Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-09-15 / 38. szám

1910 EVÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 353 az ev. egyház tulajdona volt, de ez évben az épület tulajdonjogának fenntartása és ev tanító alkalmazásának kikötése mellett az iskolát a községnek adta át, lévén az nagy részt maga is evangélikus. Mindezideig nem is volt fennakadás; azonban az elmúlt évben, a most már vegyes vallású iskolaszék r. kath vall. tanítót választott, dacára az eddigi gyakorlatnak s annak, hogy a hivány eddigi szövegében bent volt azon kitétel, mint a szerződésből folyó természetes követelmény, hogy a megválasztott tanító köteles az ev. növendékeket a vallástanban tanítani, amiért az egyház átengedi a tanítói lakást. A sérelmes választást az egyház természetesen megfelebbezte a közigazgatási bizottsághoz, hivatkozván a fennti okokra, amely ugyan megsemmisítette a választást, de nem azért, mert r. kath. vallását választott az iskolaszék, hanem, mert a választásnál szabálytalanságot állapított meg. Nem akarván ugyanis az egyháznak jogát elismerni, miután a szerződés a polgári hatóságoknál (tanfelügyelőség, minisztérium) elkallódott, jóllehet vannak másodrendű bizonyító okmányok, mint a hiványnak hivatkozott kitétele, egy tanfelügyelőségi régibb keletű levél és a telekkönyvileg biztosított tulajdonjog. Mindennek betetőzéseűl a választás megsemmisítése, s az új választás elrendelése előtt a kir. tanfelügyelő, aki szintén prot. vallású, az új hiványból egyszerűen törölte a megválasztandó tanító kötelességei közül az ev. vallás tanítási kötelezettségét. A ker. gyűlés megütközéssel vett tudomást az esetről s elhatározta, hogy a sérelmes esetet az egyetem útján felterjeszti a ministeriumhoz, kérvén azt az egyház jogának elismerésére, ha pedig erre nem hajlandó, utasíttatott az egyház, hogy az iskola épületet vegye birtokába, ha abban esetleg akadályoztatnék fordúljon a bíróságokhoz. Nagy lelkesedéssel csatlakozott a közgyűlés a lelkészek fizetésének magasabb állami kiegészítésére vonatkozó határozatához Kérelmezni fogja a kerület, hogy e tárgy az egyet, gyűlés első napján tárgyaltassék s az egyet, gyűlés alatt a lelkészi fizetésnek 2400 K.-ra való kiegészítése, valamint az 5-ször ^00 K korlék megadása tárgyában küldöttség menesztessék a miniszterhez. Sürgeti a ker. gyűlés a prot. iheol. facultásnak az állam által való felállíttatását. Sok panaszra s elégedetlenségre adott okot az adóalapi bizottságnak a segélyek kiosztása körüli eljárása. A legigazságosabb eljárás mellett sem lehet ugyan minden óhajt kielégíteni s mindenkor lesznek elégedetlenek, de hogy ily elégedetlenség támadjon a segélyezések miatt, azt nem gondoltuk. Sokan nem tudják egyrészt felfogni, hogy amikor 100 — 120 százalék egyházi adót mutattak ki, miért nem kapnak egy fillér segélyt sem, másrészt különösen amiatt háborognak, hogy irataikat vissza nem kapván, nem is tudják megállapítani, hogy mily bevallási tételeket és miért törölt a bizottság ? A ker. gyűlés megkereste az egyetemet a kimutatásoknak az egyházakhoz leendő visszaküldése tárgyában. Az adóalapi segélyek ellenőrzése tárgyában kimondta a közgyűlés, hogy addig is, amig az egyet, gyűlés „mint amely a segélyezési szabályrendeletet alkotta", megalkotja egyszersmint a segélyek ellenőrzésére vonatkozó szabályzatot is: nem kiván az adóalapi segélyekről