Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-11-25 / 47. szám

440 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. Iskoláink értesítői. Ismerteti dr. Szelényi Ödön. A késmárki líceumnak szép eredményében (27 tanuló közül jeles volt 7, jó 7, egyszerűen érett volt 11, 2 hó múlva teendő javitóvizsgálatra utasíttatott 2) bizonnyára nagy öröme telt. A liceum idei történetének minden mozzanata a haladás megannyi jele. A tan­testület 18 tagból állott, 4 tanár nyugalomban áll. A tanárok nagy része gazdag tevékenységet fejt ki iro­dalmi, társadalmi és egyházi téren Ide vonatkozólag csak egy szerény megjegyzésünk van. Elismerjük, hogy a Teke Egylet alelnöksége is tarsadalmi működés, de talán mégis olyan, melynek megörökítése egy iskolai értesítőben legalább is fölösleges. Az intézetben ez év­ben alakult meg a tört. szeminárium, melynek nagy pedagógiai hasznát már volt alkalmunk kiemelni. Még csak azt óhajtanók, hogy az ifjúsági gyámintózet vallá­sos egyesületté alakulna át, mert ha nézetünk szerint az állami iskolában nincs is helyök az ilyenféle egye­sületeknek, úgy felekezeti intézetben az evang. szellemet ápoló egyesület felette kívánatos. Az egyes körök szor­galmasan dolgoztak. A liceum tápintézetét 105 tanuló látogatta, közülök 30 tápdijelengedésben részesült. A tanulók száma év elején 280, év végén 268 volt. Val­lásra nézve ág. h. ev. 111, ref. 21. Egészségi állapotuk kedvező volt, amint ez a jó hegyi levegőjű vidéken várható is. Az ifjúságot az idén is több kisebb nagyobb tanulmányi kirándulásra vitték, a leghosszabbat (Bosznia­Herczegovina és Dalmácziába) dr. Banczik vezető-tanár irta le élvezetesen A volt tanítványok háladatosságát az alma mater iránt szépen mutatja a sok érettségi találkozó. Az ő „emlékalapjuk" ez évben 234 K 20 f szaporodott. Mint figyelemre méltó mozzanatokat emiit­jük meg az intézetben szokásos próbatanitásokat ós a filológiai műhelyt, mely utóbbiban a tanulók az ókori régiségek egyes tárgyaiból szemléltető eszközöket készí­tettek. Nemes intencióból fakadt a liceumi pártfogóság ama határozata, mely szerint a tanárok részére 4%-os kölcsönt folyósított tanári házak építésére Az eszmét még a boldogult felügyelő váltotta valóra, sok szép fel­adat megoldása, melylyel a líceumot „minta-intézet a-té akarta fejleszteni, már csak az ő utódjára, dr. Wrchovszky Ottó, Késmárk város nagyműveltségű és nagytehetségű polgármesterére maradt. Aki a liceum utolsó 10 évi örvendetes haladását figyelemmel kiséri, nem fogja fel­teni a jövőjét a podolini kath gimnázium kifejlesztésé­ben és internátussal való ellátásában jelentkező vesze­delemtől, mely eddig csak terv, de a jelenlegi viszonyok között igen könnyen megvalósítható terv. Nem hisszük, hogy ez uj intézet lényegesen gyöngíthetné a szepes­ségi protestantizmust és annak iskoláit. Azért mégis videant consules . . . A késmárki ág. h. ev. polgári leányiskolára nézve az elmúlt év a betetőzés esztendeje volt. Az előző tan­évben rendszeresített segéd-tanítónői állások rendszere­sekké szerveztettek át és a mellett a kézimunka tanító­női állás is rendszeresittetett. A tanulók száma ii ör­vendetes emelkedést mutat. A lefolyt iskolai évben meg­ülték Loysch Mátyás elemi isk. tanitó jubileumát, ő ós Bayer Samu az év végén megválnak attól az iskolától, melynek mintegy 4 évtizeden keresztül kiváló szolgála­tokat teljesítettek. Az elemi iskolának egyébként verseny­társa lesz a f. év szeptember