Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-12-02 / 49. szám

426 EVANGELIKUS ORÄLL0 1909. sic jubeo — törvényes felhatalmazás nélkül, és így alkotmányellenesen ma egyik szerzetes, vagy apácarendnek félmilliót, holnap a másiknak kitudja mennyit és milyen alakban adnak államsegítség gyanánt! Igazán hallatlan, botrányosan hallatlan, hogy eféle dolog egy alkotmányosnak nevezett államban megtörténhetik. Ä harmadik kérdés az: ha van pénz uj ágyukra, hadihajókra, uj szerzetesekre és apácákra: mért nincsen sem pénz, sem erkölcsi támogatás a protestáns egyházak számára ? Mért kopogtatnak ezek a valóban hazafias, a magyar nemzeti művelődésnek és alkotmányvédelemnek soha eléggé meg nem hálálható szolgálatokat tett egyházak kormány és törvényhozás ajtaján hiába, tételes törvények alapján is hiába, minden jog és igazság és méltányosság dacára is hiába! Nem látják azt az óriási ellentmondást: nemzet — és békebontó, titkos aknamunkát folytató szerzetesek és apácák törvény ellenére milliós segítségben és nekik talán millióknál is többet érő erkölcsi támogatásban részesülnek — mi pedig évtizedeken át hiába zörgetünk, kérünk, esdeklünk: még csak nem is hajtanak reánk, fölterjesztéseinkre, panaszainkra, követeléseinkre! Mit akarnak hát velünk ? Oda akarnak kényszeríteni, hogy kijátszott jogaink védelme végett végül mi is a politikai izgatás terére lepjünk ? Oda akarnak-e kényszeríteni, hogy nyíltan fölkérjük a képviselőház és főrendiház protestáns vallású tagjait, hogy tömörüljenek az evangéliumot és a haza jövőjét fenyegető veszélyek ellen külön politikai párttá ? . .. Vigyázzanak! Ne játszanak a tűzzel!. .. G. H. Jelentés a magyarhoni evang. egyházmegyék és egyházkerületek lelkészi értekezleteiről. Mélyen tisztelt Egyetemes Lelkészi Értekezlet! A múlt évi egyetemes lelkészi értekezlet megbízásából van szerencsém a magyarhoni ev. lelkészi értekezletek működésére vonatkozó jelentésemet az alábbiakban előterjeszteni. Mindenekelőtt beszámolok azzal, hogy mely egyházmegyei és egyházkerületi értekezletektől érkeztek be az adatok s melyekből nem. a) A bányakerület egyházmegyéi a pestmegyei kivételével beküldték jelentésüket, az egyházkerület nem. b) A dunáninneni kerületből beérkezett: a fehérkomáromi, nógrádi, trencséni és a kerületi jelentés. Hiányzik: mosonyi, nagyhonti, nyitrai, pozsonymsgyei és pozsonyvárosi jelentés. c) A dunántúli egyházmegyék valamint a kerület jelentése is szépen összeállitva külön füzetben érkezett be. d) A tiszai kerületből jelentés érkezett: az árvái, brassói, hegyaljai, sárosi és szepesmegyei egyházmegyékből, eddig hiányzik a gömöri,*) kishonti, liptói és a tiszavidéki, valamint a kerületi jelentés. A beérkezett jelentésekből az alább következendőket tartom szükségesnek kiemelni. a) Bányakerület. Az arad—békési egyházmegyei lelkészi értekezlet az istentiszteletek egyöntetűségére vonatkozó Petrovics-féle javaslatot és a református testvérekkel kötendő unióra vonatkozó Sztehlo-féle indítványt tárgyalta. Az előbbire nézve azon véleményének ad kifejezést, hogy a kérdést a Petrovics-féle javaslat szellemében kell megoldani. Nevezetesen azon elemeket, melyeket sem a szentírás, sem a jó ízlés, sem az áhítatkeltés szempontjából indokolni nem lehet, melyeket nem a Szentlélek ihlete hozott be, hanem az emberi gyarlóságok csempésztek be istentiszteleteinkbe, azokat el kell távolítani. A liturgikus elemet minden egyházban meg kell honosítani. Sílyt kell helyezni a szép éneklésre. — A második tárgy fölött az értekezlet napirendre tért, elég biztosítékot látván a cél megvalósítására az egyetemes felügyelői intézményben . A bácsi egyházmegyei lelkészi értekezlet sokoldalú munkásságot teljesített Szó volt ott az egyházmegyei könyvtárról, agenda készítéséről, amely hazai egyházunkban használatos mindhárom nyelven felölelje mindazon liturgikus cselekményeket, amelyek egyházunkban végeztetnek. Minden theologusra nézve kötelezővé óhajtják tenni a bácsmegyei testvérek a liturgiának mind a három nyelven való tökéletes elsajátítását. Legbehatóbban foglalkozott ezen értekezlet az istentiszteletek egyöntetűvé tételének kérdésével. Külön előadók terjesztettek be véleményt a magyar,a német- és a tót istentiszteletre vonatkozólag. Megállapodásuk az, hogy : felkérendő a püspöki kar, hogy minden kerületb legalább 4—4 lelkészt véve segítségül, maga vegye kezébe úgy az új agendák, valamint az istentiszteletek egyöntetűvé tételének ügyét s a papi értekezletek meghallgatásával maga adjon ki három t. i. magyar,- német- és tót agendát, megállapítván bennük a kötelező istentiszteleti rendet a magyar-, a német- és a tót gyülekezetekre nézve. A bánsági testvérek az egyházmegyei közgyűlés alkalmával tartottak értekezletet, melyen a közgyűlés főbb tárgyait beszélték meg s pastoralis kérdésekkel foglalkoztak. A békési egyházmegye lelkészi kara az államsegély feloszlásának s a reformatio négyszázados évfordulója megünneplésének kérdését vitatta meg. Az államsegély felosztásánál az egyházmegyék lélekszámát, a lelkészek s a felekezeti elemi rendes tanítók számát kívánják figyelembe vétetni. Az egyházmegyei segédlelkészeket nem óhajtják dotálni az állam*) Tudtunkkal ez most van feldolgozás alatt Bándy jegyző úrnál. Szerk.