Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-05-19 / 21. szám

192 EVÄNGELIKUS 0RÄLL0 1910. egyesületre: a magyar tanárságot szellemi és anyagi j téren gyarapítani, mert csak igy teljesítheti hiven kö- , telességeit. Amdőn még bemutatja Zelenka Pál és Scholcz Gusztáv püspöknek, az orsz. kath. tanáregyesületnek. Mágócsy Dietz Sándor alelnöknek s Zsilinszky Mihály egyházker. felügyelőnek távirati üdvözletét, a közgyűlést megnyítottnak jelenti ki. Rz éljennel és tapssal fogadott elnöki megnyitó után Paulik János leikész, a nyíregyházi ev. egyház, Sipos Béla vármegyei főjegyző, Szabolcsvármegye közönsége, Májerszky Béla polgármester, Nyíregyháza város, Dr. Lévay Ede az Országos Középiskolai Tanáregylet, Dr. Gulyás István az Országos Református Tanáregylet nevében üdvözli a gyűlést Elnök indítványára elhatározza a közgyűlés hogy Mikszáth Kálmánt 40 éves irói jubileuma alkalmából táviratilag üdvözli Ezután Dr. Vietórisz József olvassa fel Luther Erős várunk cz. énekének magyar fordításáról irt tanulmányát, melynek meghallgatása után a közgyűlés megkoszorúzta Bessenyey György szobrát. Ä koszorút Dr. Masznyik Endre pozsonyi theol. akad. igazgató helyezte el szép beszéd kíséretében. A gyűlés további tárgyai voltak: „A klasszikus nyelvek tanításának korlátozása" Ludmann Ottó és Dr. Pröhle Vilmos előadásában öeschger Adélnak: „A gyakorlati és háztartási oktatás leányiskoláinkban" cimü érdekes és tanulságos felolvasását, úgyszintén Dr. Flórián Károlynak „A főiskolai szemináriumokról" tartott szabad előadását nagy tetszéssel fogadta és azokért köszönetét nyilvánította a közgyűlés. Végül a titkári jelentést, a pénztári számadást, a választmányi és szakosztályi ügyekben tett előterjesztéseket és indítványokat tárgyalta a közgyűlés. Majd az elnök megköszönve a tagok érdeklődését és Szabolcsvármegye alispánjának a közgyűlési terem átengedésével tanúsított előzékenységét és jelezve, hogy a jövő évi közgyűlés színhelye Sopron lesz: a közgyűlést berekeszti. Felkettokor a Korona dísztermében 120 terítékű közebéd volt a vendégek -szteletére, melyen részt vett városunk előkelősége is. A nkett után az Apolló színházban Vöröss S-'^lor eperjesi tanár vetített képekkel illusztrált s teiszéssel fogadott előadást tartott Sárosvármegye természeti szépségeiről A vendégek nagyobb része már az esti vonatokkal elutaz >tt, úgy, hogy a szabolcsi földvárhoz tervezett kirándulásban csak kisebb társaság vett részt. A nyírbátori kirándulás jelentkezők hiányában elmaradt. Válasz a „Cseberből-Vederbe" cimü vezércikkre. Irta : Laszkáry Pál a nagyhonti ev. egyházmegye felügyelője. Az „Evangelikus Őrálló", mint egyházi és társadalmi hetilap hivatva van egyházunk érdekeit a nyilvánosság előtt képviselni és menten minden politikai vonatkozástól, sérelmeink orvoslására a közvélemény és az irányadó körök figyelmét felhívni. A fent idézett cikk, melyre válaszolni kivánok, véleményem szerint tévesen fogja fel e hivatást és ügyünknek többet árt mint használ, ezen véleményemet egész röviden és tárgyilagosan a következőkben terjesztem elő. Kiindulási pontom gróf Tisza Istvánnak a dunántuli református egyházkerület közgyűlésén, Pápán, f. évi április 26-án mondott hatalmas beszéde, mely minden protestáns ember lelkében kell, hogy visszhangra találjon. E beszédben az 1848: XX-ik t.-c. végrehajtásáról azt mondja Tisza gróf, hogy arra kell törekednünk, hogy mi az állammal folytonos kontaktusban maradjunk, a törvényt fokozatosan kell végrehajtani, mert «semmi sem volna károsabb egyházunkra nézve, mint a ra az álláspontra helyezkedni, hogy az állam akkor tesz eleget az 1848: XX. t.-c.-ben foglalt obiigónak, ha egyszerre kielégíti az egyháznak kívánságait, ezzel a kérdést megoldja és azután leveszi a kezét rólunk.» Ez egy igaz őszinte nyilt beszéd, mert hogy mi az állam támogatására és segélyére rászorulunk és a jövőben még fokozottabb mértékben rá fogunk szorulni, ezt tagadni nem lehet. És most lássuk, mit mondott Zichy J-ános gróf kultuszminiszter Egerben, mint képviselőjelölt programmbeszédében, azt mondta, hogy «az 1848: XX-ik t.-c.-ben lefektetett irányelvek szerint és értelmében a protestánsok érdekeiről is gondoskodni akar.» Továbbá hangoztatta a felekezeti béke föntartásának és a katolikus autonómia létrehozásának szükségességét. Hogy ezen nyilatkozatokban mi a sérelmes reánk nézve,, ezt felfogni képes nem vagyok, mert hogy érdekeinkről az idézett törvény irányelvei szerint jövőre is gondoskodva Jegyen, ezt mi is követelhetjük és a felekezeti béke fentartását mi is kívánjuk. A katholikus autonomia létrehozásához semmi közünk, de köztudomásu dolog, hogy Róma, a jezsuiták, a főpapság és az alpapság fanatikusabb része volt mindég kerékkötője a katholikus autonomia létrehozásának, mert a kath. világi elem befolyásától féltik hatalmukat és igy reánk nézve még sem lehet olyan káros a kath. autonómia létrehozása. A cikkíróval nem kivánok polémiába bocsátkozn arra nézve, hogy a protestáns érdekeket tekintve mennyiben volt Apponyi gróf kultuszminiszter működése cseber és mennyiben lesz Zichy gróf mostani kultuszminiszter működése veder, tehát rosszabb az előbbinél, ez politikai kérdés, ebbe egyházi dologban nem bocsátkozom, de egyet kérfytelen vagyok konstatálni és ez az, hogy Apponyi gróf kultuszminiszersége alatt, államsegély útján eddig nem remélt összeget juttathattunk nyugdijakra és a közterhek könnyítésére, hátra van egyelőre a lelkész fizetések emelése, ezt követelnünk kell az államtól és fokozatosan követelnünk kell a többit a kor igényeinek megfelelő kívánságaink teljesítését az 1848: XX-ik t.-c. szellemében és intentióihoz képest. A fenti cikk a legnagyobb bizalmatlansággal^ tekint a mostani kormány kultuszminiszterének működése elé, akkor, midőn e miniszter csak most lépte át a miniszteri szoba küszöbét, akkor, midőn püspökeink tisztelgése alkalmával a legmesszebbmenő jóakaratát nyilvánította a protestáns egyházak iránt; akkor, midőn egy Tisza István gróf a legfőbb támasza a mostani kormánynak, az a Tisza, a kiről még politikai ellenfelei is elismerik, hogy buzgó hű fia hazájának és a protestáns egyháznak, ekkor kár az ev. egyetem hivatalos közlönyének riadót fújni, a mostani kormány kultuszminisztere ellen, kinek e téreni működését nem ismerhetjük, de kívánatosnak tartjuk,