az egyházaktól külön számadásokat, de meghagyja, hogy a nyert segélyek a rendes gyülekezeti számadásokban számoltassanak el s ezen tételek vörös szinnel tüntessenek fel. örvendetes tudomásul szolgált „hogy a kerület immár jogerősen a Csemez féle" mintegy 80000 K hagyaték birtokába jutott Utasítást nyertek az iskola fenntartó egyházközségek, hogy miután a törvény szeptember 30-át tűzi ki a tandijpótló államsegélyért való folyamodványok beadásának határidejéül — jóllehet a minister még nem döntött a dologi szükségletek fedezésére szolgáló tandíj kárpótlása tárgyában — jelentsék be sürgősen igényüket az illetékes vármegyei közigazgatási bizottságoknál. A hitoktatók méltányosabb díjazása végett megkeresi az egyházkerület a kormányt, hogy a felemelt államsegély felhasználásánál tekintsen el az eddigi három címtől, az egyetemes egyházat pedig az irányban, hogy a közalap átalányt emelje fel, illetve más forrásaiból a katechéták díjazására nagyobb segélyt nyújtson s az állami intézetekben működő hitoktatók tiszteletdijának felemelését is sürgetni fogja a kormánynál. A virágzó modori ker. leányiskola fejlődésének egy ujabb fokozatába lépett. A kerületi gyűlés ugyanis hozzá járult kitűnő igazgatónőjének ama tervéhez, hogy az intézet egy Németországban kiképzett kertésztanitónőt alkalmazzon, aki a kertészeti ismeretekbe való bevezetés mellett a növendékeket a német nyelvben is gyakorolná. A beteg pavilion fellállitása ugyan egyelőre — a kerületnek egyéb irányú kötelezettségei miatt — elmarad, de három-négy éven belül az is fedél alá kerül, amikor a modori leányiskola valóban minta intézet lesz ! A reformátió 400 éves évfordulójának megünneplése tárgyában a kerület megkeresi az egyetemet, hogy tegye ingyenessé, ez emlékünnep megörökítésére, a theológüsok oktatását, elhatározta a ker. árvaház felállítását, és felhívja az egyházközségeket, hogy e nevezetes évfordulót helyi alkotásokkal ís tegyék emlékezetessé. Egyházunkat illető főrendiházihelynek betöltése, a választásoknál az etetés s itatásnak törvény általi eltiltása tárgyában a kerület megkeresi az egyetemes gyűlést. A protest, könyvnyomda felállítását anyagi erő hiánya miatt a ker. gyűlés nem tartja lehetségesnek s különben is hive a szabad versenynek. Kontsek László felebbezését — melyben a honti egyházmegyei gyűlés azon határozatának megsemmisítését kérte, amellyel az ellene fegyelmi vizsgálatot rendelt el, kötelesség teljesítésének megtagadása címén — elutasította, amennyiben ez az egyházmegye kétségtelen joga. Ugyancsak elutasította Alg"ver István lelkész felebbezését is a nógrádi esp. gyűlésnek az esperesség területén lévő nemzetiségi színezetű lelkészi conferentia tárgyában, miután e kérdés az esperesség belügye. Éltekintve attól, hogy a ker, gyűlés gr. Thurzó György és Lányi Illés emlékezetére egy-egy ingyen helyet alapít a pozsonyi theol. Otthonban, a jubiláris esztendő legszebb alkotásai: a ker. lelkészválasztó szabályrendelet megalkotása és ker. tanképezde felállítása Mindkét tárgy élénk eszmecserére adott alkalmat. A ker. gyűlés tagjai kivétel nélkül üdvösnek és szükségesnek tartották a ker. tanképezde felállítását, azonban sokan aggódtak, el-e bírja az évi nagy terhet az egyházkerület háztartása, nem következik-e be hamarosan a felekezeti tanképezdék államosítása, amikor is a drága mintegy 80000 koronán építendő ú