Evangélikus Őrálló, 1909 (5. évfolyam)

1909-05-13 / 20. szám

V. év. Nyíregyháza, 1909. május 13. EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenkint egy íven. Kéziratokat, előfizetési dijakat, hirdetések szövegét és diját a szerkesztő-kiadó cí­mére kell küldeni. FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYIREGYHÄZÄ. Ä lap ára: Egész évre 12 K Félévre 6 K Negyedévre 3 K Egyes szám ára 40 fillér. * Hirdetés ára oldalanként 40 korona. * TARTAHJOM-JEGÍ"ZE& : Vezérczikk: R szofták és ulémák. ö. — Ä theologiai főiskolák reformjához. — Körirat a magyar­országi ág hitv ev. egyházközségekhez — Jbeioiet- — Irodalom. — Pályázatok. — Hirdetések. Ä szofták és ulémák. Ha igaz az, hogy minden, még a leg­csekélyebb bölcsességgel megírott könyvből is lehet tanulni : akkor még kézzelfoghatóbb annak az igazsága, hogy a világtörténelem nagyobbszabású eseményei is kész alkalmat nyújtanak a figyelőnek az okulásra. Tükör­darabok ezek, amelyekben a jelenkor nem­zedéke saját arcvonásait, a jövő pedig a lezajlott idők élet- és gondolkozás rend­szerét tekintheti meg. Ilyen, okulásra intő, nagyszabású, világ­történelmi jelenség zajlott le a közel napok­ban a Balkán délvidékén, a török kalifátus területén. Egy leplezett, a conservativ körök által titokban szított lázadás irtózatos ese­ményei által csendes szemlélődésükből kira­gadtatva, a haladás elveiért lelkesülő ifjú törökök összeszedték minden erejüket s a nép millióinak újjongő lelkesedése közben ragadták kezükhöz a hatalmat, detronizálták a maradi szellemű régi szultáni, s inaugurálták a megfrissült, szabadelvű irányú modern ala­pokon nyugvó új közéleti szellemet. És csodák-csodája ! Vizsgálódásaik köz­ben kiket kellett a régi lázadás, a nép lángra­gyújtására, s a hatalom megtartására irányúló törekvések okaiként megtalálniok ? . . . Ä török klérust, a szoftákat és ulémákat! Tehát a nóta itt és ott és mindenütt ugyanaz. Ä világtörténelem fényesen meg­ismétli önmagát. Retrográd törekvések, béke­bontó mozgalmak, emberi szabadságot lábbal tip ró áramlatok, sőt ha kell, vért és pusz­tulást előidéző forradalmak hátterében, mint ősforrás, meghúzódik a hierarchiai előnyöket féltő klérus, a hatalmi törekvésekkel szaturált klérus, a minden mást, békét, nyugalmat, csa­ládok boldogságát, államok jólétét a saját hatalmáért kockára tevő klérus. Konstanti­nápoly utcáin immár akasztófákon függenek az átkos törekvéseikben leleplezett török klérus tagjai, a szofták és ulémák. Erre a nem aesthetikus világtörténelmi bosszúálló fordu­latra mi nem vágyunk, mert ellenkezik a Krisztus evangéliumával. De mikor jő el leg­alább az az idő, hogy a magyar klérus lábai alól kihúzzák vészthozó hatalmának, befolyá­sának legbiztosabb alapját, az óriási anyagi erőt, az államadta s államot illető ,nagy vagyont? . . . —ö. Ä theologiai főiskolák reformjához. — Felolvastatott az 1909. év ápril. 14—15-én, Pozsony­ban tartott ev. tanáregyesületi közgyűlés theol. szak­osztályában. — Midőn az evang. egyetemes egyházi közgyűlés több mint 20 évig tartó törekvést honorálva az 1904. évben egy egyetemes theologiai szervezetnek elfoga­dása által a meglévő hárotn theologiai főiskolát theolo­giai akadémiákká tette, közös alapelveken nyugvó re­formmal egymáshoz közel hozta és a már hozott és még hozandó áldozatokkal életképes főiskolákká akarta fejleszteni: ugy látszott, hogy azzal theologiai főiskolánk szervezése egyelőre oly nyugvópontra ju­tott, hogg azt alapjaiban most senkisem fogja boly­gatni, hanem hogy a külső kereteknek a szervezetben való megadása után következik a belső építésnek gondos és áldásthozó munkája. Äzonban alig lépett életbe az uj theologiai szer­vezet s az egyes theol. akadémiáknak alig nyílt al­kalmuk az ujabb követelmények értelmében berendez­kedni s tapasztalatokat szerezni: máris a consensus publicus,-a való hivatkozással lándzsát tör ellene s egészen más szellemben végrehajtandó reformokat kö­vetel theologiai akadémiáink részére Hornyánszky Aladár a mult 1908. év jun. 10-iki íanáregyleii köz­gyűlésünk alkalmával tartott előadásában* Ezzel az előadással majdnem egy időben a sop­roni theol. ikadémiának tanári kara egy határozati ja­vaslatot nyújtott be az egyetemes theol. akadémiai *) Ez az az el ladás, amelyet az Ev Tanáregyesület múlt évi Évkönyve alapján szerettünk volna egész terjedelmében kö­zölni, de ezt gátló körülmények miatt meg nem tehettük Most tehát legalább ezen fejtegetésben foglalt reflexiók alapján fog­lalkozunk vele. Szerk.

Next

/
Thumbnails
Contents