Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)
1910-04-21 / 17. szám
1910. E VANGE LIKUS ŐRÁLLÓ 151 akarja kerülni, nevezze a VIII. osztály vallástanát rendszeres vallástannak, Jézus tanításának, a keresztyénség tanításának, vagy a keresztyén vallás apológiájának, mert az apologia is természetszerűleg a hit és erkölcstan rendszerét kénytelen követni. Nem a néven fordul meg a dolog, hanem a lényegen. 8. A tananyag e beosztása a két kör mellett is egységes, amint egységes a középiskolai tanterv is, ámbár az állattant az I. és II. osztályban, majd újólag az V. osztályban taníttatja és a magyar nemzet történetét úgy a III. és IV., mint a VIII. osztályban is tüzetesen taníttatja, amellett, hogy erről a magyar olvasmányokban s az általános történet előadásakor sem felejtkezik meg. Az a két kör, amelybe a tananyagot tüzetes tárgyalás céljából beosztottuk, koncentrikus, közös központtal bíró. R középpont Krisztus. Rz ő fellépésének előzményeit, az ő életét és tudományát, az ő egyházának történetét, hitét és e hitnek az életben való nyilvánulásaít ismertetjük meg az ifjakkal vallásos nevelésük céljából. Krisztus az, akivel összeköttetésben van a vallástan anyagának minden részlete, ő az, akitől minden vallástanítás kiindul és akihez ismét visszatér. 9. Fentebb azt mondottam, hogy midőn az egyes osztályokban a vallástan anyagának egy-egy részletét tüzetesen tárgyaljuk, akkor a tananyag többi ágát sem veszítjük szem elől, úgy hogy minden év vallástanítása kerek egészet nyújtson. R bibliai anyag tárgyalásakor nem felejtkezhetünk meg az egyháztörténetről sem egészen és a hit és erkölcsi igazságokról sem. Például: Rz első osztályban az ó-szövetségi történetek tüzetes tárgyalásánál, amellett, hogy az új-szövetséget sem mellőzzük, a hit és erkölcsi igazságokat kátétételekbe foglaljuk és a reformáció ünnepére való előkészitésül és az Erős várunk tanításakor alkalmunk van Lulherről és reformációi munkájáról is megemlékeznünk. R második osztályban, amikor az újszövetségi történetekkel foglalkozunk tüzetesen, megtaníttatjuk Luther kátéjából a 2-ik részt, a hiszekegyet és magyarázatát, és megismerkedünk a keresztyén egyház megalakulásával, az első keresztyén hívek viszontagságaival. Ä harmadik osztályban az egyháztörténet tárgyának megfelelő szentírási helyeket olvastatunk az apostoli cselekedetek könyvéből és a korinthusi levelekből, a kátéból pedig a hiszekegynek és magyarázatának ismétlése mellett a miatyánkot vesszük át. R IV. osztályban a hit és erkölcstan tanítása alkalmával a bibliára folytonosan hivatkozunk és a hit és erkölcsi igazságok szemléltetésére bőven kell bibliai történeteket és egyháztörténeti példákat alkalmaznunk. S így tovább. Ekkép ahány osztály, annyi körben tűnik fel a vallástanítás. Nem is értem, hogy miért kifogásolják oly sokan a tananyag tüzetes tárgyalásának két nagyobb körben való mozgását, holott az elemi iskola négy osztályában mindegyikben külön körben, tehát összesen négy körben történik a bibliai történetek tüzetes tanítása. Sőt a gimnázium két alsó osztályában is többen, még az egységes tanmenet hívei is, két koncentrikus körben kívánják a bibliai történetek tüzetes tanítását. 