Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-07-28 / 31. szám
1910 neplése. Svehla Gusztáv korára való hivatkozással a mult évben 12 évi főespereskedés után tisztéről lemondott. Távozását az em. őszinte sajnálattal nézte s hogy a papi kar a távozó főesperes iránt érzett igaz ragaszkodásának és szeretetének külső jelét adja, az ez idei összejövetelen a „Képes Szent Biblia" egy díszpéldányával ajándékozta meg. Äz ajándékot Bakay Péter, főesperes nyújtotta át gondolatokban gazdag, szívből jövő beszéd kíséretében. Ugyanaznap tartotta meg az özvegy-árva intézet s a »Gyámintézet« rendes évi közgyűlését, mely tudomásul vette, hogy a bevétel 147698 kor.-ra emelkedett. Midőn még megemlítjük, hogy a főesperes ez idén hat uj papot fogadott be a fraternitás kötelékébe és pedig Szenes Gyula bábaszéki, Szelényi János póniki, Králik Ervin horháti, Sterba János zólyomlipcsei, Szikora Mihály hontkirályfalvi és Hajdú Lajos besztercebányai testvéreket, jelezzük, hogy a ker. gyűlésre következők küldettek ki: Vitális, Hajdú, Licskó, Sztehlo, Paulinyi, Blatniczky lelkészek, dr. Radvánszky György, báró Radvánszky Antal, dr. Répási Mátyás, Skrovina Mátyás, Golian Pál, dr. Csesznak Gyula, ifj. Rosenauer Lajos, Badinyi Lajos egyházfelügyelök. Honti ev. esp. közgyűlés. A nagyhonti ág. hitv. ev. egyházmegye folyó hó 12-én Ipolyságon tartotta ez évi közgyűlését. A közgyűlés ünnepi hangulatának emelésére szolgált, hogy Ipolyság fiókegyház újonnan beszerzett harangját és orgonáját ünnepélyes istentisztelet keretében adta át Händel Vilmos főesperes magasztos rendeltetésének a nála megszokott ékesszólással. A felavatott harang Seltenhoffer céget dicséri, az orgona pedig Riegertől való; amaz kerekszámban 1500 s emez 2400 koronába került. — Az istentiszteletet s közgyűlést előző napon az iskolabizottság, a számvevőszék, a jog- s alkotmányügyi bizottság és a gyámintézet ülésezett. A közgyűlést beszéddel nyitotta meg a vármegyeház dísztermében Laszkáry Pál esp. felügyelő s beszédében mindenekelőtt megemlékezett ő felsége a király születésének 80-ik fordulójáról, a mikor is az alattvalói tisztelet és hódolat a gyűlés tagjai felállásában is megnyüvánúlt, szólott azután az 1848: XX. t.-c. megvalósításának szükségességéről, a papi kongrua felemelésének s a lelkészi korpótlék rendezésének elodázhatatlanságáról, az 1868: 53. t.-c. visszaállításának fontosságáról a felekezeti béke, az igazság érdekében, a zsinati törvény revíziójáról, melyet eléggé megokol a közigazgatás, s törvénykezés lassúsága s hiányossága s a jó és kevésbé jó szabályrendeletek felesleges halmaza; megemlékezik az egygyermekrendszer, az Amerikába való kivándorlás kárairól, s végül védi az ev. egyházat a pánszlávizmus vádja ellen hazafias őrállás kijelentéseivel. A főesperes is lendületes szavakkal csatlakozván a felügyelő által hirdetett igazságokhoz, lelke teljességéből óhajtja az Evangélium diadalait az emberi életmunka minden vonatkozásaiban, s miként a nap a ködöt, úgy az Ev. szelleme elűzi a jogtalan erőszakot, a „Coge intrare"-kat, s minket megtanít arra és vezet is abban, hogy mindenkit szeressünk, Istent féljünk s királyt tiszteljünk. Úgy legyen ! Az esperesség összes egyházai, Bakabányát kivéve, képviseltették magokat a gyűlésen. 