Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-07-28 / 31. szám

1910. EVÄNGELIKUS ÖRÄLL0 277 sokat törődnek egyházunk ügyeivel, pedig nincs hálásabb tér, mint az egyház, olyanok számára, a kik csak egy kis jóakarattal munkálkodnak az egyház ügyei körül. Ilyen jó akaratot, sőt szeretetet tanúit ö ismerni már szüleinél s ez vezérelte őt már kora ifjúságában az egyházhoz s ime nem maradt el a hála, a mit eleinte kicsi péteri egyházában tapasztalt, az most az egész egyházmegye részéről nyilvánúlt meg irányában. — Elparentálja Beniczkyt, e széken elődjét. Programmot nem ád, hiszen az egyházmegye úgy is ismeri, — esküjét, melyet az imént letett, meg fogja tartani, az egyház autonómiáját minden oldalról megvédi, csak ne használják azt fel egyesek köpenyegül rejtett vagy nyilt nemzetiségi céljaik elérésére. Nem soviniszta, mint sokan hirdetik róla, de a hol izgatást tapasztal, ott szembeszáll a legnagyobb erélyluel s az egyházi és világi törvények legszigorúbb alkalmazásával azok ellen, kik az egyház békéjét, feljődését nemzetiségi izgatásaikkal megbolygatni, illetve megakasztani akarják. — Óhajtja, hogy az egyházmegye az elsők között szerepeljen. Tudja, hogy evangelikus egyházunk hazánkban még mindig sok lenézésnek, gyanúsításnak s a magát még mindig uralkodónak vélő kath. egyháztól visszaszorításnak van kitéve; sok küzdelemre van még kilátás, míg a teljes egyenjogúságot kivívjuk, de hogy ezt kivívhassuk, legyen legfőbb gondunk a hitélet fejlesztése, az egyetértés megszilárdítása. Midőn még a közigazgatás és bíráskodás gyorsaságát ígéri szeme előtt tartani, kéri munkálkodásához az egyházmegye támogatását. Lelkes éljenzéssel fogadta a közgyűlés új felügyelőjét s elmondott székfoglaló szavait. Ä főesperes évi jelentésében beszámol minden nevezetes mozzanatról, bemtatja az új apostagi lelkészt Bakay Pétert. Beszámol az államsegély kiosztásáról s e pontnál aggodalmak merültek fel az iránt, hogy az államsegély, melyet az egyházak ez év elején megkaptak, ez évre (1910) lett volna kiadva, holott az tulajdonképen az 1909. évre szól. Báró Prónay Dezső az aggodalmaskodókat megnyugtatta azzal, hogy a most megszavazott államsegély az 1909-1913-ig évekből álló 5 évi cyklusra lett megállapítva. Ä jelentés után kisebb ügyek kerültek sorra, majd Zolnay Jenő esp. ügyész ismerteti a bányai ker. elnökség által 1227— 1910. sz. alatt kiadott s a képviselő választásokra vonatkozó rendeletét. Rz esperességi közgyűlés ekképen határozott: Minthogy a bányai ág. hitv. evang. egyház kerület elnöksége az imént körülírt rendeletével felíogásunk szerint hatáskörét túllépte akkor, a mikor a kerület kötelékébe tartozó lelkészeket a képviselő választási mozgalmakban való tényleges részvételüktől — felelősségre vonás terhével — eltiltotta — s minthogy hatáskörét e részben a rendeletnek abbeli rendelkezésével is túllépte, mely szerint imperative kimondotta, hogy a lelkész képviselői mandátumot csak az egyházközségnek egyhangú hozzájárulásával vállalhat, a mely körülmény a püspöknek előzetesen bejelentendő, — túllépte pedig hatáskörét azért, mert ezek a rendelkezések az E. Ä.