911 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 485 Ez a módja a vitás ügyek elintézésének nemcsak hosszadalmas és időt rabló, de azért sem kívánatos, mert az ellentétes nézetek megvitatása a főhatóságok gyűléseiben oly súrlódásokra szolgáltathat okot, amelyeknek lehető elkerülése a két testvéregyház közötti béke érdekében kivánatos és már a főhatóságok gyűléseiben megvitatott ügyekben a főhatóságok részéről történt állásfoglalás egyrészt befolyásolná a választott bíróság határozata kedvetlenséget okozna azon egyházban, amelynek főhatósága a választott bíróság által desavuáltatott. Célszerűbbnek látszik tehát a két testvéregyház főhatóságai méltóságának megóvása tekintetéből is, ha nem ezeknek ellentétes határozatai hozatnak a választott bíróság döntése alá, hanem az egyházkerületek határozatai ós Ítéletei felebbezhetők egy, a két föhatósag részéről közösen választott förőrvényszékhez, mindazon ügyekben, amelyek a nagygerezsdi egyezség folyományaiként jelentkeznek A közös fötörvényszék a két testvéregyháznak közös mandatáriusa lévén, az egyházak főhatóságai függetlenségüket teljesen megőrzik, nem lesznek alárendelve egy általuk választott bíróságnak, hanem saját aut nom jogukat egy oly szervre ruházzák át, amely a megbízást tőlük kapta, a juris dikciót tehát az ő mandatáriusuk gyakorolja. 2. §. Ezen közös törvényszék kizárólag mint felebbviteli bíróság működik. ítélete a ténykérdésekre és jogkérdésekre egyaránt kiterjed. ftzen szakaszban kifejezésre jut az is, hogy a felebbezett ügyek kerülnek a közős választott bíróság föruma elé. vagyis ez a bíróság csak mint felebbviteli bíróság működik Ha minden vitás ügyet egyenesen a választott bíróság elé vinnők, ez túlságosan szaporítaná ezen kivételes bíróság munkáját, de nincs 's erre szükség, ha az érdekeltek az egyik vagy másik egyház alsóbb fórumának határozatában megnyugszanak. Nem lesz felesleges mondani, hogy a főtörvényszék ítélete a ténykérdésekre is kiterjed. Ténykérdést képez pl. az is, hogy a fenálló gyakorlat az egyik testvéregyház községei és a másik testvéregyház hivei között ne n ellenkezik-e a nagygerezsdi egyezség szabályaival (egyezség bevezető része) és azért a nagygerezsdi egyezség szabályai a fenforgó esetben egyáltalán alkalmazhatók-e? 3. §. A közös törvényszék bírái hat évre választatnak, még pedig két egyházi és két világi, tehát összesen négy birót az ev. reformátusok konventje, ugyancsak ennyi és ily minőségű birót pedig az ág. hitv. evegyetemes konventje választ. A közös törvényszék elnökei a prot. közös bizottság mindenkori elnökei Ezek felváltva elnökölnek egyegy év tartamára. Mindegyik főhatóság a közös törvényszék mellé szintén hat évre egy-egy jegyzőt is választ, akik szavazati joggal nem bírnak. A jegyzők esetrőlesetre az elnök .által az ügyek előadásával megbízhatók. 4. §. A közös fötörvényszék, az elnökét hozzászámítva, hót bíróból és egy jegyzőből álló tanácsban intézkedik. A birák felerészben az ev. ref., másik felerészben az ág. hitv. evang. birákból hivandók be. A megjelenésben akadályozott biró helyébe csakis saját egyházából való biró hívható be. Ezen korlátozás a jegyzőre ki nem terjed. A 3 ik szakasz első bekezdése nem szorul indokolásra, kivánatos, hogy az elnökségben is meglegyen a teljes paritás. A kettős elnökség fenntartása arra az inconsequenciára vezetne, hogy abban az esetben ha a szavazatok egyenlők és az elnökök eltérő nézetben vannak, nem lenne döntés. Kivánatos, hogy a jegyzők a főhatóságok jogász tagjai közül választassanak, mert ezek a törvénykezési ügyekben való jártasságot igénylő előadásra inkább alkalmasak. Miután a jegyző nem vesz részt az ítélethozatalnál, ezen tisztségnél nem kívántatik meg, hogy mindegyik egyház részérói külön, jegyző legyen jelen. 5. §. A közös fötörvényszék hatáskörét maga állapítja meg. Ha valamely ügyet, mint nem saját hatáskörébe tartozót elutasít, akkor megállapítja egyúttal azon főhatóság illetékességét, amely az ügy elintézésére hivatott lesz és az iratokat ezen főhatósághoz átteszi. A főhatóságokra nézve ezen illetékességinegállapitás kötelező. Fontos, hogy a hatáskör kérdésében ki határozzon? Ennek eldöntését nem lehet a főhatóságokra bizni, mert I nézeteltérés esetében nem lehetne az ügyet mindkét | egyház megelégedésére elintézni. Csakis a közös fő' törvényszék ítélhet végérvényesen ebben a kérdésben és | ha a fötörvényszék az ügyei, mint hozzá nem tartozót^ j elutasította, akkor célszerű, ha mindjárt az illetékes hatóság megjelöléséről is gondoskodik. 6. §. A közös főtörvényszékhez csak azon ügyek felebbezhetők, amelyekben a két prot. egyház valamely kerületi gyűlése, vagy kerületi törvényszéke már határozott. A nagygerezsdi egyezség 5. §-ának utolsó bekezdése szerint alakult bizottság határozatai ellen felebbezésnek van helye a közös főtörvényszékhez. Határozottabb kifejezése a már a 2. §-ban kimondott elvnek. A kerületi törvényszékek Ítéletei vonatkozhatnak közigazgatási ügyekre, de azon fegyelmi ügyekre is, amelyek az egyezség pontja szerint az egyházi törvényszékek előtt indíttatnak. A jogegység és a törvénykezés egysége szempontjából kívánatosnak látszik, hogy az egyezség 5. §-a szerint választott bizottságra bízott ügyek is a főtörvényszékhez legyenek felebbezhetők. 7. §. A két testvéregyház legfőbb hatóságai (konvent és egyetemes gyűlés és ezek törvényszékei) a nagygerezsdi egyezség tárgyát képező ügyek felülbirálatába nem bocsátkozhatnak. Amennyiben ily ügyek hozzájuk felebbeztetnek, azokat a közös főtörvényszékhez teszik át. A közös fötörvényszék külön panaszra jogosítva van az egyetemes konvent és egyetemes gyűlés és az egyetemes törvényszékek határozatait és ítéleteit megsemmisíteni, ha azok saját döntése szerint a közös főtörvényszék hatáskörébe tartoznak. Ebben a szakaszban garantiák foglaltatnak arra nézve, hogy a két testvéregyház által elfogadott jelen pótegyezség megállapodásai megtartassanak és egyik főhatóság se avatkozik azon ügyek közvetlen elintézésébe, melyeket a pótegyezség a közös törvényszék elé utalt. Az az eset, hogy a hatáskör túllépése folytán főhatósági határozat nem fog semmisittetni, alig fog bekövet-