Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-07-01 / 27. szám

l'.;().» EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ rokon-talajon mozgunk. A VI. osztályban hasonló az eset azzal a különbséggel, hogy az egyháztörténelem kénytelen jóval előbbre haladni, mint a világtörténe­lem. Ez ugyanis csak 1648-ig a Vl-ik osztály tárgya, míg az egyháztörténelem napjainkig. Az egyháztörté­net anyagának lelkiismeretes elvégzése a VI. osztály­ban ily ter,'edelem mellett, t. i. napjainkig lzhetetlen­ség már csak azért is, mivel az 1648 on túl terjedő része nem lévén a világtörténelemmel kapcsolatban, azt lehet mondani, a levegőben lóg. A VII. ismét el­válnak utaink a világtörténelemmel. Ebből az 1648-tól terjedő részt kell átvenni 1870-ig, míg az egyháztör­ténelemmel vissza kell mennünk 1000-ig, hiszen az első magyar térítési kísérleteknél kell kezdenünk s a világtörténelmet csak 1647-ben a linci békekötéssel érjük utói. Ha nem lenne segítségünkre a magyar iro­dalom története, a vallástani anyagnak itt az első fele lógna a levegőben A VIII. osztályban legfeljebb a bölcseleti tan nyújt itt-ott érintkező pontot. Az a kérdés, vájjon a vallástanítási tervet nem lehetne-e a középiskolai általános tervvel szorosabb kapcsolatba hozni ? Én azt hiszem, hogy igen, csak az anyagot kell másképen beosztani. Ha az anyagot következőképen osztjuk b2, ak­kor vallástanítási tervünk az általános középiskolai tantervvel is szorosabb kapcsolatba jut, a bibliai ki­tűzött anyagot is könnyebben fűzhetjük a tananyag­hoz. Egyről-másról, igaz le kell mondanunk, amit ed­dig megszoktunk. Igy tehát az V. osztályban nem ta­níthatunk ó- és újszövetségi bevezetést olyanformán, hogy könyvről-könyvre ismertessük azok tartalmát és kiemeljük mindegyÍKéből a lényegeset, amint a tanterv kívánja, hanem ahogy az útasítás-tervezet helyesen mondja, istenországa átnézetes rövid történetét vagyis az üdvtörténetet. Ebben minden könyvnek a tartalma a maga helyén fel lenne dolgozva és mindegyikből olvasni lehetne az odaillő részt, az ó-szövetségi üdv­történet ismertetésénél azonban különösen a próféták irataira és Zsoltárokra kellene fősúlyt vetni. A törté­neti könyvek tartalmát ismerik a tanulók nagyrészt már az I. osztály anyagából, legmostohábban bánunk a prófétákkal és a Zsoltárokkal, pedig ezek üdvtörténeti szempontból az ó-szövetségben a legfontosabbak. Az újszövetségi üdvtörténet tanításánál Jézussal kapcsolatban kivált a hegyi beszéd (a II. osztálynak, ahol jelenleg van, nehéz) s az ő remek példázata, Pé­ter, Pál, János és Jakab működése volna olvasandó saját irataik alapján. Olvasandók lennének azok a sza­kaszok, melyek ide szükségesek és amelyek másutt egy osztály számára sincsenek kijelölve. Ez lenne istenországanak története az ó és újszövetségben. Mi­vel azonban az újszövetség az Apostolok cselekede­tei és az apostoli levelek utján átvezet istenországá­nak történetére a keresztyén egyházban s ezt foly­tatja a zsidó, illetve pogány üldözésekig : az üldözé­sek történetét végig kellene itt vinnünk egészen a keresztyénség diadaláig N. Konstantinig. A világtörté­nelem ugyan valamivel tovább megy a római biroda­lom bukásáig, de az nem baj, csak nekünk ne kell­jen tovább mennünk. A biblia ismerete ilyen beosztással nem vészit, mert olvastatni belőle lenne alkalom, a