Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)
1909-12-02 / 49. szám
1909. buzdítással, hogy a lelkészek igyekezzenek odahatni úgy saját családjukban, mint híveik körében, hogy minél több jeles ifjú lépjen a lelkészi pályára. E cél elérése érdekében az elnöki^ püspök azon óhajának adott kifejezést, hogy a theologusok nevelése az egész vonalon ingyenes legyen. Szó volt még az értekezleten az egyházi fegyelemről, a kül- és belmissió ügyéről ; végül az értekezlet lelkesen üdvözölte elnökét azon alkalomból, hogy az isteni gondviselés megengedte érnie lelkészi működésének ötvenedik évfordulóját. c) Dunántúli kerület. Adunántúü kerületben legélénkebb és legbelterjesebb az értekezleti munka; úgyannyira, hogy az eredetileg megindult patak hatalmas folyammá nott és kicsapott medréből, hogy megáztatva minél termőképesebbé tegye az egyházi élet talaját. A lelkészi értekezlet el nbb lelkészegyesületi majd a világi tagokat is bevonva nemcsak érdek, hanem munkakörébe is »Evangeliomi egyesülés'-sé alakult át. Az egyházmegyei lelkészegyesületek többsége pedig úgy határozott, hogy megmarad eddigi alakjában s az evangeliomi egyesületet külön szervezi az egyházmegyékben. És itt ki kell emelni, hogy az értekezletek munkájának érdekességét, belterjességét s így értékét is az elnöki tisztet viselő püspök által kitűzött kérdések adják meg. Ezen kérdéseket az egyes egyházmegyei értekezletek nemes versenyre kelve egymással fokozott érdeklődéssel tárgyalják s megbecsülhetetlen anyagot szolgáltatnak a kerületi értekezlet számára. De foglalkoznak az egyesületek egyéb kérdésekkel is. Az értekezletek működésének eredményéről külön füzet számol be, mely a kerü eti egyesület jegyzőkönyvét is magában foglalja. Függelékét néhány jelentősebb munka képezi. A lelkes elnöki megnyitó valóságos akadémiai egyházi beszéd. Feltárja a veszélyeket, melyek egyházunkat fenyegetik, rámutat az emberi gyengeségre, mely az egyház mezején mutatkozik: azután biztatólag kiált „Ne féljetek!" Rá mutat a fegyverekre, melyekkel, a győzelmet bizton kivívhatjuk, ezek: az ige, az élő hit. Ápoljuk a hitet — mondja a papok lelkipásztora — de először a saját keblünkben, mert csak úgy, ha itt is lobog: gyujthatjuk lángolásra mások szívében is. A nagyobb egyházmegyék lelkészei több lelkészegyletet alkotnak, úgy hogy összesen i7 lelkészegylet működik. Több egyesület évenkint kétszer is tart értekezletet. Az elnöki kérdőpontok a következők voltak: a) Az idealísmus és materialismus jelentősége az emberiség életében Az értekezletek munkájának végeredményét a kerületi előadó röviden így fejezi ki: Amint egészséges emberi élet csak ott lehet, ahol a testi és lelki élet harmóniába olvad egymással, úgy egészséges világnézet is csak az idealismus és materialismus jogos kiegyenlítéséből keletkezhetik. Az idelismus magasabb célú, az anyagon fölül emelkedő, érzékfeletti életet élni késztet, de könnyen ragadhat az álmok országába, a szétfoszló ködök homályos régióiba, ha elveszítjük lábunk alatt a földet. Hogyha pedig az idealismus szelleme nem ihlet, nem hevit, az állati élet nívójára sülyedünk alá. b) A lelki szabadság. Erre nézve a vélemények oda összpontosulnak, hogy: a lelki szabadság a lélek nemességének legfőbb alkotó része, az embernek, mint lelki teremtménynek lényege, de jogosultságát bizonyítja a szent irás is. A lelkiszabadság igaz védvárai az igaz kereszténységben, a helyesen felfogott protestantismusban s az ez által áthatott tudományban, kulturában, felvilágosodottságban s igaz liberalismusban találhatók föl. A lelkiszabadság leigázását rabszolgaság, a fejlődésben való megakadás, lelkisötétség, az élet megszűnése, a halál követné. Lelkiszabadság nélkül nincsen élet. c) A felekezeti türelmetlenség terjedése, okai, káros hatása a társadalom, a nemzet életére- A kerületi előadó ismertető munkájában e kérdésre nézve a következőket találjuk: A felekezeti türelmetlenség minden uralomra jutott egyházban megnyilatkozik s abban áll, hogy a maga meggyőződését igyekszik másra ráerőszakolni. A róm. kath. egyház, mely magát egyedül üdvözítőnek állítja, már dogmáinál fogva türelmetlen. A felekezeti türelmetlenség oka a jelenben nem annyira a vallásos buzgóság, mint inkább a kath egyház uralmának a biztosítása minden téren és minden fokozaton s az egyház ama régi törekvése, hogy a vallást mindenképen bele akarja vinni a politikába. Következményei mélyen járók : a társadalom szétbomlása; a társadalmi osztályokba a visszavonás üszkét dobja, a törvényhozást egyoldalú működésre kényszeríti, a nemzet erőteljes, egységes, egészséges fejlődését lehetetlenné teszi. Az erőket nem egyesíti, hanem ellentétbe állítja és szétbomlasztja. Egyházunk főerőssége ezen veszedelem ellen az öntudatos vallásosság terjesztése, az erők egyesítése, a társadalom szabadelvű tagjainak megnyerése, az igazi keresztyén szellem, a szeretet, a békesség terjesztése. A megalakult vallásegyeníőségi egyesület ellensúlyozhatja ezt a türelmetlenséget, amennyiben felvilágosodott szellemű más vallásbelieket is egyesít a maga körében. d) A sajtónak hatása a társadalom gondolkozásának irányítására. Mily módon volna sikeresebben felhasználható a benne rejlő erő a vallásos érzésnek népünkben való élesztésére, egyházunk jogainak védelmére ? Az egyes lelkészeguesületek egyértelműen elismerik a sajtó nagy hatalmát, ama tagadhatatlan tényt, hogy teljesen a napi sajtó irányítja a közvéleményt. Megegyeznek abban a kívánságban is, hogy a műveltek részére egy magas nivoju napilapot, a nép számára pedig egy krajcáros újságot kellene alapítani. A protestáns napi sajtó megteremtése egyházunk életkérdése lett. Álljanak össze tehát az egyházi testületek s gyűjtsék rá a pénzt, míg megvalósítható nem lesz az eszme. Addig pedig megkeresendő a Luthertársaság, hogy a vallásos iratoknak kolportázs útján való terjesztéséről gondoskodjék. e) A nőnevelő-intézet. E pont alatt arra a kérdésre kellett a lelkész-egyesületeknek felelni : nem volna-e szükséges felsőbb leányiskolánknak a gyakorlati életre előkészítő tanfolyamokkal, p. o. női gazdaságtan, kézimunka, házvezetés tanítással kiegészítése? — Vagy nem volna-e óhajtandó tanítóképző-intézettel — váltakozó osztályok berendezése mellett — kibővítése, hogy tanítói oklevelet megszerezni óhajtó növendékek tanulmányaikat saját intézetünkben fejezhessék be ?
