Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-02-20 / 8. szám

1-20 EVANGELIKUS O

KÁLLO 1908 útja. 4. Krisztus érdeme hit által tulajdoníttatik nekünk. 5. A hit bennünk kívülről Isten igéje, bejülről a Szentlélek által ered. 6. A hitet erősítik a szentségek, amilyen kettő van: a keresztség és úrvacsora, többet alkotni az embereknek nem szabad. 7. A keresztséget, 8., urvacsorát, 9., az egyházat ref, felfogás szerint határozza meg. 10. Akik igazán hisznek a Krisztusban, nemcsak megigazulnak, de meg is szentelödnek már ez életben a Szentlélek által s megdicsőülnek a jövőben. A kik igaz, t. i., cselekedetek hiján való hit nélkül élnek, örök kárhozatra jutnak. Ezután előadja, mi nem tetszik neki a róm. kath. s mit helyesel a ref. egyházban. 1. Az ész ós kijelentés tanítja, hogy Isten lélek, kit kiábrázotni nem szabad, ezt tanítják a reformátusok, a róm. katholikusok azonban Istent is kiábrázolják s ez által alkalmat adnak a tudatlanoknak bálványimádásra, a gondolkodóknak pedig botránykozást okoznak. 2. A reformátusok tauítják, hogy Krisztus az üdv egyedüli útja ós közbenjáró, de a róm. katholikusok a szenteket is úgy tekintik, őket segítségül hívják, imákat intéznek hozzájuk ós eg\r bizonyos Kristófhoz, akinek létezése sem biztos, épensóggel a Szentháromság nevében imádkoznak. Hiába mondják, hogy a szenteknek nem oly közbenjárást tulajdonítanak, mint Krisztusnak s hogy külömbség van Krisztus és a szentek élete között. A szentek tisztelete ellen a következőképen érvel: a) Mint Isten, úgy Jézus sem engedi át a maga dicsőségét senkinek, még a szenteknek sem, hiszen az elsők közülök elhagyták öt ós mint a jegyes az ő jegyesének nem engedne meg legkisebb vonzalmat sem legjobb barátai iránt sem, úgy Jézus sem engedi meg az ő jegyesének: az egyháznak, hogy a szentekhez vonzódjók, b) Jézus a megfáradottakat magához hívja és nem utalja a szentekhez, sőt igóri, hogy amit az ő nevében kérünk az Atyától, azt megadja nekünk. A szentek tisztelete tehát Kristus parancsa ellen van, hűtlenség, engedetlenség, megvetés iránta. c) Jeremiás 17. r. 5. v. szerint átkozott, aki emberekben bízik, a szentek pedig azok. d) A közbenjárónak egyenlőnek kell lenni az Atyával, a szentek pedig nem egyenlők. 3. Az írás ós a reformátusok tanítják, hogy Krisztus elégtótele legtökéletesebb, vére bűneinktől megtisztít, a róm. katholikusok pedig ennek határát csak az eredendő bűnre korlátozzák. 4. Krisztus egyedüli főpap Melchisódek rendje szerint, áldozatát ismételni nem kell s a róm. kathoiikus papok a misében mégis naponként mutatnak be áldozatokat. 5. Pál azt tanítja, hogy a megigazulás hitből van, a reformátusok is ezt tartják s combinálják Jakab apostol tanításával a hitről és cselekedetekről, a tridenti zsinat pedig az így vélekedőket átokkal sújtja. 6. A hit a Szentlólekisten ajándéka, tanítja Pál ós a reformátusok. 7. Krisztus csak két szentséget rendelt és senki sem rendelhet ilyet, a róm. katholikusok mégis hetet tartanak ós két, egymásnak ellentmondót állítanak fel: a papszentelóst és házasságot. 8. A reformátusok a Szentírással ós az egyházi atyákkal egyezően nem a szentségek elhanyagolását, hanem megvetését kárhoztatják, de a róm. kath. egyház a bármi lehetetlenség miatt meg nem keresztelteket kizárja a menyországból. 