hasontartalmú könyveket egy-egy szakasz, az ó, illetve az újszövet­ségieket pedig a megfelelő rész végén összefoglalni nem nehéz. A tanulók így ezt az anyagot megkedvel­nék, vele örömest foglalkoznának, mig az eddigi be­osztás mellett alig van nehezebb, mint az V. o. bib­liaismertetés, ami nem is csoda, hiszen heti 2 óra | mellett az összes szentírási könyvek tartalmát megis­mertetni, lehetetlenség. Nem is lehet az ismeret a fő­cél, hanem az építés, mert a tudás még nem tesz senkit vallásossá, de meg a Bibliát nem úgy ismer­jük meg, ha könyveiről tanulunk, hanem, ha minél j többel olvasunk belőle. A VI. osztályban kezlenők N. Konstantintól s j folytatnók az egyháztörténetet a westfáliai békéig, j illetve a tridenti zsinatig. A magyar ker. egyház tör­ténetét a reformációig a maga időrendi helyén letár­gyalnók, a magyar protestáns egyház történetét pedig 1647-ig vagyis a linci békekötésig vennők. Ez utób­bit akár a többivel párhuzamosan, akár hogy egyfelől a magyarnemzeti, mésfelől a prot. szempontnak eleget tegyünk, külön egyfolytában akkor, midőn a németor­szági reformációval végeztünk s a reformáció elter­jedéséről Európa más országaiban szólunk. A korin­thusi levelek egyes részeit így is lehet a megfelelő anyaggal kapcsolatban olvastatni. A VII. osztályban kezdenők a tridenti zsinattal s letárgyalnók az egyháztörténetet végig, a magyar prot. egyháztörténe et pedig 1647-től napjainkig s hogy a • kép róla egységes legyen, az előző 1647-ig terjedő anyagot is röviden összefoglalnók és az újat hozzá­kapcsolnék. A tridenti zsinattal kapcsolatban nagyon jól lehetne tárgyalni a római galáciai levél legtöbb részeit: a megigazulást, mert hiszen ott szólunk a két egyház végleges különválásáról s elvi különbsé­geiről. A magyar prot. egyház történetéhez sokkal ne­hezebb azt kapcsolni, sőt alig lehet. Igy volna lehetséges a mostani állapoton javí­tani. Az V. osztályban az istenországa történetét adni az ő- és újszövetségben s a ker. egyház történetében N. Konstantinig, a VI-ban az egyháztörténetet 1648-ig, a VII.-ben az 1648-tól máig megosztással tárgyalva a magyar prot. egyháztörténetét a VI. és VII. osztályban. Talán első tekintetre idegenszerű, hogy a magyar prot egyház történetét megosztva tanulná a növendék, de az nem baj, amint nem árt, hogy a tanuló Magyar­ország történetét, alsófokon a III. és IV. osztályban végzi el. A cél az, minél könnyebben s minél jobban. Az 1647-iki törvény úgy is olyan nyugvópont, amely­nél bátran megállhatunk, ez az utolsó fegyverrel ki­vívott törvényünk, azontúl hosszú időre beborul az ég. Ajánlom szerény soraimat az illetékes tényezők szíves figydlmébe. r-a. T Á R C Ä. Egy ifjú lelkész álmai. A nappalt az éjtől elválasztó félóra, a mélabús alkonyat az az idő, amikor a legkevesebb tett, de a J legtöbb gondolat születik. Azt a néhány percet csen­j. des elmélkedéssel, vagy jóleső eszmecserével tölti el, I aki csak teheti. Ez a'közös emberi érzés kerítette ha­| talmába a hatalai tisztelendő, Hadasi Máté uramat is, 1 ki alig pár hónapja kerülvén ki az iskola légköréből s jutván bele egy nagy kiterjedésű paróchia fáradságos | állásába, még telve van azan eszmékkel, melyeket az ! almamaterben szítt magába s azzal a tűzzel és lelke­sedéssel, mit ifjúsága, szívének nemes érzése magya­1 ráz meg.

Next

/
Thumbnails
Contents