Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-02-03 / 6. szám

1910. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ • 41 értések s Ítélkezések elejét vegyem s azt, hogy Zombor vezető fér fiai, felügyelője s lelkésze tettek s tesznek mindent egyházuk léte és fejlődése érdekében. — Bizony: vigyázzunk missióinkra! Hiszen nyilvánvaló, hogy éppen azokban veszti el egyházunk sok-sok tagját! Támogassuk a missiókat, amelyek mind súlyos viszonyok között élnek, de tegyük ezt minden erőnkkel s hathatósan az egyetemes adóalapból! Tiszaistvánfalván (Járek) 1910. jan. 25. Kiváló tisztelettel szerető testvéred Wack Péter, bácsi egyhm. főjegyző s gyám elnök Alkossunk egyetemes lelkészi választási szabályrendeletet! Hazai evang. egyházunk alkotmánya s belső szervezete az idők folyamán sajátszerűen alakult s j amint az másképp nem képzelhető — a fokozatos fejlődés nyomait viseli magán. Ä reformatio idejében csak a tan megerősítésével voltak az elmék elfoglalva, később már az üldözések miatt alig alakulhatott ki miiyen olyan szerve- i zet. Csak kedvezőbb idők beálltával — a minden izében protestáns Thurzó György nádor alatt ért meg az együvé tartozás nagy gondolata s az evang. egyházi életben minden időkre nagy kihatással bíró momentum volt az 1610-iki zsolnai zsinat. — Itt lett megvetve magva a két superintendentiának t. i. a bányainak és a dunáninneninek, míg a tiszai és a dunántúli külön-küiön alakúit ki. így külön-külön fejlődve s magára hagyatva minden superintendent — a tiszta tan és a közös szenvedést kivéve — semmiféle közösséggel nem bírt; mindenik, hogy úgy mondjuk sajátosau fejlődő külön evang. egyházat képezett — sőt bizonyos tekintetben egymástól elzárkózott, mindaddig, mig Mária Terézia engedelmével a református Beleznay Miklós közbenjárására az evangelikus egyháznak egyeteme megalakulhatott. (1774.) Ámde ez éppen elég hosszú idő volt arra nézve, hogy a kerületek sajátságos jellege kialakuljon s hogy habár voltak egyes ügyek, amelyek mint közösek az egész egyetemet érdekelték, később egy-egy közgyűlési határozat erejével kötelezték: igen sok dologra nézve megmaradt minden kerületnek sajátos házirendje — amely a többi kerületek házirendjével esetleg homlokegyenest ellenkezhetett . . . Ez pedig a közegyház szempontjából igen káros dolog, amennyiben az a figyelmes szemlélőben különös gondolatok keltésére szintén tápot ad. így nagy divergentiák léteztek a lelkész-válasz tási rendtartás tekintetében, amely divergentiák az újabb és újabb kerületi szabályrendeletek folytán mindjobban kiéleződtek, ha más tekintetben talán nem is, legalább annyiban, hogy ami az egyik kerületben talán egészen közömbösnek látszott, arra a másikban igen nagy súlyt fektettek. Mindaddig, míg az egyetemes egyház mint közigazgatási szerv ki nem alakult, ennek az elkülönülésnek meg volt a maga jogosultsága. — Amióta azonban mind a négy kerület egy testületbe olvadott — az a jogosúltság megszűnt. Nem lehet, hogy egy testületben egy és ugyanazon ügyre nézve négy féle eljárás létezzék. Valaki felhozhatná azt, hogy ami egy kerületben practikus és indokolt, az a másik kerületben úgy lehet, hogy nem practicus és nem indokolt. Azonban ez az ellenvetés meg nem állhat. Nem lehet az, hogy ami az egyik kerületben jó — a másikban rossz legyen! De ha ily mértékre mérnők az egyházi ügyeket — ugyanazt lehetne alkalmazni a zsinatnak bármely, határozmányával, alkotásával — pld. az egyetemes nyugdíjintézettel szemben is. Egyáltalán nem tudok elképzelni egy elfogadható argentumot, amely egy egyetemes lelkészválasztási szabályrendelet alkotásának útjában állhatna. — Hogy a kerületek mégis külön-külön úton járnak a lelkészválasztás ügyében — ezt csak a régi megszokásnak tulajdonítom, — amely szerint ,,quieta non movere" ... De van a dolognak még egy figyelem kivül nem hagyandó jelentősége. S ez az, hogy ez a mai állapot a perrendtartást felette megnehezíti s a felesleges munkát szaporítja. Tegyük fel, hogy a lelkész-választás perre kerül s a felebbezésekkel felmegy a kerületektől az egyetemig. Az egyetem az ügyet egy más kerület consistoriuma elé utalja. Annak a másik kerületnek illetőleg a consistoriumnak most már egy uj szabályrendeletet kell tanulmányozni s annak szellemében ítélni, habár az talán a saját kerületének szabály rendeletével homlok egyenest ellenkezik is. De nem csak egy, hanem más három kerületből kerülhetnek ügyek ugyanazon consistorium elé. íme, most már négy szabályrendelettel gyűlik meg a baja. Már pedig ehhez sok idő, sok tanulmány szükséges, a mi mind megtakariható lenne s a régi mese módjára szólva, egy csapásra négy legyet lehetne agyonütni — ha egy egységes — egyetemes lelkész választási szabályrendeletünk lenne. Alkossunk egyetemes lelkészi valasztási szabályrendeletet. Farkas Gejza. BELÉLET. Ä horvát egyház önállósítás! ügye A Protestáns Központi Sajtóiroda jelenti: Az „Evangelikus Őrálló" jan. 20-iki számában „A horvát ev. egyház" cím alatt megjelent közleményére vonatkozólag alkalmunk van a horvát bánnak báró Prónay Dezső ev. egyetemes felügyelőhöz intézett áliratát a következőkben közreadni: Méltóságos Ur! Az 1909. évi novem-