Evangélikus Őrálló, 1908 (4. évfolyam)

1908-02-13 / 7. szám

IV. év. Nyíregyháza, 1908. február 13. 7. szám. // ITAIGELIKUS OEALLO EGYHÁZI ÉS TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik hetenként egy íven. Kéziratokat, előfizetési díjakat, hirdetések szövegét és díját a szerkesztő-kiadó cimére kell küldeni. < FELELŐS SZERKESZTŐ-KIADÓ: GEDULY HENRIK evang. lelkész, NYÍREGYHÁZA. A lap ára egész évre 12 kor., félévre 6 kor. negyedévre 3 kor. Egyes szám ára 40 fillér. Hirdetés ára oldalanként 40 kor. TARTALOM-JEGYZÉK : Vezércikk. A mi horvátjaink. — Néhány megjegyzés az ev. tartók viszonyáról. Dr, Götz István. — Néhány sor válasz a rutasítás" a nem állami elemi népiskolákról stb. Kund Sámuel Hirdetések. — középiskolai tanártestületek és iskolafenn„Tünetek

u-re. Kiskamondi Ernő. — Az (Folyt, köv.) — Belélet. — Pályázat. — A mi horvátjaink. — Két közlemény. — 1. Mohácsy Lajostól jelent meg a múlt év 50. számában „a mi horvátjaink" cím alatt egy vezércikk, melynek quintesseniiája: „Hadd szervezkedjenek, rendezkedjenek ők be különálló egyházként'' ! Ha mindenben nem is Írhatom ala Mohácsy állításait, mégis köszönettel adózom néki, hogy végre e nagyon égető horvát protestáns kérdést, mely a bányakerület minden évi közgyűlésén kisér telkéjp megjelenik s innen az egyetemes gyűlésre is átcsap, az egyházi lap hasábjaira terelte át. Ha az illetékes körök és személyek — mint a hogyan ígérték — komolyan akarják is e kérdés méltányos megoldását, most tehetnek indítványt. S ha itt e lap hasábjain sikerül e kérdést tisztázni, akkor egyházunk javára a végleges megoldás is könnyebb lesz. Sajátságos, hogy már két hónap múlt el azóta, hogy Mohácsy felkérte az „illetékes tényezőket" állásfoglalásra, — a közvéleménynek joga is van ahhoz, hogy ily nevezetes kérdésben tisztán lásson — de hiába csak nem jelentkeznek az összetartozandóságot közgyűléseinken nagy nagy hangon hirdető nagy korifeusok ! A bölcs hallgatásnak talán nagy oka az a, tény, hogy egyházi lapban e kérdést „hazafias szólamokkal" nem lehet „elintezni", mint a hogy ez közgyűléseinken már történni szokott csak azért, hogy aztán ismét minden — a régiben maradjon ?! — Itt tényekre kell hivatkozni s az állításokat indokolni is kell; az idő előhaladottsága nem ment fel itt az indokolástól. Hi azonban ők nem jelentkeznek, legalább elvárjuk mi „kis emberek", hogy tőlünk nem fogják rossz néven venni, ha olyasmihez nyúlva, amihez nem énünk, in^rt jogászok nem vagyunk, esetleg tévedünk. Az ő mulasztásaikat akarjuk mi csak pótolni s ha tévedünk, szánjanak meg s javítsák ki tévedéseinket. Ezeknek előre bocsátása után rátérek a tárgyra. Az 1868-iki magyar-horvát kiegyezés többek között teljes autonomiát biztosított a horvát sziavon és dalmát országoknak, még egyszer hangsúlyozom e szót: országoknak, a vallás és közoktatási ügyekben is. Ügy hogy azen sarkalatos törvény szerint a horvat-szlavon és dalmát országok függetlenek ezen antonom ügyekben s nem kénytelenek tűrni az idegen befolyást s ha a bán visszautasít minden idegen befoiyást, úgy tekintettel ezen kiegyezésre én is helyeselni tudom az ő állásfoglalásai.! De kérdés, vájjon 1868. óta mindig ilyen „állást" foglalt-e el a bán ? S ismét egy másik kérdés az : vájjon az 1868-iki kiegyezes adott-e az egyes felekezeteknek „önálló független autonomiát" ? Az utóbbi kérdésre határozott „nem"-mel felelek. Már fentebb hangsúlyoztam, hogy a kiegyezés a horvát-szlav. es dalmát országoknak biztosított a vaflás és közoktatás terén autonomiár. S kétségbe vonhatatlan tény, hogy abból, iiogy egy országnak autonoimája van, még nem következik az, hogy az illető országokban élő felekezeteknek is már eo ipso legyen autonómiájuk. Van Európában löbb állam, mely autonom anélkül, hogy az illető állam vsllásfelekezetei autonómiával bírnának. így van ez horvátszlavon országokban is. Ez országok vallás ügyekben autonom országok, — de nincs autonómiája az egyes felekezeteknek*. 6>ak az országos autonomia összezavarása az egyházi autonómiával ragadhatta Mohácsy urat azon tévedésbe, hogy képes azt állítani, — s úgy látszik ezen állításra állapítja egész cikkét — hogy az „Ö egyházaik teljesen függetlenek, önálló törvény biztosította autonómiával rendelkező egyházak." Megbocsát Mohácsy úr, ha azt mondom, hogy ezen állítása nélkülöz minden igazságot. S ily állításokkal a magyar közvéleményt nagyon könnyen tévútra lehet vezetni. A horvát-szlavon egyházak sem nem „függetlenek",