Evangélikus Őrálló, 1910 (6. évfolyam)

1910-04-21 / 17. szám

150 _ . EVANGELIKUS ORALLO 1910. 29. Áttekinthetők és pillanatnyi sebességgel kezelhetők-e a kombinált változatok ? 30. Célszerü-e a kombinácziók elhelyezése a játszó asztalon ? 31. A pedál hangjai simán beleolvadnak-e a manuálok hangjaiba ? 32. Van-e és hol van elhelyezve crescendó-mű ? redőnyös rendszer szerint van-e készítve ? zajtalanul müködik-e ? 33. Van-e és hol van elhelyezve a visszhang ('echo) ? 43. Hozzá lehet-e férni az orgona belső berendezéséhez? 35. Célszerűen vannak-e elhelyezve — a hangolás és javítás szempontjából — a sípok és a szerkezet egyéb alkotórészei ? 36. Vannak-e mellékváltozatok ? és melyek ? 37. Hol van elhelyezve a fújtató ? Magában a corpusban vagy külön szekrényben ? 38. Az orgona részére szükséges sűrített levegőt milyen fuvó szolgáltatja ? (lábnyomásra berendezett, kézzel hajtott, kerék-szerkezet, villamos mótor ?) 39. Ha villamos mótor hajtja, hol van elhelyezve és hány lóerejü ? 40. A fujtató ék-alaku vagy tégla-alaku-e ? El van-e látva kiegyenlitő ollóval és kettős ránccal ? 41. Hány szivattyús a fujtató ? 42. El van-e lálva biztosító szeleppel és óraművel ? 43. Jól van-e bőrözve, gondosan készült-e, zajtalanul működik-e ? 44. Mekkora a főcsatorna keresztmetszete ? 45. A széltartó hány míliméter vízoszlop nyomású ? 46. A szél abszolút ereje hány fok ? 47. Van-e tartalékfuvó szükség esetére ? 48. Képes-e a teljes müvet bőven ellátni levegővel ? Kellő mennyiségű szelet szolgáltat-e a legteljesebb akkord megszólaltatására ? (Besztercebánya.) Erdős Tivadar, tanár, zeneköri elnök^ Ä középiskolai vallásoktatás tervéről. (Folytatás és vége.) 6. Az egyháztörténeti anyagot leghelyesebben az alsó osztályokban a III.-ba és a felsőkben a VI. és VII.-be osztjuk be. A III. osztályba azért, mert a bibliai történetek után természetszerűleg következik az egyháztörténet s mert a III. osztályban kezdődik Magyarország polgári történetének is a tanítása. A magyarok megtérésének története párhuzamosan folyik a polgári történet hasonló tárgyú tanításával. Igaz, hogy a reformáció utáni kor története a polgári történet tanításában a IV. osztályban megy végbe; de ha én előzöm meg a polgári történet párhuzamos tanítását egy félévvel, az csak javára válik a vallástanításnak; ha ugyanis az egyháztörténet tanítása a Vi> osztályra maradna, akkor a polgári történet tanára előzné meg a vallástanárt a magyar reformáció történetének tanításában. A III. osztály egyháztörténetének tanítása élet és korrajzok alakjában történik, mert ez felel meg leginkább a tanulók fejlettségének. A VI. és VII. osztályban az egyháztörténet tanítása a polgári történet tanításával párhuzamosan meqy végbe. Azzal a különbséggel, hogy míg a polgári történet tanítása s a rendelkezésére álló idó szerint két éven át a VI. és VII. osztályban adja elő az általános történetet és külön a VIII.-ban a magyar nemzet történetét, addig az egyháztörténet tanításánál az általános egyháztörténetet egy évben, a VI. osztályban adjuk elő és a VII. osztályban külön a magyar evangélikus egyház történetét. Teljes párhuzamosság nem érhető el, mert ezáltal más fontosabb elvet, a vallástanítási anyag természetében rejlő sorrendet sértenénk meg. A magyar vonatkozások az általános egyháztörténet előadásakor is kiemelendők, amint az a polgári történet tanításában is történik; de amint a polgári történettanítás megköveteli a felső osztályokban is a külön magyar nemzeti történet tanítását, akkép szükséges, hogy a magyar evangélikus egyház története is külön évben, és pedig legcélszerűbben a VIII. osztály évében tanítassék. A magyar evangélikus egyház történetének külön évben való előadása azért is fontos, mert ezáltal elejét vesszük, hogy az idő hiányos beosztása, vagy egyesek tervszerű eljárása következtében a magyar evangélikus egyház történetének előadása rövidséget szenvedjen. Ha a magyar evangélikus egyház történetét csak az általános egyháztörténet keretében adnánk elő akkép, hogy a VI. osztályban csak a westfáliai békéig terjeszkednénk ki, akkor a magyar evangélikus egyház történetének is egyik fele a VI, a másik a VII. osztályra esnék, pedig a westfáliai békének a magyar evangélikus egyház történetének szempontjából nincs az a jelentősége, mint a német reformáció történétében; míg ugyanis ott a westfáliai béke a reformációnak diadalt és békét szerzett, addig nálunk a reformáció híveinek üldözése tovább is ép úgy folyt, mint azelőtt. A magyar evangélikus egyház története különálló történet, melynek egész más karaktere van, mint a többi nemzetek egyháztörténetének. A reformáció utáni kor történetének a westfáliai béke határul vételével való korszakokra osztása azért sem ajánlatos, mert a rendelkezésünkre álló idő rövidsége miatt az egyes országok reformációjának történetére bővebben nem terjeszkedhetünk ki s a korszakokra osztás miatt felesleges anyaggal kellene az üres kereteket kitölteni. A VI. és VII. osztály történetének előadása oknyomozó, és itt terjeszkedünk ki az egyház belső életére és alkotmányára és a vallásnak a művelődésre és nemzeti életre gyakorolt befolyására is. 7. A rendszeres vallástan tanítása ezek után a IV. és VIII. osztályra marad. A hit és erkölcstan külön években való tüzetes tárgyalását e tan természete is megkívánja. E tan rendszeres egészbe foglalja a hit és erkölcsi igazságokat, a rendszeres egészet pedig nem tanácsos évekre szétosztani. A közös név mellett is nagy a különbség e két osztály vallástanítása között. A IV. osztály tanítása Luther kátéjára támaszkodik, amelynek belső értéke mellett szerzőjének kiválósága és nemzetközi általánosan ismert volta is nagy jelentőséget ad. A VIII. osztály hit és erkölcstana az ágostai hitvalláson alapszik és apolo'getikus tárgyalás által a legméltóbban fejezi be az ifjak középiskolai jellemképző vallásos nevelését. Ily beosztás mellett nem lehet azt mondani, hogy a felső osztályokban azt ismételjük, amit az alsókban tanítottunk. Ha valaki ennek még a látszatát is el