Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-09-23 / 38. szám

348 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. fl bányai ev. egyházkerület hözgyiilése. A bányai egyházkerület ez évi rendes közgyűlését Budapesten a Deák-téri díszteremben szept. hó 13-án tartotta meg. — A közgyűlés külső hangulatáról a vezér helyen számoltunk be. — A szokásos elöértekezlet szept. 12-én d. u. 5 órakor lett megtartva, mely előértekezletet egyes bizottságok és az egyházmegyei elnökségek értekezlete előzte meg. Az előértekezletet megnyitó püspök; Scholtz Gusztáv megilletődötten jelentette be, hogy elnöktársa, a kerületnek hosszú időkön át érdemdús felügyelője: Zsilinszky Mihály ez értekezletre el nem jött s a mai társelnöki széknek üres voltát még szomorúbbnak tünteti fel azon lesújtó híradás hogy a felügyelői állásáról lemondott. Az értekezleten meglepetést és bizonyos hullámzást okozott e bejelentés, mely hullámzás az adott helyzetben szükséges intézkedések körül mutatkozott.— A bejelentésnél hangsúlyozta a püspök, hogy a kerületi felügyelő úr a püspökhöz intézett hosszabb levélben közli lemondását s hogy e levélnek felolvasását több fontos oknál fogva ellenzi az egyházmegyei elnökségek értekezlete s így arra kéri a püspök is a közgyűlés kikü'detteit, hogy álljanak el ezen levél felolvastatásának kívánságától. Itt hosszabb vita keletkezett, mely végeredményben azzal zárult, hogy a közgyűlés nem fogja kivánní a felügyelő levelének felöl vastatását. Ezen tárgy elintézése után Kovácsi Kálmán lelkész tesz indítványt, mely szerint a békéscsabai ismert szomorú ügyben — Áchim András ügyében — főtanu ként szerepelt csabai leikész: Szeberényi Lajos Zs. utasittassek arra, hogy maga ellen fegyelmit kérjen illetékes hatóságánál annak kid.ritese céljából, hogy mily okok követke/teben történt azon ismert brutális insultálás, mely az elhalt Áchim András részéről őt érte? Az ügy tisztázását lelkészí trsa lelkészi reputatiója érdekében követeli. E tárgy felett számos személyes kifakadásokkal tarkitva zajlott a vita, a mig azt elnöklő püspök be nem zárta azzal, hogy az indítvány a szabályrendelet értelmében elkésett s így az a holnap kezdődő közgyűlésnek a targya nem lehet. Még a másnapi közgyűlés megújításának idejét közölte a püspök s az értekezlet véget ért. A közgyűlést mámap szept. 13-án — mivel 8V2 órakor gyámintézeti istentisztelet, majd gyámintézeti közgyűlés volt, — Scholtz Gusztáv püspök csak d. e. 11 óra előtt nyitotta meg „elfogódott és megszomorodott szívvel." A meghívó 1. pontja szerint a világi elnök megnyitó beszéde következnék, így szólt a püspök, de ettől az értékes, gazdag szellemi élvezettől, a melyben eddig az évek folyama alatt részünk volt, meg vagyunk fosztva, inert egynehány nap előtt, mint a cikázó villámcsapás, úgy sújtotta őt le a kerületi felügyelő lemondó levele, a melyben magas korára, a mult évben őt ért sajnálatos baleáetre való hivatkozással s egyébb okok folytán Zsilinszky Mihály visszavonul s leteszi nem csak a kerületi felügyelői, de a Luthertársasági elnöki tisztét is; elszomorodott lélekkel jelenti ezt be s jelenleg nem is tud szavakat találni azon elévülhetetlen, ga dag érdemek ecsetelésére, a melyeket a lemondó ker. felügyelő egyházunk körül szerzett. Felkéri szabály ataink értelmében Csip^ay Kiroly, zólyommegyei esperességi felügyelőt, mint hivatalában a legidősebbet, hogy a társelnöki széket foglalja el. — Csipkay elfoglalja az elnöki széket s' 0 is