Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)
1909-12-02 / 49. szám
1909. EV ÄNGELIKUS ŐRÁLLÓ 37 5 segélyből, mert azáltal lehetetlenné tennék a segédlelkészek fizetésének kiegészítése céljára az 1909. évi XIII. t.-c. értelmében megengedett állami segély igénybevételét. Az ezen céltól elvonandó összeget az egyházmegyék missiói és közigazgatási céljaira szánják. — Ä reformatio négyszázados évfordulójának méltó megünneplése, illetőleg méltó emlék állítása céljából a Luther-díj és díszoklevél alapításának eszméjét vetik fel. Fordítson — mondja a javaslat — erre a nemes célra mindegyik egyházkerület és az egyetemes egyház évenkint 200—200 koronát; az így összegyűlt 1000 koronát 4 éven át más más kerület legkiválóbb lelkészének adja az egyetemes gyűlés, a lelkészek szavazata alapján, tiszteletdíjul, díszoklevéllel, az egész magyarhoni ev. egyház elismerése gyanánt; az ötödik évben az egész ország evang. felekezeti tanárai és tanítói közül tüntessen ki egyet, aki a tanügy terén az evang. egyháznak legtöbb dicsőséget szerzett; a hatodik év 1000 koronáját 10 pályadíjra fordítsa. Mind a két tárgy előfordult az egyházmegyei közgyűlésen is s annak helyeslésével találkozott. Ugyancsak a lelkészi értekezlet javaslala alapján hívta fel az egyházmegye az egyházmegyebeli egyházközségeket arra is, hogy a reformatio négyszázados évfordulójának emlékére alaptökét létesítsenek. R budapesti egyházmegye lelkészei különösen a sajátos fővárosi viszonyokra vonatkozó kérdésekről tanácskoztak. R socialismus terjedése, a katholicizmus mindinkább támadó fellépése a mi fővárosi egyházunk lelki gondozóinak lelkes munkában való tömörülését teszi szükségessé. így a „Regisi Szent Ferenc egyesület", mely a szegényebb sorsú kath. hivők részére díjtalanul szerzi be a házasságkötéshez szükséges okmányokat (a más vallásúak részére is! B) vegyes j házasság kötése esetében a más vallású féltő! az j áttérést vagy legalább gyermekeinek átengedését köve- | teli. Foglalkoztatta még az értekezletet a diakonissa I ügy és a belmissió ügye. A reformatio négyszázados j évfordulójára a nőegyleteknek országos egyesületbe való tömörülését s theol. fakultás vagy oiyan felscbb leánynevelő intézet felállítását óhajtja az értekezlet, amelyben az említetten kivül elemi,- polgári- s tanítónőképző-intézet is helyet találna. A csanád—csongrádi kartárs*k értekezletének egyedüli tárgya az istentiszteletek egyöntetűségének a kérdése volt, mert az egyházmegyei törvényszéknek egy hosszú tárgyalása lefoglalta az értekezlet tartására szánt időt- A Petrovics-féle javaslat alapján azon irányelvet tették magukévá, hogy a lutheri reformatio arany középútján haladva az istentisztelet rendjének oly kerete állapíttassák meg, amely míg egyfelől a maga egyszerűségével minden nehézség és idegenkedés nélkül léptethető életbe, másfelől bizonyos felekezeti jelleg kidcmborítására is alkalmas. Az egyházmegyei közgyűlés útján a kerülethez terjesztették fel az ügyet. A horvát—sziavon egyházmegye lelkészei elhatározták, hogy részt vesznek a bácsi egyházmegye főesperesének jubileumán, továbbá közigazgatási ügyeket beszéltek meg. Jegyzőkönyvük másolatát német nyelven küldték be. A turöczi lelkésztestvérek elhatározták, hogy elhunyt fcesperesüknek Polereczky Andrásnak életrajzát megíratják, a tagsági díjakból fennmaradt s 200 koronára rugó összeget irodalmi célokra fordítják. Az