Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-08-26 / 35. szám

V. év. Nyíregyháza, 1909. augusztus 19. 34. szám. ó EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTÖ-KIRDÓ: QEDULY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHRZA. R lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. • Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TAKTALOM-JEGYZß.ti : Vezórczikk : Parochiális könyvtárak. .1/. E. — R paloncai missiói egyház örömünnepélye és állapota. Dzurányi Dezső — Nyilt panasz a bányai egyházkerület nagyméltóságú és főtisztelendő Elnökségéhez. — Belélet. — Tanügy. — Irodalom. — Pályázatok. — Hirdetések. Parochiális könyvtárak. Régebbi idő óta van napirenden az eszme, de megvalósulása valahogy nem akar bekövetkezni. Még mindig csak vajúdik és valószínű, hogy eredménytelenül. Ä legkülömbözőbb tervek váltakoznak, pro és kontra folyik az eszmecsere, pedig ez mind üres szalmacséplés! Mert mit is céloz a parochiális könyvtár? Äzt, hogy a lelkésznek rendelkezésére álljanak különféle régibb és újabb, különösen újabb theologiai szakmunkák, melyekből úgy elméleti, mint gyakorlati, theologiai és papi tudását bővítse, gyarapítsa. — E mellet igaz, szó van oly müvekről, népiratkákról is, a melyeket a nép saját vaüásos meggyőződésének erősbbítésére, mélyítésére használhatna. Ez utóbbiak a vailásos népiratkák, anyagi szempontból tehát arra nézve tekintetbe sem jöhetnek egy parochiális könyvtár létesítésénél, hiszen ezek leginkább filléres kiadványok. Egy-egy ilyen iratka néhány fillérért beszerezhető. Ilynemű parochiális könyvtárak létesítése — bár a nép körében eleinte idegenszerű eszme volna és ellenzésre is találna, mégis minden nagyobb nehézség nélkül meg volna valósítható. Ehez nem szükséges a sok eszmecsere s a külömböző sok terv és ajánlat. De hát a parochiális könyvtár lényege, amint az az eddigi tervekből és eszmecserékből kivehető, az első célt kívánná szolgálni, vagyis theologiai szakmunkák, az egyházi irodalom kiválóbb termékeinek beszerzése által a lelkész theologiai és papi tudását elméleti és gyakorlati téren támogatni, bővíteni, gyarapítani. A cél szép és nemes. De már az anyagi szempont, ezen művek beszerzési ára nagy nehézséget okoz. Tudvalevő, hogy a theologiai szakmunkák s az egyházi irodalom kiválóbb termékei csaknem kivétel nélkül oly drágák, hogy azoknak még antiguar uton való besz,elzése is, az arra szorúló lelkészeknek csaknem elviselhetetlen teher lenne. Pedig kétségtelen, hogy az a tudás, ösmeret, a mit a theologiai főiskolák nyújtanak, egy tudnivágyó lelket ki nem elégíthet, hogy az a szerzett alapon bővítésre szorúl. S az volna a helyes és természetes, ha minden papnak meg volna a saját parochiális könyvtára. De sajnos valljuk meg, ilyen kevés van ! R módosabb, a jobb parochiákon m^g csak található valami kis theologiai könyvtár, valami kis gyűjteménye az egyházi irodalomnak, de a kis, a szegény eklézsiák pásztorainak bizony ez ritkaság számba megy. S így is a legtöbb helyen csupán a legszükségesebb, a legnélkülözhetetlenebb gyakorlati irányú művekre akadunk, melyek inkább kisegítő jelleggel bírnak, tehát a leggyakrabban előforduló pkpi teendők segédeszközeiként szerepelnek, mintsem, hogy tudományos kérdésekkel foglalkozó szakkönyvekre akadnánk. Kétségtelen tehát, hogy parochiális könyvtárakra nélkülözhetlen szükség van, még pedig oly művékre, melyeket inkább a lelkész használna saját tudásának gyarapítására. De ezzel eljutottunk azon kérdéshez is, hogy kimk van tulaj donképen szüksége a parochiális könyvtárakra? kinek az érdeke az, hogy ezek létesüljenek, az egyháznak-e, avagy a lelkésznek ? Erre talán felelni is felesleges ! Kétségtelen, hogy a lelkésznek van erre szüksége, hogy az ő érdekét képezi, hogy ilyen parochiális könyvtára legyen, a mit ma még kevés helyen lehet találni. Ez tagadhatatlanúl oly kulturszükséglet, mely nélkül a lelkész el nem lehet, melyre oly szüksége van, mint a falat kenyérre, melyet úgy nem