Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-12-22 / 52. szám
^— 1910. EVÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 497 egyúttal a színharmónia élénkítését szolgálja az arany. Gyönyörö kiképzéshez jutottak az ablakmélyedések. Első tekintetre azt hihetné az ember, hogy dombormű veszi az ablakokat körül. Általában az egész festés oly szép, impozáns, derűs és mégis erősen protestáns jellegű és evangéliumi symbolumokban gazdag, hogy a Nyiregyházán megfordult fővárosi műépítészek, festők, idegen felekezetek képviselői a legnagyobb elragadtatással nyilatkoznak a tervező genialitásáról, az egész színharmóniának az 1784-ben XVI. Lajos korabeli műízléssel készült templom építészeti alapeszméjéhez való hozzásímulásáról és művészien evang. jellegéről. Általános a nézet, hogy e munkálat által hazánk építészeti műkincseinek száma egygyel szaporodott. Stílszerűen illeszkedik be a meleg fehér és halványkék alapszínbe az elefántcsont színben restaurált o tar és szószék, és a Rieger-cég által szállított 30 fő és 20 mellékváltozattal bíró, gyönyörű hangú orgona. Ha még hozzátesszük, hogy az orgona karzata is stílszerűen átalakíttatott, bővíttetett, hogy az egész templom padozata cementkockaburkolattal láttatott el, az oltár új, díszes rácsot kap, a szószékhez új feljárat készült, két díszes csillár jut a középre, a földszinti ülőpadok mind megújjíttattak és az oltárra a felszentelési ünnep alkalmából Csengery Gyula úr és neje adományából 1000 korona értékű gyönyörű új terítő készült, — akkor nagyjából beszámoltunk ama nagy munkáról, a mely az egyház híveinek áldozatkészségét már közel 7 év óta, meleg érdeklődését pedig a féléves restaurálási idő folyamán lekötötte. . . . Bent vagyunk tehát a művészileg renovált templomban. Ä hét lelkész elhelyezkedik az oltár körül. Majd letérdelnek és a föesperes intonálja az vImádandó Isten" t. Ä chorus válaszol. Azután jő az első ének, a kidolgozás alatt álló Egyetemes énekeskönyvnek az „Erős várunk* dallamára szóló „Oh jer Sión, zengj éneket" c. szép éneke. Ennek elhangzása után Paulik lelkész énekli a „Dicsőség-"et, Majd a .gyülekezet énekli el az előbb említett gyűjteményben a „Vigyázzatok, azt kiáltják" dallamára felvett «Megnyílt immár házad nekünk" kezdetű éneket. Tudomásunk szerint mindkét ének Sántha Károly alkotása, s hozzátehetjük, igen szép alkalmi alkotás. Azután vette kezdetét a tulajdonképeni avatási szertartás. Materny föesperes felolvasta az alapígéket (Aggeus. II. 9) s azok alapján tartott egy minden ízében velős, gondolatokban és képekben gazdag avató beszédet, meggyőzően fejtegetve ama tételt, hogy a megújított templom dicsőségét az adja meg, ha megszenteli azt az alázatos szívből fakadó ima, ha őrt áll mellette a hitbeli hűség, ha dajkálja azt az áldozatkészséggel párosúlt szeretet. A hatásos beszéd elhangzása után külön is megáldotta a szószéket, oltárt, orgonát s imádkozott az Ürhoz. Majd a lelkészek énekelték el az „Áldjad meg Isten" kezdetű felszentelő igéket s a városi dalárda adott elő egy szép motettet. Ezután Geduly lelkész az általa előadott hirdetések során emlékezett meg a hívek példás áldozatkészségéről s fejezte ki a köszönetet és áldást mindazokkal szemben, a kik a nagy mű létesítésében segítségül voltak. Az ároni áldás és a kimenőre szóló ének elhangzása után pont délben szétoszlott a magasztos ünnep benyomása alatt álló közönség, a melynek sorában ott láttuk a tiszavidéki esperesség felügyelőjét, dr. Meskó Lászlót, a főgimnázium, templomegyesület, népiskolák, nőegyletek, városi tanács, városi képviselőtestület, ref. egyház, kir. törvényszék, kir. p. ü. igazgatóság, Szabolcsvármegye, kir. adóhivatalok, dohánybeváltó felügyelőség, ev. egyháztanács és képviselőtestület stb. küldöttségét. Tekintettel a föesperes családi gyászára, az egyház nem rendezett bankettet, de mintegy 40 terítékes közös étkezésen vendégelte meg a megjelent lelkészeket, egyházi elöljárókat és a gyűjtésben segédkezett egyháztagokat. A délutáni tót nyelvű istentiszteleten Geduly lelkész fejtette ki a nap jelentőségét a nagy számban egybegyűlt híveknek, — s ezzel az emlékezetes ünnepély, mely sok évi fáradozásnak, buzgó gyűjtésnek és áldozatkészségnek koronája volt, véget ért. T A R C Ä. Ä parókhia. Kongrua előtt (Mutatvány CSEKME FERENCZ „Képek a parókhiáról" c. most megjelenendő füzetéből) Miről zengett már a dal, versben és prózában egyaránt. Az erdélyi 1888. évi »Egyházkerületi törvények" 289 §-a, — az egyházközségeket — a papifizetés szempontjából, négy osztályba sorozza. a) Rz első osztályba tartoznak azok az egyházközségek, melyekben a papifizetés 800 o. é. forint, vagy azt meghaladja. b) R második osztályba azok, amelyekben a pap fizetése 6J0-800 forint. c) R harmadikba azok, amelyekben a pap fizetése 500-600 forint. d) A negyedikbe az 500 forinton alóli papi fizeéssel biró egyházközségek. Minden paróchia ismertető jele volt régebben : galambúgos kapu, melyen bóbitás majorságok Rómeóés Juliáskodtak ; alatta vasárnap délutánonkint az Ároniták apraja pajzánkodott ; nagyja, olyik hosszúszárú pipából füstölte saját termesztését ; olyik meg rokkát pergetett, vagy guzsalyról eregetett hosszú szálakat. Tiszteletes uram s tiszteletes asszonyom akkor ilyen formán mulatozának. Járó-kelők nagyokat köszöntgettek és tiszteletes uram is emberséggel megsüvegelte : — Isten megáldjon, kedves fiam ! Ma már megapadt az eklézsia fája s vele együtt a nagy és kicsi kapu is Alig hogy reá férjen ennyi írás éppen: „Áldás a belépőre. Épült Szabó András kurátorságában, M. Bálint Mihály által. Renoválva, Anno 1893 " Amint mondám is, a paplakok a Törvénytár 289. §-ban a fizetés arányával négy klasszisra osztatnakAz első osztályba tartozik : ebédlő, hálószoba, nappali, iroda, vendégszoba, tágas konyha és kamara, kettős pince (a bornak és sózott káposztának), veránda, vadszőlővel befuttatva ; ebédlőbe és nappaliba nyíló ajtó két szárnyú, réz-sarkakkal és pakfon-kiiincscsel. Benn krémszínű plüseh-diványok, kicsi és nagy fotelekkel ; masszív faragott szekrények, álló-tükör, márvány-mosdó, kupolás ágyak, huszonnégy személyre kihúzható ebédlő asztal, toló kerekekkel, politérozott nyárfa-íróasztal mellett az irodában ottomán, pipatartó ; üvegajtós szekrény mögött díszkötésü könyvek, hintaszék, jutta-függönyök minden ablakon aranyos rámákon ; márványszinű cserépkályhák. Van zongora, vannak elégedett, boldog lakói ; a tiszteletes török-