Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-08-04 / 32. szám
Vi. év. Ngireggháza, 1910. augusztus 4. 32. szám. EYAMEIIKUS ŐRÁLLÓ EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHÄZÄ. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TART ALOM-JEGYZEK. Vezércikk : Helyes nyomon. — Ä tiszavidéki ág. h. evang. esperesség közgyűlése. - Meskó László megnyitó beszéde a tiszavidéki egyházmegye közgyűlésén. — Pöstyén és Gal. VI. 10. vers. — Nyilatkozat a »Tanárválasztás Sopronban« c. cikkre. Tárca *. Miért apad és mivel emelhető az úrvacsora-élvezők száma ? Irta : Fetrovics Pál ev. leik — Belélet. — Pályázatok. — Hirdetések . Helyes nyomon. Äz adócsökkentési segély felosztása tárgyában egyre sűrűbben halljuk és olvassuk a panaszokat. Rz egyes egyházmegyék közgyűléseiről szóló tudósításokon átrezeg a a mellőzött gyülekezetek sóhaja, a pásztorok bánata a ki nem elégített nyájnak — egyháznak — bántó keserűsége miatt. Ä sok panasznak aztán egy a vége: segítsünk az elzárás hiányosságán és igazságtalan eredményein, vagy a mi ezzel egyértelmű, az adócsökkentési szabályrendelet fogyatékosságain. Rz egyes egyházkerületek, köztük biztos tudomásunk szerint a tiszai egyházkerület igyekezett is áthidalni a nehézségeket és az adócsökkentési segélyeknek az egyes egyházakhoz való leszállítása alkalmából oly utasításokat adott, a melyek — meggyőződésünk szerint — a legnagyobb mértékben alkalmasak sok panasz elhallgattatására. Ez utasítás alapelve az egyházközségi háztartás akként való rendezése, hogy a költségvetésbe az eddigi rendes szükséglettel szemben felvétessék a rendes fedezetbe a nyert adóalapi segély összege s ennek beszámításával állapíttassák meg az E. R. 250. §-a alapján az egyháztagokra kivetendő járulékok összege. Tehát már itt is előtérbe nyomul az a helyes felfogás, hogy az adócsökkentési segély az egyházközségek terhének könnyítésére lévén hivatva, a segély összegének, hogy úgy mondjuk, virtualiter maga az egyházközség a jogos tulajdonosa, az egyes egyháztagok pedig oly módon élvezik annak előnyeit, a mennyiben mindenekelőtt maga az egyházközségi háztartás megérezte azokat. R számszerű eredmény ugyanaz, de az út és a felhasználás módja e felfogás alkal- ' mazásával sokkal igazságosabb és gyakorlatiasabb. Ugyancsak gyakorlatias a tiszai egyházkerület utasítása az adócsökkentési eljárással kapcsolatosan az adósággal küzdő, építkező vagy egyházközségi alaptőkét gyűjtő egyházközségekre nézve. De a kérdés lényegének minden oldalról való helyes felfogása és a jövőben az egész adócsökkentési segélukiosztási eljárás helyes nyomra vezetése tekintetében az eddig általunk ismert összes tervezetek és útmutatások közül kimagaslik a nyíregyházi egyház felügyelője, Balla Jenő által kidolgozott és úgy a nyíregyházi egyház, mint a tiszavidéki egyházmegye közgyűlése által egyhangúlag elfogadott és felterjesztetni rendelt tervezet, a melyet egész terjedelmében annál is inkább közölni kötelességünknek tartjuk, mert a magunk részéről az adócsökkentési eljárást minden erőnkkel igyekszünk oly útra terelni, hogy annak nyomán se a gyülekezetekben, se a szivekben keserűség ne maradjon. Ä tervezet lényege a következő: I. Állapíttassanak meg az összes egyházak — tehát nemcsak a segélyért már folyamodók — rendes szükségletei az Alkotmány 245. §-ában szabályozott módon címenként és összesítve. II. Äz ellenörizhetés és a költségvetésekkel, illetve zárszámadásokkal való összehasonlítás érdekében állíttassanak össze, de elkülönítve a rendkívüli szükségletek is (Alk. 246. §.) III. Állapíttassanak meg a rendes szükségletek fedezésére alapul szolgáló bevételek szintén címenként és összesítve az Alkotmány 248. §-a szerint, de a c. pont alatt említett »kivetés« kihagyásával és a helyett az a) és b) pont alattiakon kivül rendelkezésre álló »Egyéb forrásokból« származó mindennemű rendes bevételekkel együtt.