istentiszteletek egyöntetűségére vonatkozó Petrovicsféle javaslatot pedig levették a napirendről azzal a kijelentéssel, hogy ők az istentisztelet minden uniformisálásának ellenei. A zólyomi egyházmegye lelkészi kara több belügyének elintézésén s néhány közigazgatási kérdésnek megbeszélésén kivül elhatározta, hogy a Luther-Otthon alapító tagjai sorába lép 100 koronával s felvetette a négyszázados évfordulóra egy országos Luther-árvaház felállításának eszméjét. Foglalkozott az értekezlet a Chalupka-féle „Fragmenta" cimű kézirat ügyével, a fürdői istentiszteletek (Szliács, Borosznó) kérdésével. Az istentiszteletek egyöntetűségének elintézését a zsinat feladatai közé sorozza. b) Dunáninneni kerület. A fehérkomáromi egyházmegyei lelkészi értekezlet tárgyai közül három közérdekű pont emelkedik ki. Szalay Mihály áttekintés cím alatt a mai kor szellemi áramlatait ismertette, s rá mutat azon jelekre, melyek látszólag a protestantismus hanyatlását mutatják. De kimutatja, hogy ez csak látszat s a protestantismusé a jövő. Az értekezlet arra búzdítja a lelkészeket, hogy népük lelkéhez férkőzve, óvják meg azt a veszedelmes irányzatok káros befolyásától. Mikolás Kálmán a »Vallásegyenlőségi szövetségről« értekezett, az Evangeliumi Szövetség eszméjét annak idején helyeselte, a »Vallásegyenlőségi szövetsóg"-et nem tartja célravezetőnek. Kövessy Béla a jelenlegi egyházpolitikát világította meg felvetvén azon kérdést, nem volna-e szükséges egy prot. politikai napilapnak alapítása. Az értekezlet a kérdésre nemmel válaszolt. A nógrádi egyházmegyében a lelkészek nagyszáma és a nagy távolságok miatt 3 lelkészi kör keletkezett, u. m. az alsó nógrádi, felső nógrádi és a hegyi kör- A hegyi kor már évek óta nem tartott értekezletet, a felső nógrádi kör nem terjesztette be jegyzőkönyvét, az alsó nógrádi jegyzőkönyv tartalmáról sem kell külön megemlékeznem, mert annak jelentékenyebb pontjai benne foglaltatnak a közös értekezlet jegyzökönyvében. Általában a nógrádi értekezletek sokat foglalkoznak a közigazgatási kérdésekkel. Az értekezletek tárgyalták az államsegély felosztásának kérdését, a leikészválasztási szabályrendelet tervezetét. Kívánatosnak jelentették ki, hogy a Luthertársaság tót és német nyelvű olvasmányokról is gondoskodjék. Felhívták az egyházmegye összes lelkészeit, hogy a Luthertársaságba belépni állásukkal járó becsületbeli kötelességüknek ismerjék és abba más egyházi tisztviselőket is bevonni igyekezzenek Ugyszinte kívánatosnak jelentették ki, hogy a reformatio négyszázados évfordulójának méltó megünnepelhetése céljából a pénzgyüjtés a gyülekezetekben már most megkezdődjék. A trencsénmegyei lelkészek a parochialis könyvtárra vonatkozó honti indítványt tárgyalták, de nem tartják keresztülvihető nek, hanem a helyett a jövő évben egyházmegyei könyvtár felállításáról fognak tanácskozni. Az özvegy-árva-ügy s az evang. felekezeti iskolák mindenáron való fenntartásának kérdése foglalkoztatta még az értekezletet. Dunáninnenröl a kerület részéről is érkezett be jelentés. A kerületi lelkészi értekezletnek kimagasló pontja volt a püspöknek elnöki megnyitója, melyet Máté 9. 37—38 szavaival: (»Az aratni való ugyan sok, de az arató kevés. Kérjétek azért az aratás urát, hogy bocsásson munkásokat az ő aratásába".) vezetett be s keserű panaszszal folytatta a miatt, hogy a theologusok száma egure fogy s befejezte azzal a
