Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-05-27 / 22. szám

l'JO'.» EVANGELIKUS ŐRÁLLÓ 189 tárgyai: héber és új szöv. görög nifelv, theol. encyc- ] lopoedia és bölcsészet története. A második alapvizsgálat a 2-ik év rendes és sikeres befejeztével jun. 15 után, vagy a következő isk. év elejen szept. 1 —15 tehető s tárgyai egyetemes és magyarországi egyháztörténet, neveléstan és neveléstörténet. Aki az alapvizsgálatokon javításra, vagy pótlásra utasíttatott, az csak rendkívüli hallgatónak vehető fel a következő évfolyamba s ha a javító, vagy pótló vizsgálatot a kitűzött határidő alatt le nem teszi, vagy elbukik, félévet veszíti 52. Az alapvizsgálati bizottság elnöke a theol. akadémia igazgatója s tagjai a szaktanárok. (Ez a § megmarad eredeti alakjában). 53. §, Régi szövege : A theol. akadémia harmadik évfolyamába csak azon hallgató vehető fel, aki az alapvizsgálat sikeres letételéről szabályszerű bizonyítványt mutathat fel. Ily bizonyítvány nélkül feltételes felvételnek helye nincsen. E helyett a következő fogalmazást ajánlom: „felsőbb évfolyamba rendes hallgatónak csak az vehető fel, aki az előírt vizsgálatokat s illetőleg colloguimokat a rendes időben tette le, különben csak rendkívüli hallgatónak vehető fel a 48. és 55. §§-ok ér elmében." 54. §. Régi fogalmazása : ,,A theol. szakvizsgálat a harmadik évfolyam végén tartatik s célja, hogy a hallgató elméleti theologiai szakképzettségének befejezett egészéről tegyen tanúbizonyságot. A szóbeli szakvizsgálat tárgya : ó- és uj szövetségi exegesis s a rendszeres theologia. írásbeli dolg- zatra exegetikai j tételt kap a jelölt." Ehelyett a következő fogalmazás ajánltatik: ,,A | theologiai szakvizsgálat a 4-ik évfolyam végén (mint az uj szervezet előtt volt) tartatik s célja, hogy a hallgató elméleti szakképzettségének befejezett egészéről tegyen tanúbizonyságot. A vizsgálat írásbeli és szóbeli. írásbeli dolgozatra exegetikai és rendszeres theologiai tételt kap a jelölt. Szóbelire csak az bocsátható, akinek dolgozata elfogadtatott. A szóbeli szakvizsgálat tárgyai: ó és új szövetségi írásmagyarázat s rendszeres theologia és ezeknek melléktudományai (ó és új szöv. bibliai bevezetés. Izrael története, Jézus élete, ó- és új szöv. bibliai theologia, dogmatörténet, symbolika). Az 55. §. megmaradó szövege : ,,A szakvizsgálati bizottság elnöksége: a pozsonyi egyetemes theol. akadémianál, évenKént váltakozva a dunáninneni és a bányai egyházkerületi elnökség, esetleg maga a püspök ; a soproni egyetemes theol. akadémiánál a dunántuli egyházkerületi elnökség, esetleg maga a püspök; az eperjesi egyetemes theol. akadémiánál a tiszai egyházkerületi elnökség, esetleg maga a püspök; tagjai peüig az illető theol. akadémiai íanarok. 56. eredeti szövege : ,,A szakvizsgálat sikeres letétele a hallgatót arra jogosítja fel, hogy a theol. akadémia negyedik évfolyamába léphessem át, mint rendes hallgató." Javasolt szöveg : „A szakvizsgálat alapján nyert szakvizsgáiati bizonyítvány jogot ad a hitjelöltnek, segédlelkészi állás elnyerésére, melynek elfoglalására az illetékes püspök küldi ki." 57. §. Régi szövege : ,,A theol. akadémiai négy évfolyam szabályszerű befejezése után, a negyedik évfolyam végén lelkészjelölti vizsgálat tartatik." A szóbeli vizsgálat tárgyai: homiletika, katechetika, liturgika, cura pastorális és belmissio, egyházjog, tekintettel a magyar ev. egyházi közigazgatásra. Ezt megelőzőleg