10. Ezek alapján a tanterv kerete főbb vonásokban a következő lenne : I. osztályban ószövetségi történetek, II. osztályban újszövetségi történetek, a melyekben mindkét szabályban hit és erkölcsi igazságokat szemléltetünk. A III. osztályban egyháztörténet élet és korrajzokban. A IV. osztályban hit és erkölcstan Luther kátéja alapján az elválasztó tanokkal. V. osztályban biblia-ismertetés és olvastatás a főbb személyek jellemrajzával. VI. osztályban általános egyháztörténet, tekintettel az egyház alkotmányára, belső életére és a közművelődésre. VII. osztályban a magyar evangélikus egyház oknyomozó története, tekintettel az egyház alkotmányának kifejlődésére és a reformációnak a magyar nemzeti szellemre és művelődésre gyakorolt befolyására. VIII. osztályban rendszeres vallástan az ágostai hitvallás alapján apologiai előadásokban. 11. Hogy e kétkörű tanmenet mennyire természetes és a köztudatnak mennyire megfelel, annak bizonyításául hivatkozom a vallástanároknak arra az összejövetelére, amelyen először foglalkoztak a vallástan anyagának felosztásával. Ekkor még nem ismerték a hivatalosan készülő tantervet, tehát minden külső befolyástól menten függetlenül nyilatkozhatott meg nézetük. Ekkor osztályról-osztályra ugyanazt a tanmenetet állapították meg, ami a hivatalosan készülő tervben is megvolt és amely nagyjában megvan-e most tárgyalás alatt levő tervben is. Csak amikor a kétféle terv egyezősége ismeretessé vált, akkor emelkedtek hangok a hivatalos terv ellen és pedig ami legkülönösebb, ép olyan oldalról, ahonnét az a javaslat is eredt, amelynek alapján a vallástanári kongresszus a maga tervét megállapította. 12. Az általam itt javasolt tanmenetből kitűnik, hogy az alsó osztályokban a fősúly a bibliai tanításra, a felső osztályokban az egyháztörténetre fektetendő, anélkül, hogy a többi elemek tüzetes tárgyalása is akár az alsó, akár a felső osztályokban mellőztetnék. Eddig két egységes tervet ismerek; egyik Hetvényi Lajos kartársé, amelyet régebben ismertetett és ajánlott a később elfogadott egyetemes tervvel szemben. Ennek főhibája volt, hogy az alsó osztályokban az egyháztörténet nem fordul elő. A másik a pesti magyar evangélikus egyház vallástanárainak aláírásával ismeretes tanterv, amely azzal az igénnyel lép fel, hogy ,,a tanítás menetét ismétlések nélkül céltudatosan szabja meg", tehát szintén egységes akar lenni. De ha az általam ajánlott terv nem egységes, akkor ez sem egységes, mert maga e javaslat mondja, hogy ,,a középiskolák alsó négy osztályában befejezett egészet nyer minden tanuló", aminthogy a négy alsó osztályban mind a bibliai, mind az egyháztörténeti és hit és erkölcstani anyag tüzetes tárgyalásra be is van osztva. Ami tehát ezután a felső négy osztályban történik, az csak egy újabb körben való tanítás lehet, ha egyáltalában a körben való tanítás műszavát használjuk. Ezen még az sem változtat, hogy az ötödik osztályba a magyar egyház terve a bibliaismertetés helyébe a vallástörténetet helyezi s a hit és erkölcstant a keresztyénség tanításának nevezi. A főhibája e javaslatnak a túlságos dogmatizálás, a bibliaismertetés és az egyháztörténet tanításának rovására. Amikor az V. osztályban a vallástörténetet taníttatja, kénytelen az összehasonlílás kedvéért a keresztyén hit igazságaira is kiterjeszkedni, a VI. osztályban keresztyén hit és erkölcstant taníttat, a VIII. osztályban apologiát; de hogy a tanár ezt taníthassa, szintén csak a keresztyén hit és erkölcstan igazságait kell fejtegetnie, amint Luthardt is cselekszi apologiai előadásaiban A keresztyén egyház történetének e javaslat a felső osztályokban csak egy évet szentel, VII. osztály évét, holott ugyanez a javaslat a katonai iskola négy évéből kettőt fordít az egyháztörténet tanítására; a bibliaismertetést és olvastatást pedig a
