Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-10-28 / 44. szám

v. év. Nyíregyháza, 1909. december 24. 5

2. szám. // EYANGELIKUS OEALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. A lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. ' • Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TARTALOM-JEGYZÉK Vezércikk : Az egyetemes gyűlés előtt. — A vegyesházasságok ügye a protestáns közösbizottság előtt. — Luther és Staupitz búcsúja. Frenyó Lajos. — A híveknek lelkészük iránti szeretet meynyilatkozásához közigazgatási hatóságok engedélye szükséges. Szekerka Pál. — A sajtónak hatása a társadalom gondolkozásának irányítására. Kiss Samu. — Külföld. — Belélet.— Irodalom. — Pályázatok. — Hirdetések. Rz egyetemes gyűlés előtt. I ii. Új szellem inangurálásáért esdettünk az egyetemes közgyűlésnek új szinhelyére való ! költözésekor. A belső megújulásra irányúló kérelmünk és óhajunk lehet-e aktuálisabb, mint épen most — a reformátló ünnepének közvetlen köszöbön léte előtt, — amikor a kutató szem úgyis a történelem határmesgyéin áll és ott széttekintve, úgyis azt az eszmei jelentőségű fölhívást látja felragyogni a múlt törmelékei közül: Újuljatok meg — a ti elméteknek, a ti egész belső világotoknak megújulása szerint. Jelen cikkünk címe alatt kibocsátott első fejtegetésünkben ráutaltunk annak kívánatos voltára, hogy a zsinattartás kérdésében végre ki kellene mondani az utolsó szót, pótolni j kellene az 1891—93-iki zsinat alkotásának ! hiányosakúl beigazolódott némely részeit, i hazai egyházunk egyetemességének jellegét kellene kidomborítani a kultuszban és a lelkészválasztás módjában és intézményes biztosítékokról kellene gondoskodni arra nézve, hogy a politika egyházemésztő kérdései sem közvetett (a kormány részére teendő politikai szolgálatok), sem közvetlen (nemzetiségi kérdések) módon a tanácskozás asztalára ne kerüljenek. fc Legfőbb hatóságunk, törvényhozó testületünk után most pár szóban magáról az egyetemes egyházi közgyűlésről kell szólanunk. Nincs benne semmi kétség, hogy a véleménynyilvánítás szabadságának nagy elve kellőképen biztosítva van benne. Akár szavazati, akár tanácskozási joggal is van valaki jelen, az elnökség kellő gondot visel arra, hogy nézetét bármely kérdésben is szabadon nyilváníthassa, — tehát módja van arra, .^ogy érveivel, szavainak súlyával befőlyáso)>

;., i hallgatóságát. Azonban három megje • még is tartozunk e helyütt is. Mind

? z egyetemes papság igazán demokri y és korszerű nagy elvén épül fel és Cinnél több érdeklődőnek bevonása — hoz. /szólásuk külső körülményeinek biztosítása és így az igazi közvélemény kialakulása nagy érdekét tartja szem előtt. Az első az, hogy az egyházkerületeknek gondoskodniok kellene arról, hogy ama 8—8 kiküldött sorában, akik szavazati joggal képviselik őket az egyetemes gyűlésen, akiknek a lelkészek közül választott csoportja költségeit a kerület pénztára megtéríti, ne csak a kétségkívül nagy érdemeket szerzett idősebb, de koronként a fiatalabb lelkész és világi gárda tagjai is helyet foglaljanak. Hadd legyen ott a konzervatív elem mellett a haladás eszméi iránt fogékonyabb elem is. Jusson szóhoz ott sok oly eszme, vágy, óhaj, — amely a jelenlegi rendszer mellett csak az egyes parochiák társalgóiban vagy legfeljebb egyes papi körök konferenciáiban jut levegőhöz, hogy azután ott újra eltemetkezzék és csak a titkos elégedetlenség üszkét szítsa. — Legyen tehát az egyetemes gyűlés valóban egyetemes megnyilvánúlása a hazai evang. egyházi közvéleménynek, úgy, hogy mi szinte megfontolandónak tartjuk azt a kérdést is: nem kellene-e a szavazati joggal résztvevők számának szaporításáról gondoskodni? — Ä másik, már igazán csak formai értékű megjegyzésünk az, — történjék gondoskodás arról, hogy akár szavazati, akár tanácskozási joggal van valaki kiküldve, ülőhelyről föltétlenül biztosítva legyen. A recsegő padló és az álldogálók nagy tömegében keletkező beszélgetések sem