Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-10-07 / 41. szám

356 EVÄNGE

LIKUS ORÄ

L

LO 1909. Az elnöki megnyitó után, a melyet lapunk más helyén közlünk, a népes gyűlés vita nélkül fogadta el az igazgató választmánynak előterjesztéseit, amelyekről már megemlékeztünk. A gyűlés az elnöknek a nagyfokú érdeklődésért való köszönet mondása után véget ért. (Vége köv.) Dr. Zsilinszky Mihály megnyitó beszéde a Luther-Társaság kassai gyűlésén. Tisztelt közgyűlés! Midőn mi a kassai evang. egyház szíves meghívása folytán nemes Äbaujtorna vármegyének történelmi nevezetességű Székvárosában megjelenve a vármegye dísztermében összegyültünk: azt gondolom, hogy legelső kötelességünk, hogy hálás köszönetet mondjunk úgy a meghívó evang. gyülekezetnek, mint a tanácskozásainknak helyet engedő vármegye törvényhatóságának is. Vendégszeretetüket nagyra becsülve és szívesen fogadva, biztosíthatjuk őket, hogy előzékenységükkel nem fogunk visszaélni. Hiszen a világ megváltójának a nevében jöttünk ide, kezünkben az ő evangéliomának szent könyvével, szívünkben pedig az őszinte szeretet érzelmeivel, hogy Irodalmi Társaságunk céljait és eszközeit a nagy közönséggel megismertessük. Kérdés mi a Luther-Társaságnak valódi hivatása ? Nem más, mint evang. szellemű vallásos irodalmunknak fejlesztése, elterjesztése irodalmi eszközök által, melyek között elsősorban a sajtó áll. Ez a keresztyénségnek, mondhatom az egész modern közéletnek leghatalmasabb hódító eszköze. Amely feladatot a keresztyénség másfél évezreden át a templomi szószék által végzett, azt az új-korban a sajtó végzi. Ez ma a szellemi és erkölcsi haladásnak leghatalmasabb fegyvere. Ez az a világító fáklya, mely bevilágít az állami, társadalmi és egyházi életnek minden zugába és megvilágítja a szellemi haladás útjait. Aki végig tekint az emberi értelem és érzelem által előidézett legújabb vívmányokon, aki összehasonlítja a középkori és újkori irodalomnak gazdag tartalmát s legújabban például csak a természettudományok óriási előrehaladását, az kétségtelenül meg fog győződni azon óriási változásokról, melyek ezeknek hatása alatt a társadalmi, az egyházi és politikai közviszonyokban, sőt az egész világfelfogásban bekövetkeztek (úgy van!) Altalános közművelődésünk haladásának nagy lépéseit jelzi az, hogy az ember először is meghódította a földet, amely gyümölcsével táplálta és kincseivel gazdagította. Azután meghódította a vizet, mely a hajók kiépítése előtt a földkerekségen lakó embereket évezredeken át elválasztotta egymástól. Ma már közel állunk ahhoz, hogy a léghajókkal megfogja hódítani a levegőt is. Emellett bővítette a természeti világosságot a villany fényével, a Röntgen sugarakkal pedig átvilágít az emberi testen is, hogy az ott rejlő bajoknak orvoslását elősegítse. Ily hódítások láttára önkénytelenül is azon kérdés tolul ajkunkra: hol késik az a magasabb lelki tudomány, mely arra tanít bennünket, hogyan kell és hogyan lehet meghódítani az emberek szívét és eszét? Ki fogja felkutatni azokat a titokteljes sugarakat, melyek bevilágítanak a lélek mélységeibe, hogy azoknak segítségével az emberi társadalomnak közös célja, az emberi boldogság lehetőleg elérhető legyen!? (Éljenzés.) Hiszen látjuk, hogy az ember testi bajainak és betegségeinek orvosai új meg új gyógymódokat és gyógyszereket keresnek a test rendes functiójának biztosítása céljából. Felfedezték a testben működő mikrobákat és bacillusokat s ezekkel szemben olyan elemeket is, melyek a test egészségét és életképességét fokozzák. De kérdjük, hol vannak azok az orvosok és azok a gyógyszerek, amelyekkel a lelki és erkölcsi betegségek mikrobáit és bacillusait fogják elpusztítani oly célból, hogy az állami és társadalmi, a vallási és erkölcsi állapotok összhangban fejlődhessenek a természet örök törvényeivel? Mikor fog megszűnni a lelki sötétség, a babona, a tudatlanság és K türelmetlenség szelleme ? Ki fogja kiirtani az emberek lelkéből az önzést, az uralomvágyat, az üres gőgből eredő hatalmaskodásokat. amelyek évezredek óta veszélyeztetik az emberiség fejlődését? És kí fogja diadalra emelni az Isten és emberszeretet erényeit; a törvény, jog és igazság parancsait; a vallási jogegyenlőség, a viszonyosság és testvériség nagy elveit, hogy egyszer vége szakadjon a középkori kiváltságok és az ebből származó erkölcsi, társadalmi és politikai hazugságok bűnének? (Éljenzés!) Ezek valóban nagy kérdések, melyekre nehéz kielégítő feleletet adni, de nem lehetetlen. íme itt van az egyetlen főorvos, a Megváltó, akinek szeme közel kétezer év előtt bepillantott az emberi szív és lélek mélységeibe és megmutatta azokat a bacillusokat, amelyek az erkölcsi betegségeket már akkor előidézték. Itt vannak az újkori tudósok, tanárok és doktorok; a lelki pásztorok és tanítók, akik az egyetemes papság elvénél fogva mindnyájan hivatva vannak arra, hogy kutassák és tanulmányozzák az emberi természet titkait és új gyógymódokkal orvosolják a lélek betegségeit. A Krisztusnak szent evangeliuma elragadó színekkel festi a lelki szabadságnak, testvériségnek, igazságnak, a békeségnek, a humanismusuak és az igazi felvilágosodásnak tanait. De az emberi gyarlóság bűnei ezeknek dacára újra — meg újra felülkerekednek, előidézik azokat a társadalmi harcokat, melyek az emberiség biztos haladását és békéjét akadályozzák. És ez év századok óta így van, ismétlődni fog mindaddig, amíg az emberek szellemi és anyagi érdekeit intéző gyarló földi hatalmasságok vissza nem térnek a Krisztusnak valláserkölcsi elveinek követéséhez. (Hosszas éljenzés és helyeslés.) Ami Irodalmi Társaságunk ezeknek a Krisztusi tanoknak kívánja minél szélesebb körben való elterjedését előmozdítani. Kiadott könyveivel és irataival, a lélek üdvére, a nép tömegeinek szivéhez és értelméhez kíván férni a társad Ami béke és biztos haladás nagy érdekeinek szolgálatában. Tisztelem a törvényesen bevett vallásfelekezetek vallásos meggyőződését, de azt kívánjuk, hogy a magunk szent meggyőződése is tiszteletben tartassék, mert a mi felfogásunk szerint a lelki szabadságnak egyetlen korlátát csak másoknak hasonló szabadsága képezheti és semmi más. (Úgy van!) Ez oly igazság, melynek megsértése a történelem tanúsága szerint úgy hazánkban, mint más művelt országok-