Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-01-07 / 2. szám

1909 EV rANGELIKUS ŐRÁLLÓ Szerbiának nem egy államférfia itt nyerte kö­zépiskolai kiképeztetését. Egyházunk jelesei közül Székács József is Mezőberényben végezte a gimná­ziumi osztályokat s bizonyára itt kapta az ösztönzést arra, hogy később szerb népdalokat fordított ma­gyarra. Vájjon a mai viszonyok közt lehetségesnek lát­szik az, hogy róm. kath. főurak és a görög keleti egyház egyik feje, a karlóci patriárka ily tettekben megnyilatkozó rokonszenvükkel tüntessék ki valamely evangelikus tanintézetünket?! S legyen szabad e képet még egy vonással ki­egészítenem. A mezőberényi Il-ik ker. ev. egyháznak van egy oltárteritője, melyet az 1797-ik advent 1-ső vasárnap­ján felszentelt templomának oltárára a fentebb emlí­tett róm. kath. vallású főúrnak neje, báró Rosenfeld Karolina készített s melybe saját kezével e szavakat himezé be: ,,Egy test vagyunk sokan, mert mindnyá­jan egy kenyérből eszünk. (1 kor. 10. 17.) Ily érzüle­tet kiván báró Wenkheím Karolina született báró Ro­senfeld." Vájjon akadna-e mai napság a róm. kath. főúri családok körében, oly gyöngéd női kéz, mely egy evangelikus templom oltárát, ily evangeliumi felirattal ellátott, saját kezeivel hímezett, minden aranynál és ezüstnél becsesebb — mert a keresztyén testvériséget a maga isteni fenségességében hirdető — ereklyével felékesíteni, — hajlandó volna?! A mezőberényi főgimnázium — a fentebb emlí­tett tényezők támogatása mellett — harminezhárom ,évig állott fen Mezőberényben. Akkor mi történt ? Egy másik róm. katholikus vallású főúri nem­zetség, a gróf Bolza, gróf Battyány, gróf Mitrovszky és gróf Eszterházy családok, — a békésbánáti ág. h. ev. egyházmegyének 311 hold első osztályú földet, 11 beltelkes házhelyet és egy száraz malmot ajánlot­tak fel örök alapítványul azon feltételhez kötve, hogy a mezőberényi főgimnáziumot, melynek épülete a ta­nulók számához képest szűknek bizonyult, — helyezze át Szarvasra, — a szarvasi nép által nem eléggé méltányolt s azért megszűnt Tessedik fék, felsőbb gazdasági és ipari intézetnek üresen álló szép, tágas emeletes épületébe, melynek főbejárata fölött mai na­pig eme szavak olvashatók: Hoc instituío Pellitur e scholis patriae ignavia, Quod industriae monumentum Ut consolaret posteritati posuít populus Szarvasiensis Anno 1791. A mit a ,,populus Szarvasinensis" „ignaviája" megsemmisülni engedeti, — azt egy róm. kath. val­lású főúri család megmenteni sietett a haza és az evang. egyház javára. Csak el kell olvasni azt az „alapító levelet", • melyet az említett róm. kath. vallású főurak saját ke­zükkel írtak alá, hogy minden becsületes lélek meg­hódoljon a benne megnui 1 ozó lelki nagyság előtt. Azt mondják az aiap'ioK, hogy adományozásuk által semmi egyebet nem czéloznak, mint azt, hogy .abból „az egész hazára boldogító következések hára­moljanak. 1 1 Semmi egyebet nem kötnek ki, mint azt, hogy az iskola jótéteményeiben és benefeiumaiban a haza összes tanulóifjúsága „minden vallási külömbség nélkül" egyformán részesülhessen s ezen czél bizto­sítása czéljából, a számadások vizsgálatához ők ís hozzájárulhassanak. A 3-ik pontban szó szerint ez áll: „A közjó­elómozditása s a nemzeti nyelv kifejlése lévén leg­főbb rúgója ezen alapítványnak, miután az előhaladó kor méltán reményleni engedi azt, hogy iclövel hozandó törvény szerint a katholikus ifjúság is részesülhetne ez intézetben, annálfogva azok is a fönt emiitett intézet­ben való tudományok gyakorlásában részesülhessenek." Nem-e, a legteljesebb bizalom, rokonszenv és a lelkeket magával ragadó nagylelkűség tényével állunk itt szemben? Csoda-e, hogy a mint Benka Gyula irja: „a ne­meslelkü és szabadelvű felfogású szarvasi földesura­ság áldozata felbúzdította a protestáns vagyonos osz­tályt arra, hogy hasonló áldozattal segítse elő a fej­lődésnek indult főgimnázium érdekeit. Igy némi vi­szonzásul br. Prónay Albert esperességi felügyelő 1000 forintot ajánlott fel oly czélból, hogy a szarvasi főgimnáziumba járó róm. kath. ifjúság vallás erkölcsi tanítása s lelki gondozása olyan kaiekétára bizassék, ki a gimnáziumi tanárokkal egyenrangú s inás tan­tárgyak tanítására is jogosult legyen. Fölszólílandók­nak vélte az iskola pártfogóit, hogy az ezen czélnak szolgáló alaptőke gyarapításához hozzájáruljanak s ezzel kifejezést adjanak azon felfogásnak, hogy min­den vallást megbecsül a protestáns ember a mellett, hogy a magáét legjobban szereti; hogy elmúlt annak az ideje, mikép a vallásfelekezetek a vallásos eszmék magyarázata körüli eltérések miatt egymásra gyűlölet­tel tekintsenek.*) íme! a felekezeti korlátokon felül emelkedett ne­mes lelkek koalíciója. Róm. kath. főurak fejedelmi alapítványnyal léte­sítenek egy protestáns főgimnáziumot s reménykedve tekintenek azon kor elé, midőn róm. kath. ifjak is lá­togathatni lógják a protestáns intézeteket. — Viszont protestáns főurak és egyházak alapítványt tesznek és gyűjtést rendeznek arra a czélra, hogy egy protestáns intézetben róm. kath. hitoktató alkalmazható legyen, még pedig nemcsak katethétai, de rendes tanári mi­nőségben ! Hol keressük a mai korban ily lélekemelő pél­dáját annak az igazságnak, mely szerint: „magna in­genia conveniunf 1 ? Az általános közbizalom és a magyar nemzet szellemi életének irányítása szempontjából tehát, — nem-e sokkal magasabban állottunk akkor, mint ál­lunk most, midőn politikai jelszavaknak az egyházban való hangoztatása által és viszont, — némelyek ha­zánk térségeit katalauni síksággá akarják átalakítani, mely felett a régi „vallásháborúkban" elesett ősök látszanak szeilem-harczukat folytatni a levegőben? Mi idézte elő a helyzetnek eme változását, — a közszellemnek eme dekadencziáját ? Mi sincs távolabb tőlem, minthogy szentségtelen ajakkal támadjam a Szent Léleknek ama művét, mely a Keresztyén Anyaszentegyháznak történelmileg létre­jött különböző felekezeteiben, — szemmel látható va­lóság megczáfolhatatlan tényként áll előttünk. 'Ez az „egyetemes keresztyén Anyaszentegyház, mely az összes" keresztyén hitfelekezeteknek a látha­*) A szarvasi ág h. ev főgimnázium története Benka Gyula 1895. 32 1. I

Next

/
Thumbnails
Contents