Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-09-30 / 40. szám

1909. EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 347 pélyes Luther-estély. Ä közének után Móhr Béla kassai lelkész imádkozott az oltárnál, majd Bancsó Antal soproni theol. igazgató tartott magas színvonalú előadást a munka jelentőségéről, a szociális mozgalomban. Kifejtette, hogy a munkának a szociális mozgalomban kiegyenlítő, nivelláló ereje van s egyedüli eszköz, mely az emberek között az egyenlőséget létre hozhatja. Ismertette a munkás proletárság eredetét, a tőkés osztály (kartel, trust) önzését és a munkás osztály önérzetének és öntudatának kifejlődését. Kikel a magyarországi szociálista agitátorok ellen, akiknek harcmodora nem egyeztethető össze a munkáért, a munka becsületéért való küzdelem méltó harcmodorával, a harc csak maga a munka és ennek helyes szervezése lehet. Rááb Károly főesperes és Löw Fülöp lelkész gyámintézeti mozzanatokat adtak elő, Dr. Nagy Olivér jogakadémiai tanár az 1848. évi XX. t.-c. végrehajtási módozatairól tartott érdekes s több tekintetben új pontokat érintő előadást. (Folyt, köv.) Ä hit- és erkölcstan tanítása a középiskolában. A középiskolai vallástanítási terv a IV. és VIII. osztály számára írja elő a hit- és erkölcstant. Az elemi iskolában szükséges hittani és erkölcstani ismereteket a káté tanítása nyújtja s betetőzi a konfirmációi oktatás. A káté tanítása a középiskolában csak alapozás a hit- és erkölcstan tanításához, amellyel a káté anyagát összefoglaljuk, rendszerezzük és ahol kell, bővebben kifejtjük. működő mikrobákat és bacillusokat s ezekkel szemben olyan elemeket is, melyek a test épségét és életképességét fokozzák. De kérdi, hol vannak azok az orvosok és azok a gyógyszerek, amelyekkel a lelki és erkölcsi betegségek mikrobáit és bacillusait fogják elpusztítani, oly célból, hogy az állami és társadalmi, a vallási és erkölcsi állapotok összhangban fejlődhessenek a természet örök törvényeivel ? Mikor fog megszűnni a lelki sötétség, a babona, a tudatlanság és a türelmetlenség szelleme? Ki fogja kiirtani az emberek lelkéből az önzést, az uralomvágyat, az üres gőgből eredő hatalmaskodásokat, melyek évezredek óta állandóan veszélyeztetik az emberiség békés fejlődését? És ki fogja diadalra emelni az Isten- és emberszeretet erényeit, a törvény, jog és igazság parancsait, a vallási jogegyenlőség, a viszonosság és testvériség nagy elveit, hogy vége szakadjon a középkori kiváltságoknak s az ebből eredő erkölcsi, társadalmi és politikai hazugságok bűneinek? Az egyetlen főorvos — úgymond — a Megváltó, akinek szeme közel kétezer év előtt bepillantott az emberi szív és lélek mélységeibe s megmutatta azokat a bacillusokat, melyek az erkölcsi betegségeket már akkor előidézték. De az emberi gyarlóság bűnei, ezeknek dacára, újra, meg újra felülkerekednek s előidézik azokat a társadalmi harcokat, melyek az emberiség biztos haladását és békéjét akadályozzák. És ez évezredek óta van így s ismétlődni fog mindaddig, míg az emberek szellemi és anyagi érdekeit intéző gyarló töldi hatalmasságok vissza nem térnek a Krisztus valláserkölcsi elveinek követéséhez. Az irodalmi társaságnak a Krisztusi tanok terjesztése a feladata. S csak azt kívánjuk — úgymond — hogy tiszteletben tartva a törvényesen bevett vallásfelekezetek vallásos meggyőződését, a magunk meggyőződése is tiszteletben tartassék, mert a mi felfogásunk az, hogy a lelki szabadság korlátját csak másoknak hasonló szabadsága képezheti és semmi más. Megemlékezik ezután az elnök Kassa városnak a protestantismussal és a lelki szabadság harcaival való vonatkozásairól. A vallási szabadság elvei — legalább papiroson — el vannak ismerve. A türelem és közmívelődés terjedése remélni engedi, hogy nincs messze az az idő, amikor a hazánkban levő felekezetek nem azt fogják keresni, ami őket elválasztja egymástól, hanem azt, ami egyesíteni fogja őket. Az erre való törekvésnek csak jó eredménye lehet s használjuk fel erre a sajtónak hatalmas fegyverét. Ebben a munkában való tevékeny résztvételre hívja a társaság tagjait. Dr. Zsilinszky Mihály beszédét hosszú tapsvihar és éljenzés követte s . Gyurátz Ferenc püspök, egyházi elnök a beszédért hálás köszönetet tolmácsoló beszéde és javaslata után a közgyűlés a beszéd kinyomatását és terjesztését határozta el. A titkári jelentés kapcsán a közgyűlés Csengey Gusztáv ,,Izráel története" cimü müvének ötszáz koronával való támogatását, dr. Mikler Károly egyetemi m. tanár „Evangelikus egyházjog" cimü munkájának a legszélesebb körben való meleg ajánlását határozta el. A postillák összeállításával Paulik János bízatott meg. S végül többek között örömmel vették tudomásul Raffay Sándornak addig elkészített biblia-magyarázatát. A közgyűlés igen sok belső ügyét és a társaság felvirágoztatását célzó intézkedést tárgyalt meg. Este a társaság megkoszorúzta Rákóczinak a kath. dómban elhelyezett hamvait, ahol Kovács Sándor pozsonyi theologiai tanár mondott igen szép beszédet. Ugyancsak este volt az evang. templomban az ünneA középiskolai vallástanítási terv a IV. osztályú hit- és erkölcstan tanításáról azt mondja, hogy az »Luther kátéja alapján, a Szentírás odaillő helyeinek, szentírási mondatoknak, történeteknek s a felekezeti választó tanoknak és szertartásainknak a tárgyalt anyagba való beolvasztásával« történjék. A gimnáziumi tantervhez készült utasítás-tervezetről a tanítástól »világos, határozott és harmonikus keresztyén világ- és életnézet« nyújtását követeli. Követeli, győzzük meg a tanulót arról, hogy kizárólag természettudományi alapon lehetetlen megnyugtató és boldogító világ- és életfelfogásra jutnunk. Be kell vonnunk az ú. n. szociális kérdéseket, szólanunk kell a tulajdon-, a tőke-, munka- és vagyonközösségről, a szocializmusról, az urak és szolgák viszonyáról, a felsőségről, a haza jelentőségéről. Kétségkívül igaza van az utasítás-tervezetnek, amikor mindezeket a IV. osztályú hit- és erkölcstan tanításának feladatául tűzi ki, csak az a végtelen kár, hogy meg nem mondja, hogyan tegyük azt? Pedig a vallástanár igazán szeretné tudni, már csak azért is, mivel a VIII. osztályban ugyanazt a feladatot kell megoldania. Hogyan győzze meg a IV. osztályú tanulót arról, hogy természettudományi alapon nem l^het megnyugtató élet- "es "Világfelfogásra jutni, fejtegesse-e néki, mi az élet- és világfelfogás, mi a természettudományi alap ? Hogyan vonja bele a szociális kérdéseket a tulajdon-, tőke-, a munka- és vagyonközösség kérdését, a szociálizmust, az urak és szolgák viszonyát ? Nem lesz az nehéz dolog, kemény eledel