9. A Szentírás ós a reformátusok tanítják, hogy nem az a keresztség tart meg, mely a test szennyét lemossa, hanem a tiszta jó lelkiismerettel való vallástétel istenről, Jézus feltámadása által s hogy egyedül Krisztus vére tisztit meg a bűntől a Szentlélektől való megújulás által, de a tridenti zsinat átkot mond azokra, akik másképen vélekednek, mint ö. 10. Az úrvacsora szereztetósi igéiből ezeket : „Ez az én testem", a reformátusok tropikusán magyarázzák. A kenyér és bor Krisztus testének ós vérének szentségei (sacramenta), symbolumai, pecsétjei, (vigília), aki azokat hittel veszi, Krisztussal a hit által lelkileg egyesül ós hitében megerősödik. A betűszerinti értelem absurd, istentelen ós ellentmondásos. Hogy ellentmondásos, azt következően bizonyítja : a) A kenyérnek Krisztus emberi testóvókellene átlényegülnie. Ha pedig Krisztus emberi teste nem bír semmi emberi sajátsággal, mivel láthatatlan, sem érintés, sem szaglás, sem ízlés által nem vehető észre, sem foggal nem harapható, sem le nem nyelhető, nem táplálja aHestet, hanem a lelket, b) Ebből következnék, hogy Krisztus teste, mely a miénkhez lenne hasonló, több helyen vagy mindenütt lehetne, hogy magától külön áll (distet.), önmagától eltávozik, önmagához közeledhetik, hogy magánál nagyobb ós kisebb, hogy kisebb az ö részeinél ós a részben foglaltatik az egész test. c) Következnék, hogy léteznék olyan test, mely maga magát eszi, vagy legalább ehetné, olyan, amelynek egyik helyen épen ellenkező sajátságai lennének, mint a másikon, olyan, mely itt látható, amott láthatatlan, itt kiterjedt, osztható, amott hely nélkül való, kiterjedetlen, oszthatatlan, amely a sírból feltámadt, azt azonban nem hagyta el, amely a földről égbe szált, mégis a földön maradt, amely a földről égbe szállt, mégis a amely az égből földre jövendő, mégis a földről soha el nem távozott, vagy az eget sohasem fogja elhagyni, d) Következnék, hogy az accidentiák nélkül való test rejtőzik lényeg nélkül való accidentiák alatt, hogy a test, mielőtt keletkezett, már létezett, hogy némely szavak elmondása után oly egyén produkálta önmagát, mely már előbb létezett, mely más egyénből csinálódott. e) Következnék nem általában szemlélt kenyérnek általában szemlélt emberi testté, hanem kizárólag ennek a kenyérnek kizárólag ezzé a testté, - - mely test már a változás előtt megvolt, — változása. Ezek mind ellenmondásosak ós az Istentől adott helyes ésszel ellenkező elvek. Ezután a transsubstantiatió ahsurditdsdt kezdi bizonyítani. Megtörténik néha — úgymond — a papok gondatlansága miatt, hogy az ostyát megeszik az egerek ós egér ürülék lesz belőle, vagy férgek keletkeznek benne. Az elsőt ő maga látta öt év előtt a vehóci templomban, utóbbit a luxenburgi consistorium tapasztalta. Ezt Schmid Miklós dominikánus szerzetes és luxemburgi theologiae Professor említi, aki a férgektől hemzsegő ostyát feljebbvalói parancsából lenyelte. Kórdós, miből keletkeztek a férgek ? Krisztus testéből ? Nem lehet, mert az romolhatatlan és megdicsőült. Az accidentiákból ? Nem, mivel minden szaporodáshoz anyag kell. A szaporodáshoz ezenkívül mozgás is kell, Krisztus teste pedig mozdulatlan, tehát a kenyér lényegének kell ott lenni, ha pedig az van jelen, nincs transsubstantiatió. Itt nem lehet