Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-03-30 / 13. szám

111 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911

. A zöld asztalok mellett : egyházi, esperességi, kerületi és egyetemes gyűléseken, Nyíregyháza város és Szabolcsvármegye közgyüléstermében is nemcsak ura a szónak és gondolatoknak, hanem mint debatterr is elsőrangú. Társadalmi téren szintén kiváló tevékenységet fejt ki ifjú kora óta. Egyebek közt ügyvezető alelnöke az országos hirü nyíregyházi Bessenyei körnek. Külső megjelenése imponáló. Hatalmas, magas alakja, széles vállai, komoly fellépése, méltóságteljes magatartása tiszteletparancsolók. — Egyénisége mindazonáltal igen rokonszenves, barátságos. Mindazokban, akik vele érintkezésbe kerülnek, nemcsak a tisztelet, hanem a szeretet érzését ébreszti fel maga iránt. Általában egész lényét bizonyos derűs komolyság jellemzi, a püspöki tisztét bizonyára épugy mint eddig egyszerű papi hivatását : a béke, szeretet és munka jegyében togja betölteni. B. Egyetemes adóalapi szabályrendelet. Az új adóalapi szabályrendelet előadói tervezete. A magyarországi ág. h. ev. keresztény egyetemes egyház addig is, míg egyházi és iskolai szükségleteinek kielégítése iránt a magyar állammal szemben támasztható és történelmi alapokon nyugvó igényei külön országos törvény által rendeztetnek, az e célra nyert állami hozzájárulásból s esetleg más az egyetemes egyház rendelkezésére álló segélyforrásokból, az egyetemes közgyűlés kezelése és rendelkezése alatt, külön számlán vezetendő egyetemes adóalapot létesít, amelynek rendeltetése az egyes egyháztagokon nyugvó, elviselhetetlenül súlyos adóteher könnyítése, az egyházközségeknek nyújtott segély közvetítésével, és ezen segély felhasználásának pontos ellenőrzése mellett. 2. §. Az egyetemes adóalapba az évi államsegélyből évenként 415.400 korona lesz közvetlenül beutalandó. 3 §. Az egyetemes adóalap évi bevételei mindig az utánna következő évben fordítandók segélyezésekre. §• Az egyetemes közgyűlés az adóalap kezelését az egyetemes elnökség elnöklete alatt, az előadói tisztet ellátó jegyzőből és kerületenként választandó 4-4 tagból (2 világi, 2 egyházi) álló bizottságra bízza, mely eljárásáért az egyetemes közgyűlésnek felelős. 5- §• Segélyért folyamodhatik minden olyan anya, vagy leány egyházközség, melynek rendes egyházi adója tagjai egyenes állami adójának — beleértve az általános jövedelmi pótadót is — 35 százalékát meghaladja. A 35 százalékon felül eső és a rendes évi szükséglethez megkívántató összeget az adóalapi bizottság a rendelkezésére álló összeghez mérten fogja a lehető legalacsonyabb százalékig csökkenteni. — Évenként hiánnyal küzdő, gyenge (missiói) gyülekezetek, melyeknek megerősítése egyetemes egyházi érdeket képez és amelyek eddig is csak külső segély által tarthatták fenn magukat, — vagyoni helyzetük, adóterhük s költségvetésük tekintetbe vételével a segélyezésnél külön elbírálás alá esnek. 6- §. Minden egyházközség, amely a segélyt a jelen szabályrendelet életbeléptetése után igénybe venni kívánja, tartozik kimutatni, hogy egyházi adó fejében a megelőző évben rendes évi szükségleteinek fedezésére : a) munkára képes minden egyházközségi tagja az E Á. 252, 253, és 255. §§-ai érielmében személyes járandósággal arányosan ; b) az egyházközség területén egyenes állami adóval megrótt minden egyén az E. A. 256. §-ában előírt módon megvolt terhelve; és c) hogy az a) és b) alatti egyházi járulékok (készpénz és termények, szolgálmányok) együttes összege, avagy, ha az állami adó alapján egyházi adó kivetve nincs, az a) alatti személyes járandóságok egymagukkal az egyházközségi tagok egyenes állami adójának 35 százalékát meghaladták. Az 1913-ban beadandó kérvények alapján csak azon egyházak tarthatnak igényt segélyezésre, amelyeknél az egyházi adózás az E. A. (jelenleg 252 -256. §§-ai) értelmében rendeztetett és végrehajtatott. 7- § Az előző szakaszhoz képest tartozik a segélyt kérő egyházközség kérvényéhez mellékelni: a) az egyházmegyei számvevőszék által hitelesített egyénenkénti egyházi adó kirovást sommázva. b) az egyháztagoknak összes egyenes állami adójának egyévenkénti kimutatását sommázva és az illetékes közigazgatási hatóság által hitelesítve. c) a híványokat, azok összes változtatásaival, az esperes által hitelesített másolatban. d) az egyháztagok által megmunkált tanítói s lelkészi földek terjedelméről és a közmunkákról az egyházmegyei számvevőszék és a közigazgatási hatóságok által is hitelesített kimutatást. A közmunka értékét külön esetről-esetre maga az adóalapi bizottság állapítja meg. e) az egyházmegyei számvevőszék által jóváhagyott előző évi zárszámadást. /) az egyházmegyei számvevőszék által jóváhagyott normális költségvetést, melynek rovatos ívét a segélyért folyamodóknak az adóalapi bizottság bocsátja rendelkezésére. g) az esperességi számvevőszék által jóváhagyott vagyon kimutatást valamint az adózási kulcsot. h) az adóalapi bizottság által meghatározott egység árak szerint készített termények kimutatását az „A" iven. i) azt a közgyűlési határozatot, a melylyel a felterjesztett adatokat a közgyűiés jóváhagyta. 8. §• Segély kérvények minden év április 30-ig nyújthatók be az illetékes espereshez, ki azokat felülbirálat végett azonnal a számvevőszékhez teszi át, s amennyiben ez, — tekintettel jelen szabályrendelet 6., 7., és 9-ik szakaszára — azokat rendben találja — hitelesiti, véleményes javaslatával együtt a püspök utján legkésőbb junius 30-ig az adóalapi bizottsághoz teszi át. 9. §• Az egyházmegyei számvevőszék köteles a segély kérvényeket ugy alakilag, mint tartalmilag részletesen