Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-02-10 / 7. szám

VI. év. Nyíregyháza, 1910. február 10. 7. szám. // ETANGELIKUS ORALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó cí­mére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTÖ-KIÄDÖ : GEDÜLY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHÄZÄ. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 5 K Egyes szám ára 40 fillér. • Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TARTALOM-JEGYZÉK : Vezércikk : Erőszakolt galvanisatió. G-. II. — Rz adóalapi segélyosztás. Lombos Alfréd. — Vála­szúi egy theol. tanárvizsg. szakdolgozat bírálatának kritikájára. Szepesi. — Tárca. Ä gyülekezet és a theologia. Dr. Ammundsen Yaldemar. — Gyászrovat. — Belélet — Irodalom. — Pályáza­tok. — Hirdetések. Erőszakolt galvanisatió. j Egyik napilapunk, amely a protestáns érdekeknek lelkes szószólója, a napokban szemlét tartva a klerikalismus mai állapota felett, — azon meggyőződésének ad kifeje­zést, hogy e sötét hatalom a gyarapodás útján van, hogy a római pápai szék hatal- j mának, befolyásának köre emelkedőben van. j Nem ismeretlenek e hangok. Mi is elégszer I talalkozunk velők. Valahány rk. népszövet- j ségi ülés, kongresszus, kongregátio, meg a j jó ísteri a megmoridnatója, miféle válogatott í címeken tartanak összejövetelt, valahány visz­szaélés zajlott le a jobblétre szenderült poli­tikai alakulat idején a kultuszminisztérium bureaujában, valahány gonosz indulatú táma­dást intézett ellenünk a pápista sajtó: mindig feljajdúltunk, mindig keseredett szívvel kiál­tottuk az evangélium egyházának tagjai felé : ime, a klerikalismus hatalma, ime a romanis­mus renaissance-a, ime a sötét erő fojtogató csápjai, amikkel fenyeget minden egészséges szellemi áramlatot szerte a világon. Tehát nekünk sincs eszünkben lekicsi­nyelni ellenfelünk hatalmát. Sőt a napról­napra megújúló tapasztalatok alapján mi is azt mondjuk, hogy számos tünet bizonyít amellett, hogy a klerikalismus külső (de ezt a szót a helyes distinkció kedvéért kétszer is aláhúzzuk) hatalmának csillaga világszerte tényleg emelkedőben van, — habár ezzel távolról sem állíthatjuk azzal a napilappal (1. „Magyar Lap" f. hó 6-iki számát), mintha oly konstellációktól, olyanféle konjunktúrák­tól is lehetne tartani, amelyek következtében az „egyházi állam", az összes klerikális törek­vések eme végcélja, restaurálható lenne. Mi igenis, a klerikalismus külső ural­mának újabb időben hazánkban is észlelhető emelkedését kettős okra vezetjük vissza. Rz egyik érinti a politika zűrzavaros világát s így azzal e helyütt csak az érintkezési vonal korlátai között foglalkozhatunk, — neveze­tesen, hogy a kormányférfiak az évek hosszú során keresztül bűnös könyelműséggel neg­ligálták a protestantismusban a minden alkot­mányos állam fenntartására nézve rejlő ter­mészetes segítő erőt, holott meg vagyunk győződve róla, hogy annak okos felhaszná­lásával, a protestantismus szabad eszmei irányzatának megfelelő céltudatos kiaknázá­sával, a protestáns egyházak jogos szellemi és anyagi igényeinek kielégítésével politikai tekintetben is sokkal előbbre volnánk, mint tényleg vagyunk. Ä másik ok — a klerikalismus életküz­delmeinek sajátszerűségében keresendő. Hát vegyük csak sorra az ő küzdelmük eszkö­zeit, vizsgálódjunk magán a tényleges harc­mezőn. Mit tapasztalunk? Minden küzdel­mük magán viseli a mesterkélt, sőt tovább megyünk, az erőszakolt galvanizálás jellegét. Nem a lélek természetes társulási vágyaiból keletkeznek ott az egyesületi alakulások, — nem a vallásos szív természetes vágyainak kielégítését szolgálják a népszövetséggel, a kongregációkkal, néppárttal, a keresztyén socialismussal, a körmenetekkel, a gyűlések­kel, búcsújárásokkal, mistikus sajtóközlemé­nyeikkel, igazságtalan támadásaikkal,: — ha­nem mindez nem egyéb, mint erőszakos rábeszélések, csábítások, vesztegetések, sőt fenyegetőzések nagyon is átlátszó, kiilső tün­tetések céljaira szolgáló eredménye. Tehát szó sincsen róla: — ideig-óráig tarthatja magát, sőt — mint most hazánkban tapasz­talhatjuk — gyarapodhatik is az eféle hata­lom. Árthat is, aminthogy valóban árt hazánk­ban is az egészségesebb, az emberi szellem

Next

/
Thumbnails
Contents