Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-11-25 / 48. szám

EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 417 1909. egyházunkban folytonos és meg nem szakit haló. Igen, mi még emlékezünk a küzdő bajnokokra. Mi még tudjuk, hogy ezek sorában ott voltak szegény lelké­szeink is, akik többre becsüllék egyházuk önkormány­zatát, a számukra netán kinálkozo anyagi előnyöknél. Nem lett volna teljes a kép, ha ezt az utóbbi mozza­natot külön is ki nem emelte volna. Hiszen — sajnos — minden időben akadnak olyanok, akik hajlandók inkább az anyagi előnyök felé nyúlni s vannak, akik nem bíznak abban, hogy a hatalom felett mindenkor uralkodik és győz az erkölcsi erő. Megnyitja a gyű­lést azzal az óhajtással, hogy a gyűlés minden tag­ját a régi protestáns öntudat és érzés hassa át. A köztetszéssel fogadott tartalmas elnöki meg­nyitót Dr. Baltik püspök elnök indítványára jegyző­könyvbe foglalták. Majd a hitelesítő-bizottság kikül­dése után Dr. Zsigmondy Jenő főjegyző olvasta fel az egyetemes felügyelőnek jelentését, az évközben elő­fordult fontosabb eseményekről, intézkedésekről. Ez a jelentés képezte a későbbi tárgyalások alapját s volt befolyással azoknak a múlt évi jegyzőkönyv pontjai szerint megállapított sorrendjére. A mintegy 22 pont­ból álló jelentés hű tükrét képezi az egyetemes fel­ügyelő búzgó tevékenységének s azért azt elismerés kapcsán vették tudomásúl. Alig, hogy e ponttal végeztek, már megint a terem ügye kísértett. Barcza Géza a helyiséget tel­jesen alkalmatlannak találja a tanácskozásra, javasolja, hogy a Deáktérre menjünk vissza. Hevessy B. csat- ' lakozik e kérelemhez annál is inkább, mert az új helyiség az egészségre is határozottan ártalmas. — Sziehlo K. az okot abban látja, hogy a kerületek igen sok tanácskozási jöggal felruházott tagot küldenek ki. így a bányakerület maga 41-et küldött. (Nagy zaj, eláll! kiáltások). Äz építkezési bizottság erre nem számított. (Elég hibásan tette. Szerk.) Gyurátz F. püs­pök a protestáns tanácskozások nyilvánossági jellege s az egyháztagok joga hevében tiltakozik a Sztehlo felfogása ellen. Különben maga sem találja megfele­lőnek a helyiséget. (Éljenzés, taps.) — Szentiványi R. szerint mennél többen jönnek egyetemes gyűléseinkre, annál jobb. Ajánlja, hogy a deáktéri testvéregyházak szíves beleegyezésével holnap ismét a Deáktéren tar­tassák a gyűlés. Dr. Zsigmondy J. a tesivéregyházak nevében továbbra is szives készséggel ajánlja fel a termet. Dr. Prónay D. kimondja, ' hogy holnaptól kezdve az egyetemes gyűlési tanácskozások ismét a Deáktéren tartatnak, de a bizottsági ülések továbbra is a Szentkirályi-utcai épületben. — Ezzel aztán vég­kép letárgyaltatott a Szentkirályi-utcai szerencsétlenül megépített terem ügye, amely bántó hatásával ott kisértett az egész első napi tanácskozáson. Azntán sorra vették az egyetemes felügyelő je­lentését. Győry István felolvasta dr. Zsilinszky Mihály egyházkerületi felügyelőnek a genfi útjáról szóló nagy érdeklődéssel végig hallgatott jelentését, melyet a jegyzőkönyvben is kinyomatni határozott a közgyűlés s elismerését fejezte ki Zsilinszkynek. Báró Prónay Dezső elnök ezután meleg szavakkal üdvözölte Véssey Sándort, a dunántúli egyházkerület uj felügyelőjét. Rz uj felügyelőt igen élénk ovációban részesítették. R tárgyalás további folyamán a gyűlés újonnan válasz­totta a protestáns közös bizottságnak evangelikus rész­ről való tagjait, még pedig olyképpen, hogy az eddigi tagok mellé az elhunyt Ihász Lajos helyébe Véssey Sándor egyházkerületi felügyelőt választotta. Ezenkí­vül az uj