34-ből tht. elmaradt 1. Az év folyamán megválasztott s beigtatott 4 uj lelkész bemutatkozott s a gyűlés szine előtt, szokás szerint, a főesperes felhívására egyházhüségi s hazafias fogadalmat tett; a 4 uj lelkész ez: Szimonidesz János nagybörzsönyi, Karaszka János cserii, Jeszenszky János devicsei és Schultz Aladár kis-csalomjai. Üresedés van Hodrusbányán, Derzsenyén s legújabban Bátban, honnan az egyház buzgó lelkésze Hajdú Lajos az esperesség nagyrabecsülésének jó emlékével távozik uj papi állására: Beszterczebányára. A gyűlés főmozzanata volt a főesperes kimerítő évi jelentése, melyben beszámolt hűségesen s bőségesen a honti ev. esp. egyházi élet évi minden főbb eseményeiről, így a személyi változásokról, majd Holluby Adolf csánki lelkész 50 éves papi s Nagy Jenő nagybörzsönyi ev. tanító s új tanítóegyleti elnök 25 éves tanítói jubileumáról, az ezen örömnapok alapítványairól, az egyházaknak az egyházi adó 46 százalékig való s 44492 koronát kitevő állami segélyezéséről, a missiói és egyéb adományokról, az egyházi s tanügyi statisztikai állapotról; a papi kongruáról, mely 12565 koronát tesz ki, a tanítói 11085 koronából álló államsegélyről, melyhez még 13975 kor. tanítói korpótlék járul, a mária-nosztrai fegyház ev. fegyenceiről, a földmunkaváltságról, a magyar ev. istentiszteletek szaporodásáról, egyházi építkezésekről stb. A jelentést a gyűlés köszönete koronázta. A gyámintézet idei gyűjtése 585 kor. 75 fill., az esp. közgyűlés jóváhagyta a gyámintézeti, valamint az államsegély, Baldácsy-alap, s közalapból nyerhető segélyekért való folyamodásoknak ez idén bizottságilag először osztályokba beállított sorrendjét. Az alkotmányés jogügyi bizottság javaslatai is elfogadtattak a lelkészválasztási szabályrendelet már e lapokban is közölt módositásai tárgyában; a Balassa jogutódjai (Zichy uradalom s Bende) tulajdonát képezett s a dacsolami ev. egyháznak adományozott malom eladási összegére nézve határoztatott, hogy abból nem lehet parochiát újjáalakítani, lévén ez összeg elidegeníthetlen törzsvagyon, melynek kamataiból fedeztessék a lelkészt megillető járandóság s a többi százalék az egyházé; az ipoly-vecei zavaros számadások ügye — Fuchsz János és Hajdú Lajosból álló bizottság közreműködésével rendbe jött, a pénztáros által fizetendő 500 koronával (tudomásul szolgál); Walentik János csalli ev. tanító 2 év óta húzódó fizetésének állami kiegészítése ügyével a tanfelügyelői s alispáni hivatalokhoz utasíttatott a pótlandók pótlása végett; az ipolyvecei ev. új anyaegyház körének szabatos megállapítása ügyében kiküldetik Krupec alesperes s a vecei és kiscsalomjai egyh elnökség; a felső-almási ev. egyház beadványa felett az 1907. XXVII. t.-c.-ben elrendelt magyar nyelvi tanítás ellen, úgyszintén a liptói ág. hitv. ev. esperesség tiltakozása felett az ellen, hogy az állami iskolákban működő ev. hitoktatók a vallás főbb tételeit magyarul is magyarázzák, napirendre tér a közgyűlés, azt azonban, hogy e hitoktatók a fenti kivánalomról az egyházi felsőbbség tudta nélkül értesíttettek, prot. autonomai szempontból kifogásolja. Végezetül a papi értekezlet pontjai előterjesztésénél szóba került Koncsek László f.-almási ev. lelkésznek hazafiatlan s szeretetlen (ezen s más lapokból is) ismert magatartása, mely abban állt, hogy az idei báti ev. papi értekezleten főesperesi megbízással szembehelyezkedve nem akarta paptársait magyarul meggyóntatni, másnak pedig e funkciót nem engedte át, a mi miatt a gyónás elmaradt azután, — most ez