Evangélikus Őrálló, 1911 (7. évfolyam)

1911-03-30 / 13. szám

112 EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 1911. felülvizsgálni, — a meg nem felelőket kiegészítés végett visszatenni. Evégből: a) bekövetelhetí az adószedő-iveket, bevételi s kiadási naplókat, b) javaslatot tesz községenként a helyi viszonyokra való tekintettel: a fa, ennek fuvara, felvágása s a bor értékére nézve. Javaslatát a kérvényekhez mellékeli, c), esetről-esetre egy vagy több tagja által a helyszínén vizsgálatot tartat, ha számottevő különbséget találna az „A" ív és a normális költségvetés adatai között; az adatokat helyesbitteti, esetleg az egész kimutatást visszautasítja s uj kimutatás készítésére hívja fel az egyházközséget. d), a számvevőszék felügyel az „A" ív kimutatásainak az adóalapí bizottság útmutatása szerint való elkészítésére, s arra, hogy csakis számadással igazolt tételek vétessenek fel. 10. §. Ha az adóalapi bizottság arról győződne meg, hogy valamely egyházközség valótlan adatokkal aka

rja az adóalapi bizottságot félrevezetni, az illető egyházat 1—5 évre a segélyezésből kizárhatja, — ezenfelül minderről az illetékes püspököt értesiti, hogy mindazok ellen, kik a valótlan adatok előterjesztésében közreműködtek, a fegyelmi eljárást megindíthassa. U. §• Az egyetemes adóalapi bizottság a kellő időben beérkezett kérvények alapján megállapítja a segélyt kérő egyházközségnek összes évi szükségleteit, továbbá a segélyt kérő egyházközségek összes tagjai évi egyenes állami adóinak, valamint eyyházi járulékainak öszszegét. Ez adatok, valamint az adóalap rendelkezésre álló fedezetének egybevetése alapján megállapítja a bizottság az állami adóknak azt az általános %-át, amely az egyházközségi tagok által a folyamodó egyházközségekben maximalis egyházi adóként fizetendő. Az ily módon megállapított egyházi adó által nem fedezett szükségletet egyházközségenként megállapítja és azt az egyházközségeknek január hóban évi segélyként kiutalványozza. 12. §. Az előző szakasz szerint megállapított százaléki arányszám csak tört nélkül kerek szám lehet. A segélyösszegek tiz-tiz évenként állapitandók meg és e tiz évi ciklusok alatt változás alá nem esnek és csak azon esetben módosíthatók, ha valamely egyházközségnek rendes bevételei az egyházközség által el nem hárítható állandó természetű körülmények következtében 'egalább 25%-al csökkentek. Ehhez képest a ciklus első évében megállaoitott segélyösszegek a ciklus egész tartama alatt minden ujabb kérvény é$ utalványozás nélkül évenként az egyetemes egyházi pénztár által kifizettetnek. Amennyiben utóbb kiderülne, hogy a segély valótlan adatok alapján lett megállapítva, jelen szabályrendelet 10. §-a megfelelően alkalmazandó. 13. §. Köteleztetnek az adóalapból segélyezett egyházközségek amennyiben a nyújtott segély a közmunka értékét fedezi: a) elsősorban az egyház tagjainak természetben való szolgálatait (napszám, fuvar, szántás kaszálás stb.) készpénzfizetésre átváltoztatni, b) az egyházi adót a segélyezés mérvéhez képest leszállítani, c) a vett segély hovaforditását bizonyító, — az egyházmegyei számvevőszék által hitelesített kimutatást egyházi hatóságuk utján az adóalapi bizottság előadójához beküldeni, akinek jelentése alapján a bizottság, — ha nem hagyja jóvá az egyházközség kimutatását, — vagy előírja az egyházközségnek a segély hovaforditását, elvárva erről a jelentést, vagy a segélyt megvonja. 14. §. Az 1910. évben első ízben megállapított segélyösszegek kivételesen csak 1913. év végéig maradnak érvényben és ehhez képest a rendes tiz évi ciklus csak az 1914-ik évben kezdődik. Minden ciklus utolsó évében uj segély kérvények adandók be, amelyek az 5. 6. 7. §§-ban körülirt eljárás szerint felszerelve az egyházmegyei számvevőszék által gondosan felülbírálva, a püspöki hivatalhoz beküldendők az esperes utján. 15. §. Az előzőleg .negállapitott ciklusok tartamán belül, illetve azok lejárta előtt csakis oly egynázközségek folyamodhatnak a fentebbi előfeltételek fenforgása esetében az adóalapból segélyért, amelyek újonnan keletkeztek. Ily rendkivüli segélykérvények egyébként ugyanazon elbánás alá esnek, mint a rendes időben beadott kérvények. 16. §. Minthogy a 12. §. értelmében a megállapítandó százaléki arányszám csak tört nélküli kerekszám lehet, előreláthatólag évenként kiosztás alá nem kerülő kisebb vagy nagyobb összeg fog fenmaradni. Az ily fenmaradó összegekből, valamint az adóalapnak időközi kamatjövedelmeiből tartalékalap létesítendő, amely gyümölcsözőleg elhelyezendő, 17. §• A tartalékalapból a) évről-évre a 4 egyházkerületnek egyenként 2J0')— 2000 korona adandó ki oly célból, hogy ezen összeget csakis missiói egyházak fentartására és létesítésére fordíthatják — eljárásukról az adóalapi bizottságnak beszámolnak, b) amennyiben a 15. §-ban foglalt esetek beállta következtében az egyetemes adóalap rendelkezésre álló bevételeiből a felmerült ujabb szükséglet fedezhető nem volna, e célra a tartalékalap igénybe vehető. 18. §. Az adóalapi segély megállapításánál a rendkivüli szükségletek figyelembe nem vehetők, de indokolt szükség esetén, az adóalapi bizottság engedelmével a már megszavazott segély — feltéve, hogy a rendes háztartást ez nem zavarja — rendkivüli szükségletre is felhasználható. Az egyetemes közgyűlésnek azonban fenn van tar va, hogy különösen súlyos esetekben az adóalapi bizottság javaslatára rendkivüli szükségletek fedezésére, a tartalékalapból, ennek állagához képest, megfelelő segélyeket megszavazhasson és kiutalványozhasson. 19. §. Az adóalapi bizottság a jelen szabályrendelet utasításai, valamint az egyetemes közgyűlésnek esetenként hozott határozatai által megszabott feladatát, a szükséghez képest összehívott gyűléseiben jegyzőkönyvbe foglalandó határozattal végzi. Különösen pedig : a), segélyért beadott kérvényeket érdemlegesen elbírálja s ebhez képest a segélyeket folyóvá teszi, b) javaslatokat tesz az egyetemes közgyűlésnek a rendkivüli szükségletek fedezése iránti segélykérvények