Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-05-27 / 22. szám

1909 EVANGELIKUS ORALLO 191 attól termékenyítve helyet és módot nyerjünk. Ilyen szégyenletes helyzete nincs a prot. egyháznak egy nyugati államban sem, pedig talán mi is számottevők vagyunk e hazában. Ezzel ismertetésemnek végére értem. Jól tudom, hogy az itt felhozott elvek s javaslatok elfogadása esetén sem lesz tökéletes theologiai szervezetünk, mert mindenkit kielégítő s tökéletes miivct gyarló emberi elme nem alkothat; azt azonban vallom, hogy körülményeink számbavételével meg fog felelni annak a célnak, mert kipróbált régi alapokon nyugszik. Ne feledjük azonban azt, hogy a legjobb szervezet is csak üres keret, melynek akkor van értéke, ha a tanárok lelkében a tudományos készültség mellet ott uralkodik a hitbuzgó lelkesedés, ígazságszerctet, pedagógiai tapintat s a vezetésre bízott ifjúság iránt való atyai szeretet. Mayer Endre. A nagyhonti ág. hitv. ev. papság értekezlete. 22 ev. honti lelkész gyűlt össze értekezletre 1909. május 13-ikán Felső-Terénybe. Elnökölt: Händel Vilmos főesperes, a jegyzőkönyvet irta: Krupecz István alesperes. Elnök melegen üdvözölte a megjelent tiszttestvéreket s összetartásra, a testvériség ápolására buzdította őket, nemkülönben hathatós munkálkodásra ; sajnálattal említi ezen ily gyónással is egybekötött összejövetelekről a papnéknak s családtagoknak elmaradásat; külön üdvözli még s bemutatja a legifjabb s uj kartársat: Mártis János, csábrágsornosi lelkészt. Az értekezletet megelőzőleg az Úr szent vacsoráját kiszolgáltatta Bobál Samu egyházmaróthi lelkész szépen előadott tartalmas magyar előljáró beszéd kapcsolatában. A tárgysorozat 23. pontjából figyelmet érdemelnek tágabb körben talán ezek: először is kijelenti az értekezlet, hogy a bányakerületi jogigényeket, most, az egyet, nyugdíjintézet megszervezése után, még erősebben fenntartja, mint azelőtt. — Az ipolysági ev. templom s missió ügyében közöröm s megnyugtatásra szolgált főesperes azon jelentése, hogy az anyásított ipolyvecei leányegyház, melynek Ipolyság a fiókja, immár megválasztotta első lelkészét: Dedinszky Aladár személyében. — A leikészfiakat segélyző egyesület, Dr. Luther Márton müveinek jubiláris magyar fordítási vállalata felkarolásra ajánltatik, úgyszintén a Luther-társaság ügye, melynek előmozdítására különösen is felszólítja főleg azon egyházakat az értekezlet, amelynek kebelében egy tag sincsen. — Az 1848: XX. t.-c. megvalósításának s ezzel kapcsolatban az ev. lelkészeknek igazságos s állásukhoz méltó és korpótlékkal is kiegészítendő fizetésrendezésének megoldását a nagyhonti ev. papi konferentia a legkomolyabban megsürgetni ajánja; úgyszintén kívánja a budapesti egyetemen a prot. theol. fakultás felállítását, az egyetemes ev. papi nyugdíjintézet ügyében pedig, bár mélyen fájlalja a papi nyugdíj egyenlőségének elejtését, a béke s szeretet szellemében belenyugszik meggyőződése ellenére is, a nyugdíjösszegeknek 2,400—4,800 kor.-ig terjedő megállapittatásaiba. A mult évi jkv. 18. pontjában foglalt püspöki themaajánlat megszívlelésének folyományaként Bobál Samu lelkész felolvassa: ,,A lelkipásztorkodás gyakorlása szemben a mai socialis mozgalmakkal" című munkáját, melyért a hallgatók szerzőnek elismerésöket fejezik ki a kifejtett elvekhez való hozzájárulás kijeI lentésével, — Krupec István alesperesnek tavali, a | reformátió 400 éves fordulójának megünneplését célzó | indítványára nézve főespsres jelenti, hogy azt a felsőbb hatóságok elé fölterjesztette. — Kovács Andor orosházi ev. lelkész vallásos kiadványait, Dr. Baltik püspök ajánlása kíséretében tovább s melegen ajánlja pártolásra az értekezlet. Hajdú Lajos, báti pap terjeszti elő ezekután nyomtatásban is megjelent indítványát „a parochiális könyvtárakról". A szép eszméknek és hasznos teendőknek e részben a megvalósítás felé valő közelebb vitele fontos érdekéből az értekezlet az indítványnak a kerületi papi értekezl tre való fölterjesztését határozza el. A prot. ev. eszméknek gyorsabb hódítása és szellemi közszükség kielégítése szempontjából az értekezlet készségesen magáévá teszi elnöklő főesperesj nek egy protestáns sajtó országosan felkarolandó és sürgősen létesítendő vállalatának — különben már napi rendre került — gondolatát s kívánságát; — a papi értekezleti életnek fellendítése érdekében pedig | elfogadja elnöke azon indítványát, hogy az egyete' mes gyűlés jegyzőkönyvéhez mellékelten adassé.í ki az egyetemes papi értekezlet jegyzőkönyve is. A mult esztendei értekezlet 21. pontjának — Hajdútól eredett — indítványa értelmében Krupec alesperes felolvassa Hrencsik Károly volt Selmecbányái ev. lelkész s honti főesperes élet s jellemrajzát. A lelkésztestvérek nagy érdeklődéssel hallgatták a 85 évig élt s Pákh, Máday és Zsedényi Eduárd működése és szenvedése idejéből ismert e jeles, tiszakerületi s később honti pap életeseményeinek megelevenitését s a hozzájuk fűződő tanulságoknak előterjesztését és a kinyomatásra való anyagi eszközök liiján, ezen életrajznak és az ezután következőknek megőrzésére egy emlékkönyv beszerzését határozta el az i értekezlet, mely könyvbe e megemlékezések beirandók | s a könyv az esp. levéltárba helyezendő el. Az irodalmi kérdésekkel kapcsolatban az alesperes a lelkésztestvéreknek s a vezető köröknek beI cses gondolkodó figyelmébe ajánlja azon lelki szükI ségletet is, hogy az esperességekben termett vagy ; termelendő irodalmi kellő színvonalú művek kinyomatási költségeinek fedezésére államsegélyes vagy másnemű forrásról felette hasznos és szükséges dolog volna gondoskodni; ily forrásból lehetne most is úgy a Hrencsik-féle életrajzot, mint Bobál fenti korszerű tárgyú felolvasását (a megnyilvánult óhaj s kritika alapján) kiadni, hasonlatosképen jelesleg vállalkoznék alesperes az ipoly-vecei anyásítás s az ipolysági ev. templomépítés — megörökítést érdemlő — történetének. sőt a honti ev. egyházmegye monographiájának összeállítására is, mely utóbbi tárgyból közölt is volt már megbízásra részletet „Magyarország vármegyéi és városai" országos irodalmi vállalatban. Jövő évi értekezlet helye: Bát, fungens : Jíamriska János, csalli s helyettese: Koncsek László, f.-almási lelkész, muukahozatalra pedig jelentkeztek hárman is, mégpedig: Holéczy Zsigmond, ki ,,Egy régi papról, Trnkóczy Jánosról" irna, továbbá: Koncsek László, ki a ,,se:íták"-ról értekeznék és Kuchta Lajos megj „A lelkész és tanitó egymáshoz való viszonyáról"