megállapodás szerint öt póttagot is küldött ki Osztroluczky Géza, Barcza Géza, dr. Kéler Zoltán, Radvánszky Antal és Münnich Kálmán személyében. Dr. Zsigmondy Jenő protestáns közös bizottsági ügyekben tett előterjesztéseket. Korbély Géza tavaly megválasz­tott egyetemes jegyző letevén hivatali esküjét, az egyetemes állandó bizottságok megválasztása követ­kezett kevés személyi változással. Rz egyetemes gyű­lés feliratot intézett a vallás és közoktatásügyi mi­niszterhez a népiskolai törvény sérelmes 35. §-nak megváltoztatása ügyében, azonban a miniszter még nem intézkedett a sérelem megszüntetése iránt. — Na­gyobb vitát idézett elő az, hogy a belügyminiszter és a főrendiház elnöke immár egy éve nem intézkedett az Ihász Lajos kerületi felögyelo halálával megüresedett főrendiházi tagsági hely betöltése iránt. R tárgyhoz többen szóltak hozzá. Dr. Zsilinszky Mihály — úgy­mond — nem azért szól, mert az ő személyéről van szó, de ezt a halogatást sérelmesnek tartja. A főrendi hely az egyháznak törvényes jogán alapul s így annak betöltését nem kérni, hanem a törvényre hivatkozva követelni kell. Báró Prónay Dezső elnök sérelmet lát annyiban, hogy a törvényt nem tartják be s így a törvény végrehajtását kérni kell. Rz eljárás alaki része az elnökségre bízandó, amely mindenesetre tudni fogja teendőjét. R maga részéről kijelenti, hogy Ihász Lajos halálának az illetékes helyen való bejelentésevei és az uj főrend behívása szükségének jelzésével feladatának eleget tett s ezt a jegyzőkönyben külön is feltüntetni I javasolja, amit a gyűlés tudomásul is vett s elhatá­rozta, hogy a főrendi behívás eddigi halogatásában tör­vényes jogainak sérelmét látja s a főrendiház újjá­szervezésére vonatkozó törvényre való hivatkozással a belügyminiszter sürgős intézkedését kéri. A selmeczbányai tanár, Osztroluczky Gyula sérel­mes nyugdíjazása ügyében Szentiványi A. és Gyurátz F. elnöklete alatt ad hoc bizottság választatott. — A közös-bizottság részéről a miniszterrel leendő tár­gyalásra kijelölt tagok névsorát az egyet, gyűlés tudo­másúl vette A tiszai egyházkerület felterjesztése az államsegélynek 1904-ik évi memorandumban kontem­plált összegig való felemelése tárgyában áttétetett a közös prot. bizottsághoz. (Csak az a kívánatos, hogy ott aztán ne tágítsanak ettől az igazán szerény mini­mumtól.) — Az 1907. évi XXVII. t.-c. 35-ik §-ának módosítása iránt beadott kérvény érdemleges elin­tézésében nem részesült. — A jogügyi bizottság javasolja, hogy közgyűlés kivánja a minisztériumtól módosító törvényjavaslat készítését. — A hrussai plébános azon ténykedésében, hogy 2 evang. gyer­meket a lelkész megkérdezése nélkül temetett le, a miniszter ránk nézve sérelmet nem látván, Jánossy L. felszólálása után az 1895. évi egyet- jkv. 65-ik pontjában foglalt utasítás 18-ik §-ának módosításával egyetemes gyűlésünk felhatalmazta az evang. lelké­szeket hasonló eljárásra. A lajtaújfalusi állami isko­lában — hol eddig az evang. tanerők alkalmazását a kormány következetesen mellőzte — most újból üre­sedés lévén, a közgyűlés feliratot intéz evang. tan­erő kinevezése végett., A brezovai ismeretes (a lel­kész számára történt gyűjtést közigazgatási úton kihá­gásnak minősítő) sérelmes intézkedés ellen, annak sürgős helyrehozása végett felír a közgyűlés a bel­ügyminiszterhez. A nagylibercsei egyháztagok népes küldöttségben személyesen hozták fel kérelmüket a papválasztás ügyében. (Az egyszerű parasztruhába öltözött egyháztagoknak megjelenése a közgyűlési teremben élénk feltűnést keltett.) Ez és Dr. Baltazár i

Next

/
Thumbnails
Contents