hóban megnyílt állami iskola. A fentartó egyháznak mindent el kell követni, hogy iskoláját versenyképessé tegye és kellő színvona­lon tartsa, ha már annak idején az államosításba nem akart belemenni. Hibanak tartjuk tehát a tanítói díjazás leszállításának tervét, mert épp ez a legrosszabb útja annak, hogy kiválóbb tanerőt nyerjenek. Bizonnyára lesz mód a hivek megfelelő felvilágosítására. A kőszegi felsőbb leányiskola tanári személyzeté­ben a kővetkező változások állották be: a menny. term, tanszéket Ardó István foglalta el, az újonnan szervezett ének ós zenetanitónői állásra Freyler Emma választa­tott meg ; a szabadságolt Tholdné Nagy Stefániát pedig Mally Irén helyettesitette. A növendekek száma 19-cel több volt mint a mult évben, az internátusban 78 nö­vendék volt. Már a mult esztendőben irtuk e helyen, hogy az V. és VI. osztály néptelensége miatt kívánatos volna az intézetet polgári iskolává átszervezni és tanitónö­képzővel ellátni. Igazolásunkul szolgál, hogy a dunántúli egyházkerület elvileg ugyanezen állásponton van és egyúttal az intézetet Kőszegről a kedvezőbb forgalmú Szombathelyre óhajtja áthelyezni. Egyébként teljes el­ismeressel adózhatunk az intézet nevelő működésének, valamint a dunántúli egyházkerület nagy áldozatkészsé­gének. Az intézet pénztáránál befolyt az intézet cél­jaira 1910. május 16—1911. május 15 ig 2086'10 K y az egyházkerületi pénztárnál 7555 78 K. Az interná­tusba pedig sok élelmiszert küldtek. KÜLFÖLD. Tschackert és Kirn tanárok emlékezete. A német prot. tudós theol. világnak 2 nagy halottja van, f. évi julius 7 én hunyt el Göttingában Tschackert Pál, ismert nevű egyháztörténet tudós s aug. 18 án Lipcseben Kim Ottó, az irói és tanári nevéről nálunk is jól ismert rendszeres theologus. Mindkettő nagyon benső viszonyban állott velünk magyarokkal.Többen vannak a lelkésztestvérek között, akik Tschackertnek tanítványai voltak. Tschackert a theologia és a bölcselet doktora, s titkos consist, tanácsos róm. kath. anyától szül. 1848­ban a siléziai Freystadtban. Tanult Boroszlóban, Hallé­ban és Göttingában. Promoveált 1575-ben Boroszlóban az egyház jogi tanszékre. 1877. az egyháztörténet rendk. tanárává nevezték ki Haliéba, ahol őt 1883-ig Magyar­országból igen számosan hallgatták. Theol. doktorrá is a hallei egyetem avatta- 1884. königsbergi s 1889 ben Reuter H. apát tanszékére göttingai r. tanárnak nevez­ték ki. Előadásait nagyon szerették hallgatni. Vonzók és tanulságosak voltak. A magyarokat nagyon szerette. Prot, egyházunkat »vértanúi egyháznak" nevezte. Szé­leskörű irodalmi munkássága felölelte a reformáció tör­ténetét, dogmatörténetet és a szimbolikát, a missziói tudományt s a szászországi és sziléziai helyi egyház­történetet. Az alsó szászországi egyháztörténeti társulat folyóiratának egyik szerkesztő-kiadója volt. Legnagyobb két műve a schmalkaldi cikkek hangján irt Polemikája s a luth. és a ref. egyházi tanfogalom keletkezéséről szóló nagy ujabb dogmatört. monográfiája. Halála előtt 2 hónappal jelent meg az ő kitűnő Rövid theol Kalauza, mely Szlávik M. fordításában és Révész K. esperes revidealásában még a karácsonyi ünnepek előtt hagyja el a sajtót. Have pia anima! Hálás magyar tanítványai részéről is áldassék az ő emlékezete ! Kirn, a theológia s a bölcselet doktora, titkos egyházi tanácsos 1857. a Stuttgart melletti Heslachban középisk. tanárszülőktől született. Tanult a theol. sze-

Next

/
Thumbnails
Contents