Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-03-10 / 11. szám

VI. év. Nyíregyháza, 1910. március 10. 11. szám. // EYAMELIKTJS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. R lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 filler. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. 9 ARTALOM-JEGYZÉK : Vezércikk : Állítsunk fel egyetemes közpénztárt! Ilomola István. — R püspöki diseretionalis jog. Farkas Oejza. — Ädöalapi segélyosztás. Maró thy Emil. — Ä gömöri egyházmegye lélekszáma Kármán htván. — Bslélet. -- Pályázatok. — Hirdetések. Állítsunk fel egyetemes közpénztárt! Ä múlt évi tiszai ev. egyházkerületi gyűlésen, azon indítványt tettem volt, melyet az Ev. Őrálló múlt évi szeptember havi egyik számában szószerint is közöltem, hogy egyes gyülekezeteink, esperességek, kerületek és az egyetemes egyház birtokában lévő, ma legtöbbnyire idegen pénzintézetekben elhelyezett s általuk kezelt tekintélyes összegű egyházi tőke vagyon is saját belső kezelésben végezze, teljesítse egyházmentő, egyházat felvirágoztató missióját. Hogy az egyházkerület, egyházunk mai viszonyai s egyházi tőkéink mai kezelése mellett indítványomat el nem fogadta, azt indokolásával minden felszólalás nélkül egyszerűen agyonütötte, azon legkevésbbé csodálkozom, arra előre el voltam készülve. — Azonban, hogy az indítványomban foglalt üdvös, életrevaló eszmét, gondolatot, törekvést múlt év szeptember óta senki, e Lap hasábjain sem, szóvá nem tette, az méltán csodálkozásra késztet s amellett bizonyít, mily kevéssé ismerjük a magunk anyagi erejét, a magunk lábain megállani nem tudunk, nem magunkban, hanem másban, a bizonytalanban keressük támaszunkat, segítségünket. Ezen soroknak is nem az a céljuk, hogy kapacitáljak, hogy érveket hozzak fel megtett, de el nem fogadott, s agyon hallgatott indítványomban foglalt üdvös, életrevaló gondolat támogatására, csak az a szerény célom, hogy rámutassak e Lap tisztelt olvasói előtt, miképen gondolkoznak, írnak, tárgyalnak e fontos kérdésről református testvéreink, kik a modern haladás, fejlődés terén, egyházi szervezkedés útján mellettünk tagadhatatlant jó előre járnak s azért létesített intézményeikben tőlünk előbbre is vannak s a reversalisok terén lényeges nagy aránnyal kevesebbet is veszítenek, mint mi evangélikusok. Rz általam múlt évi szeptember havában közöit indítványomban foglalt eszmét, ettől teljesen függetlenül és önállóan veti fel és tárgyalja igen érdekesen Dr. Ferenczy Gyula, a Debreczeni Protestáns Lap tudós szerkesztője ez év január havi egyik számában. — Ezen tartalmas cikkel részletesen foglalkozik a „Református Szemle" s február 5-iki számában következőképen ír a felvetett eszmére vonatkozólag: „Nagy terv" „Leszámolás" cím alatt a Debreczeni Protestáns Lapba igen érdekes cikket írt Dr. Ferenczy Gyula, amelyben azt a nehéz kérdést veti fel, hogy miképen lehet az államsegély állandó kiszolgáltatását biztosítani, illetve hogyan lehet az államsegélyt egyházunkra nézve lassankint nélkülözhetővé tenni. R felelet az, hogy a minket megillető államsegélyt évi 10 millió járadéknak megfelelő 300 millió tőkét az állam vinculált kötvényben adja ki, melynek három és fél százalék járadéka volna az a pénz, amely igyis-ugyis szerepel most is az állami költségvetésben. Ezt a nagy vagyont nem lehetne pénzintézetre bízni, ezt magának az egyetemes egyháznak kellene kezelnie egy megalapítaudó egyházi bankban, mint közpénztárban. — Ez a közpénztár venné át a közalap tőkéit, az egyetemes egyház minden bevételét, a 10 százalék egyházi adót, viszont ez eszközölné a közegyház minden személyi és dologi kiadásait, — szövetkezeti alapon kerűletenkint, megyénkint, községenkint szervezkedhetne ez a pénzintézet, amelylyel kapcsolatosan meg lehetne oldani a tisztviselői kölcsön s az önbiztosítás kérdéseit. E nagy vagyon gyümölcsöztetésével a tartalékalap megnövekedve visszaválthatná az