Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-05-27 / 22. szám

190'.) EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 190 tásu, ha hall egyházi beszédet s lát katechizációt s részt vesz ilyeneknek megbeszélésében s bírálatában. Ezen szemináriumokon kivül a többi szemináriumokból szabadon választhatnak a hallgatók s a 2-ik évfolyamtól kezdve mindenki tartoznék valamely tudományág szemináriumában szorgalmas munkásságot kifejteni. Egyebekben a tanár tudományos képzettsége s pedagógiai tapintata az a vezető elv, melynek ezekben az ifjúsággal szemben érvényesülnie kell, hogy a szemináriumi munkálkodás eredményes legyen. Az erre vonatkozó határozmányok a következők : 13. §. Régi alakja: ,,Az előbbi szakaszban felsorolt tudományszakokból ezekkel párhuzamosán szemináriumok tartandók az illető szaktanárok vezetése alatt oly célból, hogy a hallgatók az önálló tudományos munkálkodásra ösztönöztessenek, annak helyes módszere iránt útbaigazítást nyerjenek s hivatásukra gyakorlatilag is képeztessenek." Ehez pótlandó külön kikezdéssel: ,,A szemináriumok közül a gyakorlatiak minden hallgatóra kötelezők a 4. évfolyam alatt; a többi főtárgyak szemináriumaiból szabadon választhatnak ugyan a hallgatók, de a 2-ik évfolyamtól kezdve mindenki tartozik valamely szemináriumban tevékeny részt venni." 42. §. Az eddigi alakja: ,,A rendes hallgató köteles az első három félév végén az összes kötelezett tantárgyakból colloquálni. E colloguiumok eredményét, valamint az előadások látogatásában tanúsított szorgalom fokát az illető szaktanár a hallgató leckekönyvébe bejegyzi: mégpedig a colloquiumot jeles, jó, elégséges, elégtelen; a látogatást szorgalmas, rendes, változó, hanyag érdemjegyek szerint." Javasolt szöveg: ,,A rendes hallgató köteles az összes kötelezett tárgyakból colloquálni. A colloquiumok eredményét, valamint az előadások látogatásában tanúsított szorgalom fokát az illető szaktanár a hallgató leckekönyvébe bejegyzi; mégpedig a colloquimot jeles, jó, elégséges, elégtelen; a látogatást kiváló szorgalmú, szorgalmas s változó érdemjegyek szerint; a hanyag nem kap szorgalmi jegyet.'

1*) 43. §. Régi alakja: „Aki a második félév végén valamely kötelező tantárgyból elégtelenül colloquált, az a következő tanév elején javító colloquiumra köteleztetik." Javasolt szöveg: „Amely félév végén szabályszerűen vizsgázik a hallgató, abban colloquimokat nem tesz, csak ha jótéteményes, ami azonban nem zárja ki, hogy az előadó tanár félév közben összefoglaló colloquimokat tartson." 43. §. Régi alakja: „Akinek ezen javitó colloquiuma elégtelen marad, vagy aki a másik félév végén két vagy több kötelező tantárgyból elégtelenül colloquált, azon hallgató az első évtolycfm megismétlésére utasítandó s a második évfolyamra csak sikeres colloquiumok alapján vehető fel." *) Rz osztályozásnak elvileg nem vagyok barátja ; azonban annyira vérünkben van ez a pedagógiailag helytelen s tanárt és tanítványt egyaránt rontó és sok keserűséget okozó szokás, hogy eltörlését nem merem javasolni. R szorgalmi jegyeknél a hanyagot elhagyandónak tartom, s aki ilyennek bizonyul, annak semmi szorgalmi jegy nem jár. Ä megrovásszerü hanyag pedagógiailag többet árt, mint használ. R rendes egyenértékű lévén a szorgalmassal, elhagyandó, s legfőbb fokozatnak »igen szorgalmas« vagy »kitűnő szorgalmú« mint megfelelőbb ajánlatos. Uj szövege lenne: „Aki az