Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-07-15 / 28. szám

VII. év. Nyíregyháza, 1911. julius 15. 28. száin. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Alegjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját NÁDASSY JÁNOS szerk. helyettes címére Nyíregyháza, kell küldeni. Ä bel- és külmissiőra vonatkozó közlemények Schölt/, Ödön lelkész, rovatvezető címére Ás?faJvAra (Sopronm.) küldendők. FELELŐS SZERKESZTŐ: NOSZKÓ ISTVÁN rákoskeresztúri lelkész. Szerkesztő-helyettes: NÁDASSY JÁNOS ny. lelkész. Főmunkatárs : SCHOLTZ ÖDÖN ágfalvi lelkész. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. TARTALOM-JEGYZÉK. Vezércikk: Még egyszer a szabadkőművességről Irta: Czékus László. — R „pietisztikus" kongregációk Irta: Schrödl József — Belmipszió. — Belélet. — Pályázatok. — Hirdetések. Még egyszer a szabadkőművességről. — Felelet Kiss Bélának. — Kiss Béla kartársammal már volt e lap hasábjain nem is oly rég egy kis összetűzésem s így azt hiszem, hogy nem vagyunk többé egészen ismeretlenek egymásra nézve. Most e kölcsönt mintegy visszaadva nekem, a cikkemre ő válaszolt s e válasza által újra alkalmat nyújtott nekem arra, hogy azt az állításomat, mely szerint én hibának éppen nem tartom, ha egy evangelikus pap szabadkőműves lenne is, most is fenntartsam s vele szemben megvédjem. Cikkéből azt látom, hogy a kollega teljesen a kultuszminiszteri tárca költségvetése alkalmával elhangzott célzatos országgyűlési beszédekből merítette a szabadkőművességről szerzett ismereteit, aki az országgyűlését tartja — risum teneatis — „a legtöbb jogosultsággal bíró fórumnak e kérdés tárgyalására", s ebből kifolyólag támadja a szabadkőműveseket, s keresi mindenütt az ellentéteket azok közt és egyházunk közt, s elmondja, hogy „minő romboló méreggel igyekeznek azok a közvéleményt megmételyezni!?" stb. Hát igen ! Épp ily szellemben, épp ily felfogással informálták azokról a hazai közvéleményt az országgyűlésen elhangzott parlamenti beszédeikben a nagy Polónyi Géza s társai Huszár Károly, Szmrecsányi, Molnár apát stb. a néppárt e korifeusai is, kik elmondtak minden rosszat, amit tudtak, vagy hallottak valaha a szabadkőművesekről, talán hogy ezáltal is eltereljék az ország figyelmét az igazán nemzeti csapásként reánk zuduló i kongregációk hazafiatlan és erkölcstelen aknaI munkáitól. Hiszen nem mondtam én azt, és most, sem mondom, hogy semmi ellentétek nincsenek köztünk és a szabadkőművesek között, hanem csak azt, hogy nincsenek oly ellentétek köztünk, amit ki ne egyenlíthetnénk, amit át ne hidalhatnánk, vagy amiért egymást — pláne támadnunk lehetne, vagy kellene! Azt pedig kereken tagadom, hogy aki belép a szabadkőművesek közé, annak már hitét, vallását, vagy éppen hazáját is meg kellene tagadnia A magyar alkotmánykönyv kifejezése szerint a szabadkőművesség egy filozofikus, filantropikus és progresszív intézmény. — Célja a közerkölcsiség, művelődés és felebaráti szeretet terjesztése és a jótékonyság gyakorlása.

1

1 A „Pallas Lexikona" (15. kötet) szerint arra törekszik, hogy ..minden ember, bármilyen vallás szabályai szerint tiszteljék is az Istent — testvérének tekintse minden embertársát, akit szeretettel az erkölcsi tökéletesedés útjára vezessen." S azt tanítja, hogy mi ..mindnyájan egyenlők vagyunk, akiknek egymást szeretve, egymást támogatva kell az erkölcsi tökéletesedésre törekednünk", „s ki egyenlíti a különféle társadalmi formák által előidézett ellentéteket." S ajánlom Kiss kartársamnak elolvasásra Mentornak „R szabadkőművességről" írt szép művét! Ott a templomról (6. lap) ezt mondja: „A templom Istennek földön épült háza, ma is űgy emelkedik ég felé, mint hatalmas kéz ujja, mely fölfelé irányítja milliók tekintetét. Fölfelé a földről a tisztaság felé." S a vallásról (18. lap): .,A szabadkőművest hivatása arra kötelezi, hogy az erkölcsi törvénynek engedelmeskedjék, és ha ezt a