Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-12-23 / 51. szám

484 zetbe nem lép be. S ily képen e törvény a felekezeten kívüli állapotot az államhatalom főoltalma alá helyezte. Van tehát felekezetnélküliség is, a melynek tagjai szervezet nélkül állanak s mint magántársulatok a gyülekezési jog tekintetében rendőrhatósági engedély és felügyelet alá esnek. Fennti §. helyes értelme szerint egyébként e felekezetnélküli állapot nem egy a teljes vallástalansággal, hanem csak annyit jelent, hogy a törvényesen bevett, vagy elismert vallások egyikéhez sem tartozik. Az 1805. évi XL III. t. e. 23 §-a ezeknek áttérési módozataira vonatkozik, és nem a törvényesen bevett és elismert vallásfelekezet, híveire. Ugyancsak a felekezetnélküliekre vonatkozik a 23-ik § t követő 24 és 25 §. is, mely szerint a felekezetnélküliek kö teleztettek kilépésük után következő öt évig űzetni az addig szokásos egyházi járandóságaikat, á mit a törvény nyilván azzal a célzattal mond ki, hogy a felekezetnélkülivé válást lehetőleg megnehezítse. Mindezen fejtegetésekből világosan megállapítható, hogy a bevett és törvényesen elismert vallások áttérési eseteinek módozatait az 1868 évi L1I1. t. c. szabályozz i, a hol az áttérés a felvevő lelkész értesítésével befejezést nyer, — mig a felekeget nélkülük és a törvényesen el nem ismert vallásfelekezet híveire az áttérésnél az 1805. évi XL III. t. c. illető §§-ai vonatkoznak. S mivel ezeknek lelkészük nincs,, s szervezve nincsenek, meg azért is, hogy az orsz. stat. hivatal a felekezetnélküliek számát nyilvántartja — a szokásos jelentkezés és bizonyítványok bemutatása a főszolgabíró előtt történik A törvényesen bevett és elismert vallások át.térési eseteinél a törvény a f'

; v-olgabirónak semmi közbenjárást meg nem enged. /^o. Gyula, m. lelkész. A nagygerezsöi egyezmény kiegészítése. Több, a két protestáns testvéregyház között i felmerült vitás ügyből kifolyólag még az 1909. év- j ben hozott evang. egyetemes egyházunk a 148. j jegyzőkönyvi pont tanúsága szerint egy határo- ! zatot, amely a református konvent javaslata foly- j tán jött létre s amely ily vitás kérdések mind- j két egyházra kötelező végérvényes eldöntése cél- j jából választott bíróságot jelölt ki, amely biró- j ság tagjai sorába a mi részünkről Gyurátz Ferenc, dr. Kéhler Zoltán és dr. Sztehló Kornél lettek kiküldve. Két éve már, hogy e biróság megalakult, de még egyetlen vitás ügyet sem intézett el s így ezek nemhogy apadtak, de azóta megszapo- ; rodtak. Most végre alkalmunk van e választott j biróság első tónvéről beszámolni. T. i. egyik tagja, Sztehló Kornél egy a nagygerezsdi egyezményt kiegészitő javaslatot készitett, amelyet itt indokolásával együtt ez ügy fontosságánál fogva egész terjedelmében leközlünk s annak bírálatára a jövő számban visszatérünk. Pótegyezség Mely egyrészt a magyarországi református egyház konventje és másrészt a magyarországi ág. hitv. ev. JS ŐRÁLLÓ 19U egyház egyetemes gyűlése között az evang. ref. és ág. hitv. evang. egyházak között a két testvéregyházat közösen érdeklő ügyekre kiküldött bizottság által 1900. évi március 6-án megállapított és az ev. ref. egyház konventjének 1900. évi jegyzőkönyve 71. pont (az ág. h. ev. egyház 1901. évi jegyzőkönyve 69. pont) szerint jóváhagyott u. n. nagygerezsdi egyezség kiegészítése tárgyában a következőkben állapíttatott meg. A pótegyezség indokolása. A nagygerezsdi egyezség olyan megállapodásokat tartalmaz, melyek részint az egyházi közigazgatás, részint az egyházi fegyelem körét érintik. Magától értetődik, hogy ezen megállapodások csak ugy bírnak értékkel, ha megszegésüknek megtorlásáról az egyezség által teremtett jogrend épségben tartásarol gondoskodva van, A nagygerezsdi egyezség szerkesztői általában véve nem gondoskodtak sem küloit szervről, sem külön eljárásról, amely a közös megálladások megszegéséből eredő jogsérelmek orvoslására szolgálna. Csak két esetre nézve tartalmaz az egyezség intézkedést, az egyik az, hogy a 12. §. szerint csatlakozott gyülekezetekben a kivetést, neheztelő fél saját illetékes felebbezési hatóságánál kereshet orvoslási; a másik az, hogy a vagyon megosztását az 5. §.-ban egy a két egyház kerületei által választott bizottságra bizza, amelynek döntése ellen nincs helye felebbvitelnek. Nyilvánvaló, hogy ez a két intézkedés az eldöntés alá kerülhető kérdések körét ki nem meríti, de önmagában sem tartalmaz megnyugtató megoldást, mert oly viták végérvényes elintézésére, melyek a két egyház hívei között felmerülnek, egyik egyház hatóságának egyoldalú döntése sem alkalmas. A nagygerezsdi egyezségben szabályozott egyéb jogviszonyok és kötelezettségek tekintetében tehát a két emiitett esetet kivéve az az állapot áll fenn, hogy jogsérelem vagy a megállapított kötelezettségek megszegése eseten, amelyeket az egyezség 25. §-ában maga fegyelmi eseteknek minősít, a panaszok elintézése azon egyház hatóságaira van bízva, amelyekhez a panaszlott fél tartozik. Miután, amint már kiemeltük, az egyezség megszegéséből eredő jogviták végérvényes és mindkét felet megnyugtató elintézésére azok a hatóságok, amelyek az egyezségben mint egyezkedő felek szerepelnek, nem alfeahnasak, a magyarországi református egyház 1909. évi április hó 23-án ülésezett konventje a gerezsdi egyezmény olyan kiegészítését tartotta szükségesnek, amely szerint választott bíróság kineveztessék, a gerezsdi egyezményből kifolyólag a két testvéregyház főhatósága között fölmerülő vitás kérdéseknek mindkét egyházra kötelező végérvényes eldöntésére. Ezen indítványhoz az ág. hitv. evang. egyetem 1909. évi november hó 17—20. napjain tartott közgyűlésében hozzájárulván, a két főhatóság által e célra kiküldött bizottság van hivatva a főhatóságok elé terjesztendő javaslat megszerkesztésére. 1. §. A nagygerezsdi egyezségben szabályozott jogviszonyokból eredő és ezen szabályok alkalmazásánál előforduló közigazgatási és törvénykezési vitás kérdések legfőbb fokon való elintézéze közös törvényszék elé utaltatik. Ind. A bizottság nem tartja célszerűnek, hogy az egyes vitás esetek felmerülése alkalmából előbb midkét főhatóság akár közigazgatási határozata, akár törvényszéki Ítélete provokáltassék, ós csak akkor határozzon a választott biróság, ha a főhatóságok (törvényszékek) egymástól eltérően határoznak.