megemlékszik a kerületet ért súlyos vesztességről, együtérez a szomorúságban a püspökkel, e szomorúságban azonban van némi vigasztalás is, t i. a lemondó ker. felügyelő azon ígérete, hogy vezető munkás akar tovább is maradni az egyházi életben, a mi legalább megnyugtató a nagy vesztességben. — Mivel tájékozást a napi rendre kerülendő ügyekben nem szerezhetett, elnézést kér, üdvözli szives szavakkal a közgyűlés tagjait, a közgyűlést megnyitja. Szelényi dr. világi főjegyző jelentést tesz a megjelentek számáról s a közgyűlés hatázozatképességéről, majd a jegyzőkönyvhitelesitöknek kiküldése után előterjeszti a kerületi felügyelő lemondásáról az elnökségnek következő határozati javaslatát. „A. közgyűlés mély meghatottsággal hallgatta meg a püspöki bejelentést és őszinte sajnálkozással értesül a ker. felügyelőnek váratlan elhatározásáról, de méltányolva az előterjesztett indokot, megmásithatlannak kijelentett elhatározása előtt meghajolni kénytelen és ker. felügyelői állásáról való lemondását elfogadja. M dőn azonban a kerület mély fájdalommal búcsúzik szeretett felügyelőjétől, mély hátával emlékezik meg azon elévülhetlen érdemekről, a melyeket távozó felügyelője évtizedeken át kifejtett buzgó, odaadó és lelkes munkálkodásával a közegyház érdekében szerzett és a melyekkel különösen a bányai kerületet örök hálára kötelezte le, — és midőn érdemeit jegyzőkönyvileg megörökíti, erről állásáról visszavonult felügyelőjét jegyzőkönyvi kivonattal küldöttség utján értesiti azon reményének adva kifejezést, hogy bölcs tanácsát jövőben sem fogja megvonni ev. egyházunktól. A közgyü és ezen javaslatot egyhangúlag elfogadta, a küldöttséget kiküldi. Majd a kerületi felügyelő választást elrendelte, a szavazatnak Scholtz Gusztáv püskökhöz leendő beadására határidőül folyó évi november 30 ikát tűzte ki s egyúttal szavazat bontó bizottságot is kiküldött. A napirend következő pontja a püspök évi jelentése volt, a mely — tekintve hogy kinyomatva közkézen forgott (mult számunkban mi is foglalkoztunk vele) felolvasottnak tekintetett. Főldváry Elemér pestmegyei felügyelő a püspöki jelentésnek lelkes méltatása után indítványozta, hogy tántorithatlan bizalmát, ragaszkodását és szeretetét fejeze ki a közgyűlés püspöke iránt, mely indítvány lelkes éljenzés közepette el is lett fogadva. A püspöki jelentésben előforduló püspöki javaslatok tárgyalására tért át a közgyűlés, elfogadta a lelkész képzésre vonatkozó gyakorlatibb irányban történendő s már mult számunkban is ismertetett javaslatot, továbbá a már szintén közöit javaslatot, a mely az egyházias jellegű egyesületek alkotásáról szól. Az adóalapi szabályrendelet megalkotásánál a kerület felterjesztést intéz az egyetemes gyűléshez, hogy a szabályok korlátain belül adjon módot arra, hogy az adó % os alapon segélyt remélni nem tudó, de valójában szegénységükben pusztuló egyházközségek méltányos adóalap) segélyben részesülhessenek, mert a kerület, dacára hogy a legnagyobb k'uűlet, mégis az adott államsegélynek alig V

8 ad részét kapta, pedig igen sok ily szegény és pusztuló egyháza van. Ne legyen a paragrafus az irányadó, hanem a szükség, ne a sz ibályrendelet betiije, hanem az élet A kápláni kongrua felosztár-a tárgyában a püspök nem tett javaslatit, hanem kiadta az ügyet a jogügyi bizottságnak, hogy az tegyen javaslatot a felosztást ilLtő eljárás módozatára nézve s jelölje meg az irányelveket. Dr. Engel előadta a jogügyi bizottságnak a következő javaslatát: