Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-12-29 / 53. szám

VI. év. Nyíregyháza, 1910. november 10. 46. szám. // EYAimiKUS OEALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHÁZH. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. 9 TARTALOM-JEGYZÉK. Vezércikk : Karácsonyi hangok. — Egyetemes chorálkönyv. id. Kapi Gyula — Magyar Protestáns Irodalmi Társaság. — Belélet. — Pályázatok. — Hirdetések. Karácsonyi hangok. R nagy ünnepek békeszerző hangulata bizonyos nyugvópontokhoz juttatja a közéleti tényezők hullámzását. Hogy képiesen szóljunk: a tenger, mely máskor annyira viharos, ilyenkor elcsendesül. De ha a tenger színe csendes, békés, nyugodt is: azért még sem hangtalan. Habjait nagy hajókolosszusok szelik, a melyeknek kormánypadjairól koronként élessípok füttye vagy átható tülkölés szava hallik. Költők, tudósok, művészek, írók, főpapok, kormányférfiak nyilatkoznak meg s az ő ünnepi hangulat-tompította szavaikban sokszor egész új közéleti irányzatok medervágásának első munkáját, első kísérletét láthatjuk. Rz idei karácsonyi hangok közül a sajtó főként Prohászka Ottokár székesfehérvári róm. kath. püspök karácsonyi cikkét emeli ki, mint a mely hangjával, szokatlanul bátor tartalmával, szerzőjének állásánál és nagy tekintélyénél fogva egyaránt kimagaslik a karácsonyi szózatok közül. Magunk is ezen állásponton vagyunk. Elismerjük a Prohászka cikkének a megcsontosodott klerikalismussal szemben való jelentőségét s hogy annak annál nagyobb nyomatékkal adjunk kifejezést, ime alább magunk is egész terjedelmében közöljük Prohászka cikkének ama részét, a melyhez a világi sajtó fűzött glosszákat. Ámde óva intünk mindenkit attól, hogy e cikkben többet lásson, mint a mennyi abban van: nevezetesen egy opportunus, nagy műveltségű^ de mégis róm. kath. főpap olyan egyéni természetű sajtóközleményét, a melynek közrebocsátásában alighanem nagy szerepet játszott szerzőjének azon ismételten tapasztalt törekvése, hogy a nagy nyilvánosság előtt a liberális püspök szerepét játssza és a könnyen hívő, könnyen elámuló országos közvélemény előtt a ..pars pro toto" elvének ügyes alkalmazásával az egész főpapi kar és klérus javára értékesítse a cikk árán szerzett babérokat. Már pedig — az a Prohászka, aki az országos kath. kongresszusokon a pápai absolutismus előtti meghódolás lelkes bajnokaként, a kongregációs törekvések buzgó pártfogójaként szerepel s aki egy izben már feltűnést keltett cikkének mindama pontjait, a melyek a dogmafejlödés és az evangéliumhoz való simulás elvének kedveztek, a mikor e miatt a modernismus gyanújába keveredett, oly mesteri elmagyarázással csavarta ki lényegükből: valljon bár még mily merészeknek látszó elveket is — egyelőre még nem bír azzal a közhitelességgel, a mely a férfi által vallott elvekhez, meggyőződéshez való ragaszkodás állhatatosságát feltételezi. Amikor azt látjuk, hogy egy Miksa herceg is, az ál-Isidori gyűjtemény és a belőle levont pápai absolitismus bátor szavú, tudós ostorozója, elmegy Rómába Canossát járni: akkor igazán nem érzünk kedvet ahoz, hogy a klérus részéről felhangzó liberális vagy modern szellemű megnyilatkozásoknak kelleténél nagyobb horderőt tulajdonítsunk. Symptomák ezek csak. Egyre sűrűbben fellépő, de még mindig csak symptomatikus jelentőséggel bíró bizonysága annak, hogy az abroncs feszül, nyomja az összeszorított gondolatszabadság — de ott áll mellette az Opportunismus kovácsa, aki egyelőre még gondoskodik arról, hogy inkább tegye nélkülözhetetlenné a pápai kegyet és a vele járó theologiai tanári kathedrákat és püspöki süvegeket, mint a meggyőződés igazi evangeliumi férfias szabadságát. * * * Prohászka említett cikke főbb ban ekként hangzik : vonasai-