Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-10-07 / 41. szám

1909. EVANGELIKUS ORALLO 357 ban is milliók ártatlan vérének ontását vonta maga után. (Úgy van!) Erre tanúbizonyságul szolgál nemes Kassa városának történelme is. Élő tanúbizonyság őseivel együtt nemzetünknek az a szabadsághőse is, akinek csontjait szent ereklyék gyanánt idegen földből csak nemrégen a kassai nagy és történelmi nevezetességű templomban helyezte el a hálás utókor kegyelete. Ez az utólagos történelmi igazságszolgáltatás felemelő hatással lehet mindazon hősökre, akiket korunk meg nem értett, vagy akiket a pártszenvedély igaztalanul itélt el. (Helyeslés.) Jól esik tudnunk, hogy Kassán a protestantismusnak mindég voltak oly férfiai, akik az evang. igazságaival azonosították magukat Hálásan emlékezünk vissza egy Gálszécsy Istvánra, egy Batizy Andrásra, Huszár Pálra és Alvinczy Péterre, akik itt élőszóval és tollal élesztgették az evang. iránti szeretetnek szent tűzét. Ezeknek irodalmi munkái az »Énekek könyve«, a »Keresztényi tudományról való könyvecskék« és zenére alkalmazott »énekek« ma is nevezetes irodalmi emlékeink közzé tartoznak. Valóban igaz a költőnek szava, hogy »a derék nem fél az idők mohától, a koporsóból kitör és eget kér«. (Éljenzés.) Adjunk hálát az isteni gondviselésnek, hogy a haladó kor jobbra változott. A vallási szabadság, a jogegyenlőség és viszonosság nagy elvei — legalább a papiroson — el vannak ismerve. A történelem és a közművelődés terjedése remélnünk engedi, hogy nincs messze az az idő, amikor a hazánkban lévő vallásfelekezetek nem 'azt fogják keresni, ami őket elválasztja egymástól, hanem azt, ami egyesiteni fogja őket. Az erre való őszinte törekvésnek csak jó eredménye lehet. Használjuk fel erre a sajtónak hatalmas fegyverét. Feledjük el a multak bűneit és sebeit; tekintetünket a jövő reményei felé forditsuk. Velünk van a törvény, velünk a jog és igazság; de velünk van a jó Isten segítsége és' a művelt világ haladó korszelleme is. (Éljenzés.) Nincs okunk csüggedésre. A Luther-Társaság is hódítani akar, de nem földet, nem vizet, nem levegőt, hanem szíveket és lelkeket az ész és tudomány, a hit- és erkölcs erejével. Minél több embertársunk lelki békességét előmozdítani : ez a mi feladatunk. Érezzük, hogy minél magasabb a cél, mely felé törekszünk, annál áldásosabb a munka, melyet ennek érdekében kifejtünk. Ebben a nemes munkában való tevékeny részvételre hivom én fel Tisztelt Tagtársainkat, midőn ezen mai ünnepélyes közgyűlésünket megnyitom (Éljenzés és taps.) Rz egyetemes nyugdíjintézeti bizottságnak átmeneti intézkedése a. folyó évi járulékokra nézve. — Lelkésztestvéreink s általában az egyetemes nyugdíjintézet tagjainak tájékoztatása végett az alábbiakban közöljük az egyetemes nyugdíjügyi bizottságnak a folyó évre, mint átmeneti esztendőre nézve hozott nagyfontosságú határozatát • — KIVONAT az egyetemes egyházi nyugdíjintézeti bizottság Budapesten, 1909. szept. 21-ikén tartott ülésének jegyzőkönyvéből. 18. Ügyvivő hivatkozással azon körülményre, hogy a bizottság a folyó évi májusban megkezdett nyugdíjigény megállapítását mindeddig egyetlenegy, t. i. a dunáninneni egyházkerületre nézve sem fejezte még be s így kizártnak tekintendő annak lehetősége, hogy az összes nyugdíjigények ez év hátralevő folyamán mind megállapíthatók s ez .alapon a járulékszámlák kellő időre kiállíthatok legyenek: ennélfogva javasolja, hogy az egyházközségek és tagok járulékainak befizetésére nézve a folyó 1909. év átmeneti évnek mondassék ki, az előterjesztett módozatok mellett. A bizottság belátván a kényszerhelyzetet s ebben a rendkívüli intézkedés szükségét, az ügyvivő javaslatát elfogadja s ahhoz képest az egyetemes nyugdíjintézeti szabályrendelet 38., illetőleg 40., 41. és 42. §-ai alapján a folyó 1909. évre esedekes járulékok előirására s befizetésére nézve, az egyetemes közgyűlés jóváhagyása reményében következő átmeneti ügyrendi szabályzatot állapít meg : a) Az egyetemes nyugdíjintézet rendes lelkész tagjai mindnyájan egyiránt, tekintet nélkül a nyugdíjigény különbözőségére, a minimális 2400 K nyugdíjigénynek 3 százalékát, vagyis 72 koronát tartoznak befizetni a folyó 1909. évre esedékes járulékképen s ezen felül az illeték a mult évről netalán megmaradt hátrálékaikat. b) Azon lelkészek, akik 2400 koronánál magasabb nyugdíjigényt nyernek, az előbbi rendelkezés szerint az 1909. évre csonkán befizetett évi járulékot a következő 1910. évben lesznek kötelesek a 40. §. b) pontjának megfe'elő mértékig kiegészítve utánfizetni. c) A lelkész tagokra nézve általában a 41. és 42. §. alapján számítandó pótlások fizetésének kötelezettsége nem a folyó 1909, hanem csak a következő 1910. évben veszi kezdetét. d) Az egyházközségek a rendes lelkészi állomások után a 33 §. szerint fizetendő 1 százalék fenntartási járulékul a fenti a) pont rendelkezéseinek megfelelően az 1909. évre különbség nélkül 24 koronát fizetnek, a mult évről nyilvántartott netaláni hátrálékon kivül. A magasabb nyugdíjigénnyel biró állomások után fizetendő fenntartási járulékoknál ekként előálló különbözetek az 1910. évben lesznek pótlólag kiegyenlítendők. e) Ha valamely lelkész tag ez átmeneti intézkedések időtartama alatt kívánná nyugdíjjogosultságát érvényesítem', annak nyugdíjigényét a bizottság úgy mint eddig tette, soron kivül fogja megállapítani. f) Jelen átmeneti ügyrendi intézkedések csupán a rendes lelkész tagokra vonatkoznak; azok alól tehát kivétetnek a püspökök, theol. akadémiai tanárok, hitoktatók és kántorok, akiknek nyugdíjigényeik még ez év folyamán állapíttatnak meg. Ennélfogva a kivételt képező utóbbi tagok nyugdíjigényeik után úgy a 38. §. szerint számítandó fenntartási, valamint a 40. és 42. §-okhan meghatározott tagsági járulékok a folyó 1909. évre teljesen a jogérvényes szabályrendelet határozmányai értelmében írandók elő és lesznek befizetendők. Kelt mint fent. Jegyzette : Gyürky Pál, ügyvivő.