Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-01-21 / 4. szám

V. év. Nyíregyháza, 1909. január 21. 4. szám. // ETAMELIKUS OMLLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó címére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIHDÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHÄZÄ. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TARTALOM-JEGYZÉK : Vezérczikk : Hz adóteher könnyítése. — ö. — Egy kis okoskodás. -- Ä katholikus önkormányzat Iß. Lukács Gyula. — Belélet. — Hirdetések. Rz adóteher könnyítése. Ä három milliós államsegély felosztása tárgyában a mult év október hó 7. 8. 9 és 10-ik napjain tartott egyetemes közgyűlés a jegyzőkönyv 46-ik pontja alatt határozott. Akként, hogy az 1909. évtől kezdődőleg a három millióból az ág. hitv. evang. egyháznak jutó évenkénti 903,000 koronából 187,000 korona a közigazgatási szükségletekre, 301,200 korona az egyetemes egyházi nyugdíj intézetre és a maradvány 415,400 korona az egyháztagok adóterheinek csökkentésére fordítandó. Rz egyetemes határozat ugyan más sorrendben intézkedik. Első helyen említi az adóteher könnyítésére fordítandó 415,000 koronát s azután a másik két összeget. Tehát azt a látszatot kelti, mintha az adóteher csökkentése lett volna az első czél az államsegély felosztása körül s csak a maradvány fordíttatnék a másik két czélra. Dehogy ez csak látszat s a valóság az, hogy ez a másik két czél elébe helyeztetett az államsegély tulajdonképeni czéljának, az kitűnik a következőkből: Rz államsegélyt megelőző s arra közvetlenül okot szolgáltató panaszainknak leghangosabbja a protestáns egyházhívek elviselhetlen egyházi adózási viszonyainak hangoztatása volt. Ennek enyhítése, elviselhetővé tétele volt a czélja az államsegélynek. Es ime 1909-ben, illetve 1909-től kezdődőleg, amikor az 1907. évi egymillió és az 1908. évi kétmillió 1909-re már a teljes három millióra nőtte fel magát, lép életbe az 1908. évi egyetemes gyűlés 47-ik pontja alatt elfogadott és megalkotott egyetemes szabályrendelet az egyetemes adóalapról, amely szabályrendelet értelmében a rendelkezésre álló 415,000 korona erejéig.es annak arányában segélyben részesíthető^ azok az ez iránt kellő időben — májés 3Í-ig. — megfelelően felszerelt kérvénnyel folyamodó egyházak és csökkentendő lesz az egyháztagok egyházi adója azokban az egyházakban, ahol az egyházközségi tagok egyházi adója államiadójuknak 35 százalékát meghaladja. R segélyben való részeltetés tehát a 35 százalékot meghaladó mennyiségű egyházi adóhoz van kötve nálunk, ág. h. evangélikusoknál akkor és ugyanazon államsegélyből, amikor és amely államsegélyből való részeltetésnél a testvér református egyházak a 20 százalékos egyházi adóteherig leszállhattak. Más szavakkal: református testvéreinknél ugyanazon államsegély lehetővé teszi az egyházi adónak 20 százalékra való leszállítását, nálunk ellenben csak 35 százalékra. Majdnem kétszeresére! Ämi megint más szavakkal azt is jelenti, hogy lehetnek, a minthogy lesznek is olyan városok vagy politikai községek, amelyekben a két protestáns egyház által közösen kapott, egymásközt arányosan felosztott államsegély daczára az ág. h. evangélikus egyháztagok majdnem kétszer annyi egyházi adót fognak fizetni, mint a reformátusok! Hol itt a hiba ? Ott van, hogy az államsegélyt református testvéreink nagyobb mértékben fordítják miajdonképeni feladatára, mint mi- Vagy megfordítva: mi kisebb mértékben fordítjuk mint ők. Minálunk az első és tulajdonképeni czél csak a határozat szövegében az első, lényegében a legutolsó. Rz évenkénti 903,600 koronából 187,000 korona a közigazgatási szükségletekre köttetett le. Ebből kap az egyetem 27,000 koronát Elszámolása az egyetem költségvetésében található fel az egyetemes jegyzőkönyv 95-ik pontja alatt. R kerületek kapnak egyenként 40,000 koronát, azzal a rendeltetéssel, hogy szolgáljon ez fedezetűi az egyházkerületek és megyék összes közigazgatási szükségleteire. Ekként felmentendőkké válván az egyházközségek a felettes egyházi hatóságaik