iskolai év első félévben valamely kötelező tárgyból elfogadható ok nélkül nem colloquál, vagy elégtelen colloquiumot ad, az 2 hónapon belül tartozik kielégítően colloquálni s addig a második félévre csak rendkívüli hallgatónak tekinthető s ha a javitó, vagy pót colloquiumot meg nem állja, félévét veszíti. Aki a 3-ik év végén elfogadható ok nélkül nem colloquál, vagy elégtelen colloquiumot ad, az a 4-ik évfolyamba csak sikeresen megállott pótcolloquium alapján vehető fel rendes hallgatónak. Ez a colloquium a következő ísk. év elején szept 10-ig tehető. 45. §. Uj fogalmazása: „Aki valamely tárgyból kiváló szemináriumi munkásságot fejtett ki, azt a szaktanár e tárgyból a colloquálás alól felmentheti s e tényt a hallgató leckekönyvébe bevezeti." 40. §-hoz második kikezdésként felveendő : „Aki valamely vizsgálatnál két tárgyból kapott elégtelen osztályzatot, az csak félév múlva tehet javító vizsgálatot s ha az nem sikerül, ujabb félév múlva az egész vizsgálatot tartozik megismételni. Aki kettőnél több tárgyból bukott, csak egy év múlva ismételheti az egész vizsgálatot s ha ekkor is bukik, többször nem vizsgázhat. Aki elfogadható ok nélkül elmarad valamely vizsgálattól, ismétlőnek tekintetik." A soproni theol. akad. tanári kar javaslatának azt a pontját, amely szerint minden theol. akadémiánk tanrendjét a folyó ísk. év végéig — amint azt a szervezet előírja — a theol. akadémiai nagybizottság elé terjessze, nem tartom időszerűnek s elfogadhatónak a szőnyegen lévő javaslatok felett hozandó határozatig, mert esetleg csak ideiglenes s fél munkát lehetne végeznünk. A döntésig minden nehézség nélkül elhalasztható a szervezet ez intézkedése. Végül szükségesnek látom, hogy dr. Mágócsy Dietz Sándor egyet, tanár, egyesületünk lelkes s derék alelnökének a theol. akadémiák lelkészképzéséről elmondott nézetéről és indítványáról is megemlékezzem ! s néhány szóval megjegyzést tegyek. Köszönettel adózom érdeklődése iránt, de nézetét nem osztom s indítványát nem tartom elfogadhatónak. Azt kívánja, hogy a lelkészképesítés kétféle legyen; ezt nem tartom helyesnek, mert nem szabad kétféle mértékhez szabni a képesítést s ily módon rendi különbségeket és fokozatokat megállapittani a lelkészek között, amennyiben ez ellenkezik evangeliumi egyházunk egész szervezetével s demokratikus történelmi fejlődésével. Elég fokozatot különböztet meg a lelkészek között az élet, minek szaporítsuk azokat keresztyén ellenesen ott, ahol az egyenlő s igazságos elbánásnak a maga eszményiségében kellene uralkodnia. Ellene szól a középiskolai tanárok képesítési módja, amely szerint minden középiskolai tanár azonos elvek szerint s egyenlő értékű oklevelet kap. Lelkészeink tudományos neveléséről és egységes képesítéséről nem mondhatunk le saját egyházunk érdeke s a protestantizmus becsülete és jó hírneve szempontjából. Ellenkezőleg arra kell törekednünk, hogy lelkészeink ugy tudományos készültség, mint erkölcsi tisztaság s társadalmi miveltség tekintetéből világító példák legyenek, kikre büszkén tekinthessen egyházunk bármely tagja. Nincs okunk a kath. papképzést irigyelnünk, amelyet szemináriumaikban nyernek, de jogunk és kötelességünk követeli, hogy a budapesti egyetemen theologiai fakultásunk legyen s ezáltal a belső tartalomhoz külső tekintélyt nyerhessünk a prot. theol. tudományoknak intenzivebb müvelésére a magyar tudományossággal kapcsolatban s