-böl hiányzanak, de annak szabad, s az egyházközségi önkormányzatot és az egyéni szabadságot is tiszteletben tartó sőt védelmező intézkedéseivel és szellemével sem egyeznek meg: „mindezeknél fogva az egyházmegyei közgyűlés ezennel igénybe veszi az E. Ä. 87. §-a s) pontjában megalapított jogát s e sérelem orvoslása végett felterjesztést intéz az egyházkerülethez." Rz első napi gyűlés után a közgyűlés tagjait Földváry esp. felügyelő barátságos lakomán látta vendégekül a vadászkürtben, a hol a szeretet fesztelenül nyilvánult meg iránta minden oldalról és melegen. Ä közgyűlést megelőzőleg jul. 5-én az esperességi tanítói egyesület is tartott rendes évi közgyűlést, majd délután a lelkészek tartották meg értekezletüket. Majd 7-én reggel az esperességi gyámintézet ülésezett. Ä zólyomi egyházmegye f. hó 20-án tartotta Beszterczebányán Bakay Péter főesperes és Csipkay Károly em. felügyelő elnöklete mellett rendes évi közgyűlését, mely alkalommal Vitális Gyulát az alesperesi hivatalba iktatta, főjegyzővé Paulinyi Dánielt, törvényszéki bíróvá Svehla Gusztávot, új dékánokká Hajdú Lajost és Szenes Gyulát, számvizsgáló bizottsági tagokká : Plaszky J., Markovich Samu, Hajdú Lajos, Licskó Samu, iskolabizottsági elnökké Vitális Gyulát választotta. Ä főesperesi jelentés kapcsán sajnálattal vette tudomásúl a közgyűlés, hogy a baptizmus az em. területén összejöveteleket kísérlett meg, de örömének adott kifejezést afölött, hogy a megtámadott gyülekezetek lelkészei s első sorban a főesperes buzgólkodása folytán e tévtanok követőkre nem találtak. Ugyancsak a főesperesi jelentés során elfogadtatott a papi értekezletnek a „Borromeus encyclica" közzététele tárgyában előterjesztett ama határozati javaslata : tiltakoznék a m. a pápa ezen túlkapása ellen, és pedig dr. Osztrolucky Miklós nyug. főispán fölszólalása után azzal a pótlással : keresse meg az egyetemes közgyűlés a magyar királyi kormányt és a képviselőházat, hogy a „ius placeti"-t erélyesebben gyakorolja. Vitális Gyula tanügyi jelentéséből örömmel vette tudomásúl az em. közgyűlés, hogy a tanköteleseknek csak 0'8 százaléka nem járt iskolába s hogy a tanítóknak több mint a fele jeles eredményt mutatott föl. Ä lelkészek, özvegyek és egyházak kérvényeinek elintézése után Drdos nagyszalatnai lakos felebbezését, mint alaptalant elútasította s a zólyomi egyháznak a dr. Szuchy-féle alapító-levél módosítását célzó kérvényét pártolólag a kerület útján az egyetemhez fölterjeszteni rendelte. Ä csanád-csongrádi em -nek az ambuláns ker. gyűlések tárgyában közölt határozati javaslata fölött napirendre tért s a mostani állapot mellett nyilatkozott, t. i. hogy a ker. gyűlés továbbra is Budapesten tartassék. »Ä missiói szab. rend« javaslatát jelentékeny módosítással s az ügyvivőről szóló szaksznak a teljes elhagyásával elfogadta. Ä „pozsonyvidéki papi értekezletének a lelkészí fizetések rendezése s a békési egyházmegyének az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtása tárgyában áttett javaslatát egyhangúlag és lelkesedéssel elfogadta. Ugyancsak a papi értekezletnek indítványára kimondta, hogy a zsolnai zsinat 300 éves emlékünnepén az egyházmegyei elnökséggel magát képviselteti s fölhívja az em. közönségét, hogy a küldöttséghez minél nagyobb számmal csatlakozzék. Ä közgyűlést megelőző napon jul 19-én a testvérek az Urnák szent vacsorájához járultak, melyet Licskó Sámuel libetbányai lelkész szolgáltatott ki; majd egybegyűltek a besztercebányai egyház tanácstermében, ahol megtartották rendes évi értekezletüket. Äz ez évi értekezletet, a végzett komoly munka mellett, emlékezetessé tette Svehla Gusztáv kiérd, főesperesnek ün-