otthon készítendő írásbeli dolgozat : egyházi beszéd, részben magyar s részben azon istenitiszteleti nyelven, amelyen a vizsgálatot tevő jelölt lelkészi szolgálatot képes és óhajt teljesíteni." E helyett jönne: „Minden hitjelölt egy évi segédlelkész! állás betöltése után lelkészi vizsgálatot tehet, mely rendes lelkészí állás betöltésére jogosít. A 4-ik theol. évnek elvégzése után külföldi egyetemen töltött egy év félévi segédlelkészi működésnek minősítendő. Kivételesen püspöki engedélylyel a lelkészi vizsgálat előbb is tehető. A vizsgálat írásbeli és szóbeli. Az Írásbeli vizsgálat áll egy magyar nyelvű és egy oly nyelvű egyházi beszéd készítéséből, amelyen a lelkészjelölt isteni tiszteleti s egyházi szolgálatok teljesítését vállalja. — Szóbeli vizsgálatokra csak az bocsátható, kinek Írásbeli dolgozata elfogadtatott. A szóbeli vizsgálat tárgyai: egyházjog s különösen a magyar ev. egyház alkotmánya s közigazgatása, homiletika, katechetika, liturgika, pastoralis, belmissio s gyakorlati exegesis. A vizsgálatnál ugy az elméleti rész, mint a gyakorlati élet követelményei irányadók."*) A vizsgálatok ily szervezése mellett kimondandó, hogy amely félévben a hallgatók vizsgáznak, annak végén nem kötelesek colloguální, legfeljebb ha jótéteményben, ösztöndíjban részesülnek, ami azonban nem zárja ki a tanárnak azt a jogát, hogy félév közben bármikor tarthasson az ilyenekkel ismétlő s összefoglaló colloguimokat. Colloguiumok csak főtárgyakból követelhetek, meliéktárgyakból, amelyeket minden akadémia szabadon határoz meg, nem követelhetők. Főtárgyaknak tekintendők a vizsgálati tárgyak. A harmad és negyed évesekre nézve pedig kimondandóknak tartom, hogy aki va'amely tárgyban kiváló szemináriumi munkásságot fejtett ki, azt az illető szaktanár e tárgyból a colloguium alól felmentheti s e körülményt a hallgató leckekönyvébe bevezeti. Szükséges ez azért, hogy egyfelől serkentsük a hallgatót, az önálló tanulmányozásra, másfelől adjunk neki szabad időt egyes kérdések tanulmányozására, amidőn felmentjük a colloguiumokra való készülés alól. Általában szükségesnek tartom, hogy a szemináriumokra az eddiginél nagyobb gondot fordítsunk, mert semmiben sem találhatunk nagyobb garantiát a hallgatók önnálló fejlődése és saját gondolataiknak szabatos kifejtésére, mint a szemináriumi munkásságban. Tekintettel theologiai akadémiáink lelkészképző hivatására, a szemináriumok látogatására nézve kimondandó volna, hogy a gyakorlati theologiai szemináriumokat minden nallgató mind a négy évfolyamban köteles látogatni; az azokban való munkálkodásnak azonban természetszerűleg alkalmazkodnia kell a megfelelő elméletben való haladáshoz. Nem követelhetünk ugyanis a hallgatótól egyházi beszédet, vagy katechetikai oktatást, mig homiietikát s katechetikát nem hallgatott, az azonban mindenesetre nevelő s oktató ha*) Minden pálya követel megfelelő gyakorlatot, mielőtt azon valaki önállóan s teljes felelősséggel működni kezd. Az orvosi pályán ki van kötve a kórházi gyakorlat rendes orvosi felügyelet s vezetés mellett ; a bíróságnál több évi gyakornokoskodás s jegyzősködés kötelez > és a birói vizsga letétele a kinevezés előtt; az ügyvédi s közjegyzői pálya még nagyobb gyakorlatot követel. A kath egyházban nincs rá eset, hogy káplánkodás nélkül valaki önálló lelkészszé legyen. Jogosult törekvés tehát egyházi gyakorlat szempontjából a lelkészi vizsgálatnak ily irányú szervezése.