Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-12-22 / 52. szám

1109 sipkát hord az irodában s pacscseneit a felesége hímezte. Vannak zsúrok, szoárék, névnapok és születésnapi ajándékozások. Á veránda előtt virág-ágyások s fehér pálcákon szines üveggolyók. A stakét-keritések zöldre vannak festve s a kert mélyén a filegória, hol a tiszteletes fekete-kávézni, a tiszteletes asszony pedig vendégeivel fehér-kávézni szokott, úgy néz ki, mintegy törökmecset. (Ezt csak úgy találomra mondom, mert mecsetet nem láttam soha ) Majorságok, lábas jószágok nem szemeteznek az udvaron, csirkét nem „termesztenek" s a tejet „háztól hordják.' Elég gazdaság két kocsiló s egy ablakban ülő cicus. * Ä második osztályú papok nem részesülnek a »földnek ennyi áldásaiban,« a 289. §. b) pontja értelmében- Ebédlő (hálószoba is, nagy és karikás ágyakkal), nappali (itt különben »első háznak« hívják) iroda (itt tartja a tiszteletes kocsisa a hámokat is, nagyobb biztonság okáért, két nagy faszegen, melyet a falba, még az építés alkalmával e célra veretett az eklézsia), egy oldalszoba (amott „vendégszoba"), mely tartalékkamra és a gyermekek tanuló szobája „egy személyben." Milyen szívesen tanulnak itt! Különösen, mikor a kicsi mama a felesleges (dehogy felesleges!) kürtöskalácsot s a maradék pulyka-pecsenyét (elég különös, hogy megmaradt!) ide tette le. Egy évben egyszer az esperes úr is itt szokott meghálni, generalis vizitációkor. Ugy el szokta ilyenkor nézni az ekklézsia irományos szekrénye tetejére helyezett vászon-nyalábokat s a külön polcon sorba rakott befőttes üvegeket. Ha karácsony tájékán járna erre, láthatna őkeme bizony egyebet is. Azon a spárgán, mely az ablaktól a szemközti falba vert szegre van kifeszítve, amúgy nyújtózkodnak a singgel meg nem mért kolbászok, meg az állani való szőlők. (Mintha bizony meg is állhatna ott, a hol annyi gyermek van!) Zongora helyét az osztováta foglalja ei, mely mellett Jolán, Vilma, Juliska felváltva szoktak pattogatni, amikor „hetesek." Ha Jolán sző, Vilmáé a konyha s Juliskáé az udvar (tyukostól, tehenestül) és így tovább, ad infinitum; pardon, a „holtomiglanig," mikor is aztán más házszabályok készíttetnek. Ugy is tele van már a nagy láda, sifon, mindenféle polc és szegelet szőteménnyel, hogy meg sem látszik, hogy már Málvin és Irén férjhez mentek. Kocsinak hire-hamva sincsen itt, hanem igásszekerek járnak ki és be, hatalmas asztagba kerítve a kalongyákat. Zsurok, szoárék nincsenek, de három tál ételt mindig fel tudnak tálalni azok az áldott kezek, melyeket minden legátus olyan szívesen megcsókol. * Ad 289. §. c) Ä papi szerénységnek példányképei a III. osztályú parókhiák. Messziről nem ötlik az útas elébe salukátéros ablak-szemeivel, külső cifraság (valami fényes kinézés) nem teszi feltűnővé ; szerényen vonul meg ott a templom tövében, a falu derekán. A község háza, meg az állami iskola úgy néz ki mellette, mint valami „uri lak". Messziről azt sem tudod kivenni, melyik a ház s melyik a gabonás. Körülötte a kerítések jobb részt vesszőből vannak. Deszka csak éppen a virágos kert. S a ház előtt, a nagy diófán túl? Az, méh-szin. Itt, ezen a zónán már jelentkezik ez is. Tiszteletes uram itt tanulja prédikációit, de nem „magolja" a világért sem, az „ihletnek" mindig ensed egy kis helyet. Nyáron át az az irodája is Itt tartja t. i. a kepe-listát, mert ebben aztán be is végződik egész nyári irodai dolga. Luxust nem enged rp

