Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-01-28 / 5. szám

38 1900 zom ? de ki emeljen onnan szellemem ereje, s emelkedjem vele mindig közelebb ahoz, kitől nyertem az erőt, ahoz, a ki létemnek kezdő és végoka; s kitől nyert hivatásom utján, hozzá mennél közelebb jutok : annál inkább válhatok a teremtés diszévé, koronájává. A ki azonban e hivatás magasra vivő útjára lép, i s ki rajta az emberiséget vezetni akarja a létezés j czélját kitűző teremtő Isten felé; legyen készen az arra, hogy szemben találja magával e világ fiait, a 1 kik a materialismus elvét magukban megszemélyesítik, | s a kiknek számuk megszámlálhatatlan. Ezektől hem- j zseg a világ ; sőt ezeké ma a többség, ezeké a ha- i talom, ezeké e világ. ,,E világ pedig gyűlöli azt, a ki ; nem övé". Számítson azért az, a ki a materialismus ördögi hatalmát megtörni akarja, arra, hogy maga ellen zúdítja ez egész világot; s harcza e világot leromboló, egy uj világot felépítő eszmék harcza lesz.. (Folyt, köv.) Luther-Társaság. Nyílt válasz Scholtz Ödön ágfalvi lelkész úrnak a Missiói Lapok szerkesztőjének. A Missiói Lapok 1908. évi X. és XII. számai nem a legkedvezőbb jelentést hozták a Luther-Társaságról. Hogy Scholtz Gusztáv és Gyurátz Ferencz püspökök, valamint Raffay Sándor lelkész előadásai a Missiói Lapoknak csak „sablonszerű programm" előadások, arról a Luther-Társaság vezetősége nem tehet. Mi jelenleg kiválóbb szónokokat alig ismerünk. A Missiói Lapok XII. számában közölt s a „legjobb indulat és szeretet diktálta" soraihoz azonban volna némi szavunk. 1. Az igazságnak meg nem felelő állítás az, hogy az 1908. évben a Luther-Társaság évi jelentése csak »a közgyűlés után október hó végén jelent meg« — mert a jelentés a szeptemberi közgyűlés előtt készen volt, a közgyűlésen a tagoknak ki lett osztva és fel is olvasva. Ezt a Missiói Lapok tudósítójának látnia kellett, de ezt a Missiói Lapok szerkesztője is tudta, hisz az egyetemes gyűlés alkalmával értesült erről. 2. Az igazságnak meg nem felelő állítás az, hogy a Luther-Társaság egyik legkelendőbb kiadványa a biblia-olvasókönyv kiadásának a rendezése ez idő szerint azért lehetetlen, mert »a könyvet díszítő képek clichéit oda kölcsönözték egy konkurrens vállalatnak.« A Missiói Lapok szerkesztője jól tudja, hogy clichéknek odakölcsönzése talán egy-két nappal hátráltathatja egy könyvnek a megjelenését, de lehetetlenné nem teszi, mert ha az egyik vállalat a clichét egy hétig használta, akkor a másik héten már a másik vállalatnak a képeit nyomni lehet. Megengedem, hogy tudatlanokat ily állításokkal lázítani lehet, de az sem nem „jóindulat, sem nem szeretet" s hozzá még valótlanság is. 3. Rég mult időknek, titkárságom előtti időknek a mulasztása a „Bierbrunner-féle imakönyv" sajtóhibái. Szeberényi Lajos lelkész körülbelől 10 évvel ezelőtt hányta ezt az akkori vezetőség szemére, több szellemességgel, s valótlan adatok felhasználása nélkül. — Ha már a Missiói Lapok szerkesztője annyira fájlalja, hogy német kiadványokat nem nyomatunk, miért nem terjeszti a Fammler-féle valóban kitűnő kiadványainkat és a többi német kiadványokat. Ne felejtsük el, hogy a Luther-Társaság első sorban a magyar egyházi irodalom fejlesztésére van hivatva. Német nyelvű gyülekezeteinket bőven elláthatjuk német egyházi termékekkel, de magyart nem nyomatnak sehol. Aztán a német ajkú tagok száma oly csekély, hogy magyar tagjaink rossz néven vették, mikor német kiadványt kiadtunk. Mi ellen panaszkodhatott volna a Missiói Lap szerkesztője joggal? Az ellen, hogy az évi jelentés nagy késedelemmel lett expediálva. Ez a LutherTársaság ev. könyvkereskedés bizományosának, Pctrik Géza urnák a mulasztása. Ezt sajnáljuk. — A mint a lassú expedítio tudomásomra jutott, rögtön jelentést tettem a kis bizottságnak, a miről a novemberi jegyzőkönyv tanúskodik s a bizottság utasítást is adott a bizományosnak, hogy a tagilletményt haladéktalanul expediálja. E tényállásról a Missiói Lapok szerkesztőjének tudomása volt, miért nem közölte a tényállást másképen ? A bibliai olvasókönyv ki nem adásának az oka pedig nem a cliché oda kölcsönzése, hanem az, hogy a Luther-Társaság eddig erre a könyvre 3411 korona 79 fillért ráfizetett. A mikor az első 2000 példányt kinyomattuk, akkor matriczákat készíttettünk, abban a hiszemben, hogy ez a könyv, mint tankönyv kelendő lesz, s az első kiadás deficzitjét a következő kiadások után járó haszon fogja fedezni. Sajnos, a könyv nagyon lanyhán kelt. A legnagyobb nehézség azonban az, hogy a bibliát ezentúl uj revideált szöveggel fogjáK nyomatni, ily szöveggel készült már az új református bibliaolvasókönyv is. — A mi bibliai olvasókönyvünk a régi bibliai szöveg alapján készült s ennek következtében a mi bibliaolvasókönyvünk a forgalomba jövő bibliával össze nem vág. Kiadása tehát nem ajánlható. Új szöveggel való kiadása, azonban megint annyira igénybe venné a társaság tőkéjét, hogy ezért a felelősséget magunkra vállalni nem mertük s ezért döntött a végrehajtó bizottság a ki nem adás mellett s terjeszti a kérdést a jövő közgyűlés elé. Az énekeskönyv kiadását pedig azért nem vállalta a társaság, mert a szerződésileg kikötött árért jobb nyomda azt nekünk előállítani nem tudta volna. Különben különös, hogy míg a Luther-Társaság az énekes könyvet 1 korona 20 fillérért tartozott volna forgalomba hozni, addig a jelenlegi kiadó 1 korona 35 fillérért küldi szét, tehát már kedvezőbb helyzet. Énekes könyvek, tankönyvek kiadásaira hivatva lett volna az evang. tankönyv vállalat, mely eszméért én annyit küzdöttem és annyi háborúságot szenvedtem. — Nem láttam soha a küzdők mellett a Missziói Lapok szerkesztőjét. Rendszer nélküli kiadással, amikor súlyos szerződést kötünk egy kerülettel oly énekes könyvre, melyet bárki más is nyomathat és nyomat is, amint azt Dr. Masznyik igazgató ur kifejtette, valóban czélt nem érünk, csak anyagi veszteséget szenvedhetünk. Tessék az ev. tankönyvvállalati eszmém mellett síkra szállani, amint azt a bajor ev. egyház megvalósította, s biztosítom, hogy a Luther-Társaság egy arany bánya felett fog rendelkezni. A Missiói Lapok szerkesztője a titkárnak is ad jó tanácsot, hogy mi mindent kellene tennie. Engedje meg, hogy felsoroljam, mit tett a titkár az 1908-ik évben. 1. 242 ügyiratot elintézett.