Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-02-03 / 6. szám

40 EV

ÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 1910. tott a népnevelésre, mint a gazdag főpapijavadalmakkal biró római katholikus egyház. Mert hiszen a különbözet a 40 évesnél idősebb nemzedékben 20 százalékig is felmegg. Meglepően szép adatokat tüntetnek fel az evangélikusoknál a 12—39 évcsoportok. Ezekben az évcsoportokban az izraelitákat is megelőzzük. Mert azoknak arányszámaik 907, 91-2, 909 és 86'5 százalékot tüntetnek fel az evangélikusok 948, 94*3, 921 és 87"2 százalék arányszámaival szemben. Minden kétségen felül helyezik ezek a száraznak látszó statisztikai adatok azt, hogy a népoktatás terén evangelikus egyházunk megteszi a maga kötelességét. B. Zombor! Nagytiszteletű Úr! Cikkedre «Vigyázzunk a missiókra", amelyben Zombor nehéz, sőt válságos helyzetétél indittatva, missióínk iránti szent kötelességünkről szivrehatóan szóltál, az Őrálló 4-ík számában Belohorszky G, főesperes úr röviden nyilatkozik, hivatkozván a bácsi egyházmegye 1909. évi junius hó 24-én tartott közgyűlése jegyzőkönyvének éppen Zombort érintő egyes pontjaira. Mivel azonban a bácsi egyházmegye jegyzőkönyve az Őrálló minden olvasójának kezében nincsen, minden további félreértés s esetleges Ítélkezés kikerülése céljából, kérlek az alábbiak közlésére. A bácsi egyházmegye jegyzőkönyvének hivatkozott 11. és 12. oldalán — mint az 1909. évi május 28. és 29-én Zomborban tartott hivatalos egyházlátogatási jelentés — a statisztikai adatok után ez áll: „Zombor nem rendelkezik tőkepénzzel s alapítványokkal sem. Az egyházi adó csekély volta miatt, már két évvel ezelőtt új adókulcsot iparkodtak megállapítani, egyes egyháztagok ellenszegülése folytán azomban ezen igyekezet hajótörést szenvedett. Elodázást azomban a terv nem tűrhetett már csak azért sem, miután a számadások évi 2495 kor. hiányt tüntetnek fel, mire némi fedezetet máshonnan remélni sem lehetett, mint az egyházi adó felemeléséből. Ez évben tehát az egyháztanács uj adókulcsot létesített, melynek értelmében az egyháztagok egyenes állami adójuk 37 százalékát fizetik. Ez ellen egyesek felzúdultak s miután a többség fenti határozattól nem tágított, 3 egyén kilépett az egyház kötelékéből.'' Ugyané jegyzőkönyv 13 oldalán — szintén mint egyházlátogatási jelentés ez áll: „Az Istentiszteletet nagyon szépen látogatják. Az iskola rendeltetésének megfelel. Az iskolában naponta működik a lelkész is. A közigazgatás rendes, gyakran tartatnak egyházi gyűlések, tanácskozások, hol is a tanácskozás békében és egyetértésben folyik le. A tisztviselők feladatuk magaslatán állanak. Az egyháznak felügyelője Prokópy Imre, másodfelügyelője Halm Otto. Mindkettő tekintélyes, buzgó s valódi evangyeliomi szellemtől áthatott úri ember s a lelkészszel együtt kellő tapintattal s ügybuzgósággal vezetik és kormányozzák a gondjukra bízott kis gyülekezetet. A lelkész úgy az Istentisztelet tartásában, a szentségek kiszolgáltatásában, a konfirmandusok oktatásában és a hívek lelki gondozásában, egyáltalában hivatalos működésében, mint pedig társadalmi tevékenységében és családi életében hivatásához méltó módon jár el Sok és nehéz küzdelmei között sem vesztette el soha az egyensúlyt s erkölcsi pozitioját Csekély fizetése melleit is teljes méltósággal képviseli állását a különféle felekezetekkel szemben Minden ereje megfeszítésével igyekszik egyházát jobb s kedvezőbb helyzetbe juttatni. Pénzadományokat gyűjt, szerez, kölcsönöket vesz fel, konvertál, kérelmez, csak hogy egyházát emelje s felvirágoztassa; nem tekintve sem jobbra, sem balra, buzgólkodik, hogy segítsen s építsen. Hogy rendes tanítóval és mintaszerű iskolával dicsekedhetik az egyház, az ő érdeme." Továbbá hivatkozott jegyzőkönyv 14. s 15 oldalán ezt olvassuk: ,,S mégis, hogy áll az egyház anyagilag? Őszintén szólva, nagyon silányúl s Isten a megmondhatója, hogyan fogják fentartani a gyülekezetet " „Nézzük az 1909 évi költségvetést. Szükséglet: 4451 44. - Fedezet: 2256"34. — Hiány: 2495 10 kor. Most az a kérdés, hogy lehetne ezt a hiányt fedezni. Másképpen nem, mint segélyekből, missiói alapból, egyetemes közalapból s állami segélyekből — A némethoni G. A. egyletnek különös figyelmébe ajánlandó, valamint a magyarhoni gyámintézetnek a nagy segély megnyerhetése végett. S ha ezek a pénzforrások nem volnának teljesen elegendők, akkor egyházmegyénk minden egyházában kellene mozgalmat indítani Zombor állandó segélyezésére, mert valódi mulasztási vétek volna ránk nézve, ha a zombori egyházközséget mostoha anyagi viszonyai miatt teljesen elpusztúlni hagynók." — Zombor érdekében tehát a lépések megtétettek, különösen pedig — ami külömben is ismeretes — Zombor lelkes és derék lelkésze megtett s most is tesz mindent egyháza érdekében. Elismeri s megdicséri ezt a fölöttös egyházi hatóság is fentirt jelentésében. Tehát nem itt keresendő a baj oka. Hanem másutt! Mint egyházmegyei gyámintézeti elnök jől ösmerem magam is Zombor nehéz helyzetét önállósításának napjától máig. Évről-évre figyelmeztettem a gyámintézetet Zombor igazán mostoha viszonyaira, feltárván nyíltan szomorú helyzetét, kérvén hathatós támogatást úgy Gyámintézetünk, mint a G. A. egylet részéről. Ámde eddig mindhiába! Az a pár korona, melyet egyházmegyei gyámintézetünktől kapott, bizony nem sokat segíthetett rajta. Nagyobb segélyt nem kapott sehonnét. Új dolgok kezdeményezésére s alapítására elég szépen szavaztatnak meg a nagyobb segélyek, de a meglévő, küzdő missiók tovább nyomorognak. Végtére Zombor költségvetése — melyet, mint mindenütt, a szükséglethez képest a közgyűlés állapít meg — nézetem szerint semmivel sem kedvezőtlenebb, vagy szerénytelenebb, mint sok más szegény missiói egyházunké. Zombor évi szükséglete 4751 44 kor. Fedezete 2495 10 kor. Terhe: 15523* 19 kor — Fedezetébe persze nincsen felvéve várható segély s nagyon helyesen! Lássuk egy másik szegény missiói egyházunk pld. Szabadkának költségvetését: 6098 93 korona évi szükséglete 1033 97 kor. hiánylattal zárúl — terhe pedig: 16038 21 korona s ez olyan missio, amely évek óta nevezetes segélyekben részesül és bizton számithat is arra. De mit is akartam én mindevvel? Azt, amit levelem kezdetén mondottam, hogy az esetleges félre-