on magának, de nem engedné az esperes sem. E a kurátor jó kedvében Plattent és két Lähj csináltatott a konyhába. Mit ? Ide kell két Lahre» ;íat egy nem volna elég ? Lebontassa, kurátor uram — mert ha nem, egyikben magát sütöm meg. Nappalija egyúttal raktára is régi kulcsoknak, lakatoknak, elnyűtt kerékfejeknek és rnár kiszolgált teknőknek és bölcsőknek. Ä kihúzós dívány tetején vasárnapi ruhák, hol összefogva, ho! nem; fiókjában pedig régi „Protestáns Egyházi és Iskolai Lapok", „Szemlék", »Protestáns Közlönyök", „Gazdasági Értesítők". Irodája a háló-ebédlőben is volna télen át, de asztalteritéskor mindig bomlania kell. Oh, Istenem ! Äkkora körleveleket kell sokszor lemásolnia, hogy háromszor is terítenek, míg elpostakönyveli és továbbítja a kertek végénél átvezető gyalog-ösvényen. * Hiányos volna leírásom, mint hiányos volna a: törvény is, ha nem szólana IV. osztályú parókhiáról is. Ä törvény így ^szól: „Negyedik osztályba soroztatnak az 500 forinton alóli papi fizetéssel biró egyházközségek". Hát, hiszen jó volna még, ha csak vagy négy krajcár hiányoznék az 500 forintból, dehát azon alól is van elég (például M.-N.-Csán 178 fit 2\2 kr. Ráton 152 frt 46 kr. és így alább) Aztán, amit a törvény kifelejtett, kiegészíti a „Pályázati hirdetés" : szabad lakás. Lássuk csak ezt. Néhány ágason (csak a belső fele megbárdolva)! olyan gombatermő fedél, melyen csak akk-or nem esik be, ha nem esik az eső. Amint pedig a legelső fellegek emelkedni kezdenek a láthatáron, gyors tempóban előszedetnek csuprok, fazekak, tányérok, mozsártörő, lugzókád és itatócseber s mozgósíttatnak szépen egy-egy lyuk alá. Bútorok pedig ide-oda taszigáltatnak, egészen addig a pontig, hol ha tiszteletes urani egyenes vonalban fölfelé néz, nem látja az eget. 3 ezek elfoglalván az elfoglalható helyeket, a szent család, kihúzott eső-ernyők védvonala alatt várja az, „eshetőségeket". A presbitérium már tizszer is gyű-t lésezeít „a papilak újból leendő befedésének tárgyá-j ban", s határozatba is ment, hogy : ».Gondnoka meg-»

1 bizatik ez ügyben

4, kinek aztán sok rossz álmot okoz< ez, mert akármennyit is tanakodik magában, más expedienst nem tud kisütni, mint a „rovatalt" (átkozott „ közös-iigy"). Ajtóján, a téli keményebbecske levegő ellen,, kevés lévén benne a deszka, egy egész bunda vani már alkalmas darabokban felszegezve. Nem is úgyi néz ki már, mint egy ajtó, hanem mint egy bunda.. (Szekérbe ülvén vele, persze, mégis csak azt mondanák: né, viszi az ajtót). Társas-életben nincs hiány, mert három-négyf tyúk mindig tojik az ágyon (akkora lármával végezve: e különben szép hivatást, hogy a kicsi baba mindig^ felretten álmából) s ugyanannyi kotol az ágy alattt (ezek már csendesebbek, mert anyák). Egyetlen fényűzés e hajlékban : a megelégedés.. A gyermekek, épek, szépek, jó tanulók; az asszony;, takarékos, dolgos; a férj ügyes, élelmes és szorgalmatos. Mindent megaranyoz, megszentel, tündér ruhában öltöztet az Istenben való bizalom.