Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-08-04 / 32. szám

IV. Az ekként megállapított s az illető egyházmegyei számvevőszék és elnökség által hitelesített adatok alapján állapitható meg az a hiány, vagyis az az összeg, amelyet az illet» egyházközség az egyháztagokra kivetett egyházi teherböl fedez; illetve kénytelen fedezni. Megállapítható tehát az egyháztagok egyházi terhe a maga teljességében és valóságában. V. Ezen teljes összegű egyházi teher szembe állítva az illető egyház tagjainak összes állami adóöszszegével mutatja meg, hogy az egyháztagok az állami adóhoz visszonyítva hány százaléknyi egyházi teherrel vannak tényleg megterhelve. VI. Ha ezen adatok ekként együtt vannak, az egyes egyházak adatainak végösszegeit és a százalékokat az egyházmegyék gyűjtő kimutatásokba foglalják. — Ezen gyűjtőkimutatások viszont kerületenként foglalandók össze, s a kerületek gyűjtő kimutatásai jutnak az egyetemes bizottság elé. VII. Äz egyetemes bizottságra ilyen előzmények után már csak az a feladat vár, hogy a kerületek kimutatásaiból a százalékok arányában a rendelkezésre álló összegig fokozatosan lejebb szállva, kiválogatja azokat az egyházközségeket, amelyeknek a segélyre a százalék magassága folytán igényük van. — Ezeknek kérvényeit, illetve adatait átvizsgálva, állapítja meg a segély összegét. Az elmondottak szerint az egyházak állítják össze a szükségleteik és fedezetük kimutatását. Ezen kimutatások helyességét egyházmegyénként felülvizsgálják a helyi viszonyokkal legjobban ismerős egyházmegyék s azokat gyűjtő kimutatásba foglalják. Az egyházmegyék gyűjtő kimutatásait felülvizsgálják a kerületek s közös kimutatásba foglalják. Ha már most mindazokra, akik az adatok összehasonlítására és megvizsgálására hivatottak, a fegyelmi felelősség is kimondatik, akkor nem csak hitelesített, hanem hiteles adatok fognak állani az egyetemes bizottság rendelkezésére. Úgy, hogy az-érvényben levő szabályrendelet következtében az egyetemes bizottságra hárult emberfeletti munka helyett úgy szólván egyszerű csoportosítási és számítási feladat vár reá s a mostani teljesen megbizhatlan eredmény helyett tiszta, világos és igazságos eredménye lesz a segélyek szétosztásának. A természetbeni szolgáltatások értékeiben sem lesznek meg azok az óriási igazságtalanságok, ha kimondatik, hogy azoknak a helyi viszonyok szerinti, valóságos átlagos értéke tüntetendő fel a kimutatásokban. Ezeket az értékeket az egyházmegyei számvevőszék és elnökség könnyen ellenőrizhetik. Mindezekre való figyelemmel az egyetemes adóalapról és az abból történő segélzezésről a körvonalazott irányelvek szerint új szabályrendelet és végrehajtási utasítás készítenáö s a segélyek végleges msgállapitása annak alapján lesz eszközlendő. Ä tiszavidéki ág. h. ev. esperesség közgyűlése. Ez évi közgyűlését julius hó 25. 26. és 27. nap| jain Nyíregyházán tartotta a tiszavidéki egyházmegye. ; Ä tagok nagyrésze az első nap délutánján érkezett ! meg. Ugyanakkor az esti órákban számvevőszéki ülés | volt, a melyen főként egyes felebbezésekkel és a számvevőszék újjáalakításával foglalkoztak. Elnökké a lemondott Révész János helyére Dómján Elek s.-a.-ujhelyi lelkészt, új taggá Duszik Lajos szatmárnémeti lelkészt jelölték. Majd az előértekezlet következett, a melyen a másnapi közgyűlés főbb pontjait, főként pedig a Borromaeus-encyklika által a protestantizmust ért sértéssel szemben teendő intézkedéseket beszélték meg. Este ismerkedési estély volt a Korona-szálló udvari helyiségében. Másnap reggel 8 és fél órakor istentisztelet tartatott, melyen Timkó György sókuti lelkész mondott megható imát. 9 órakor vette kezdetét a közgyűlés, nagyszámú érdeklődő jelenlétében a főgimnázium dísztermében. A közgyűlés formaszerü megalakulása után dr. Meskó László egyh. felügyelő mondott minden tekintetben kimagasló, a közgyűlés minden tagja által feszült figyelemmel kisért, helyenként élénk helyesléssel és éljenzéssel megszakított megnyitó beszédet, amely az egyházpolitikai helyzet erős protestáns érzékkel és államférfiúi magaslaton álló megvilágításával valósággal irányt szab a közegyház teendői számára s a melyet épen e rendkívüli' jelentőségénél fogva gyorsírói jegyzet alapján lapunk más helyén egész terjedelmében közlünk. Annak a rendkívüli hatásnak, a melyet a beszéd a jelenlevőkre gyakorolt, hű tolmácsa volt Dr. Zelenka Lajos, aki kiemelte, hogy főként a Borromaeo-encyklikával foglalkozó rész történeti jelentőségű volt, mert minden hű protestáns szívéből szólott. Az a vihar, a mely az encyklika nyomán az összes művelt államokban végignyomúlt, egyfelől mutatja a protestáns önérI zet örvendetes ébredezését, de másfelől a művelt világ elismerését is a protestantizmussal szemben. De bár j ez az ügy ekként az egyetemes protestantizmus szemI pontjából a protestáns egyházak fényes győzelmével végződött, mert visszaverte a pápai felfogás középkori sötétségét saját odújába és leleplezte. A magyar protestantizmus szempontjából hozzájárul Meskó L. fejtegetéseihez és élénk örömmel üdvözli az egész művelt világ protestantizmusával karöltve megindítandó eljárás eszméjét. (Lelkes éljenzés). Alost a főesperes jelentésére került volna a sor. Azonban Materny Lajos főesperesnek egyik családtagja betegségének válságosra fordúlása miatt hirtelen el kellvén utaznia, kértére főként az őt közelről érdeklő esperesi irodavezetői állás szervezését tárgyalták, kimondván, hogy az állás szervezéséhez elvben hozzájárulnak, a részletes tervvel azonban csak a jövő évi közgyűlés fog foglalkozni. — A debrec^... irvaház Schaffer-féle alapítványának évek óta húzódó ügye végleges rendezését, a minisztériumban .özbenjárásával Dr. Meskó L. vállalta magára. került sorra a főesperesi jelentés, amely hivatkozva a főesperes atyai szivére nehezült fájó gondokra, jelzi, hogy az utóbbi időkben csak irányító, nem közvetlen érintkezést tarthatott fenn az egyházakkal. Jelenti, hogy az anya-egyházzá lett Ungvár első lelkészéül az eddigi buzgó missionárius, Margócsy Aladár és ° !.Jár első lelkészéül Duszik Lajos választatott. Boros János nagy-